Ha a törvényt a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert - idézte Szarvas-Ballér Juditot, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökét az eduline.hu a Magyar Nemzet mai cikkére hivatkozva a tankönyvellátást állami kézbe vevő javaslattal kapcsolatban, amit vasárnap nyújtott be a parlamentnek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és amit ma el is fogadtak a képviselők.

Az érdekvédő azt mondta: alapvető kérdéseket hagy homályban a törvény, nem derül ki mi a kiadók dolga ezentúl, hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. Nem tudni például, mi lesz azokkal a készülő és elkészült könyvekkel, amelyeket a következő tanévre szántak.

Mi lesz a cégekkel?

Aggályosnak nevezte, hogy a tankönyvvé nyilvánítás eljárásának menetéről semmit nem tudni, mert azt egy majdani rendeletben fogják rögzíteni. Úgy fogalmazott: sok százmillió forintot dobnak ki az ablakon, ha az iskolák által az idei tanévre berendelt tartós tankönyvekre - amelyeket négy évig lehet használni - a következő tanévben mégse lesz szükség.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség a központosítás kapcsán jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét (képünkön) -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.

Egyen tananyag, egyen tankönyv?

A Magyar Nemzet azt írta: a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, amely több, mint a tankönyvkiadás elmúlt hatvanéves támogatása összesen.

A Világgazdaság azt írta: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sérül a pedagógusok módszertani szabadsága, nem lesz az iskoláknak tényleges autonómiája, s nem mindegy, hogy egy szabolcsi faluban vagy a főváros II. kerületében milyen módszer és tankönyv alapján tanítják a gyerekeket - írta az eduline.hu.