Tavaly januárban az építőipari termelés volumene 20,1 százalékkal elmaradt a 2015-ös szinttől, idén januárban a szektor ezt a rendkívül alacsony bázist múlta felül. A KSH legfrissebb, csütörtöki adatai szerint a termelés volumene 18,5 százalékkal bővült, amin belül az épületek építése 32,8 százalékkal, a megkötött új szerződések volumene pedig 211,8 százalékkal nőtt. Összehasonlítva az építőipari termelés értékét - folyó áron - tavaly az azonos időszakban csak 72,2, most januárban pedig 89,3 milliárd forint volt. Ez nagyjából azonos a két évvel ezelőtti szinttel.

"A lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg" - mondta el Futó Gábor a Futureal-csoport alapítója. A szakértő úgy véli, hogy a kormánynak a jelenleg érvényes, csökkentett áfakulcs véglegesítéséről kellene döntenie. Ráadásul belátható időn belül, mert ha visszatér az általános 27 százalékos szintre 2020-ban, az hátrányosan érintheti a keresleti és a kínálati oldalt. A mielőbbi döntés mellett szól az is, hogy a vevői oldal már 2018 végétől elbizonytalanodhat, miközben a fejlesztők mind azon igyekeznének, hogy még az 5 százalékos időszakban befejezzék a beruházásokat és értékesítsék a lakásokat.

A felfokozott, a beruházásokat siettető aktivitás viszont felszínre hozhatja az építőipart amúgy is sújtó kapacitáshiány problémáját. Ez már eddig is számottevően emelte a kivitelezési költségeket és ezen keresztül az újlakás-árakat. A kapacitáshiány oka, hogy köztudottan óriási munkaerőhiány van a területen. A válság évei alatt számos szakember ment külföldre, ám ennek a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen az ausztriai és németországi lakáspiaci boom most is elszívó hatást gyakorol régiónk munkaerőpiacára - mondta el Futó Gábor, aki szerint ez oda további csúszásokat eredményezhet a lakóingatlan-beruházásoknál, mert a fejlesztők egész egyszerűen nem találnak kivitelezőt.

Erre a helyzetre jelenthetne megoldást, ha minél előbb döntést hoz az 5 százalékos áfa véglegesítéséről. Így csökkenne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kivitelezői munkák mutatkozó kereslet kisimulásával enyhülnének a kapacitásgondok is.

Reménykeltő számok?

Optimistábban látja a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte két adat a jövőre nézve is derűlátásra ad okot: a hó végi szerződésállomány ugyanis az épületépítéseknél 43,6 százalékkal, az egyéb építményeknél 219 százalékkal gyarapodott.

A szakértő is rámutatott, hogy a tavalyi alacsony bázis miatt várható volt, hogy idén többlettel zár a szektor az év első hónapjában. Valamint arra, hogy a tavalyi szerződésállományok alapján számítani lehetett rá, hogy a lakásépítéseket is felölelő épületépítési alágazatban jelentős mértékű lesz a növekedés.

Részletekbe menve elmondta azt is, hogy élénknek mondható a lakásépítési kedv elsősorban Budapesten és a nyugati országrészben. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis február végén az országban folyamatban lévő társasház-fejlesztések 44 százaléka a fővárosra koncentrálódott, jelentős, 15 százalékos volt még Győr-Moson-Sopron megye részesedése. Ezek a fejlesztések pedig több mint 10 ezer új lakás építését vetítik előre.

Az idén bővülhet az új lakások kínálata is: legalábbis erre következtethetünk abból, hogy 2016-ban 31 559 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki. Az egy évvel korábbihoz képest ez 2,5-szeres növekedést. A megkezdett vagy megkezdődő építkezések az idén és a következő 1-2 évben is éreztethetik a hatásukat.

Az ingatlan.com szakembere szerint a lakásépítések és épületépítések mellett az építőipar másik alágazata, az egyéb építmények építése is jól szerepelhet az idén. "Egyrészt az alacsony tavalyi bázis miatt, másrészt pedig a gazdaságba áramló uniós támogatások eredményeként várható jelentősebb növekedés ebben a szegmensben is" - tette hozzá a szakértő. Balogh László szerint lényegében a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez.