Negyedrészben a magyar kormány is elismerte, hogy az Elios-ügyben helye van az uniós támogatásmegvonásnak - írja a 24.hu. Legalábbis az uniós tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon a 24.hu információja szerint eredetileg 25 százalékos büntetést vállalt volna be a magyar fél, de az Európai Bizottság nem fogadta el ezt az ajánlatot.

Ehelyett ragaszkodott a teljes összeg, a 43,7 millió eurós (jelenlegi árfolyamon durván 13,9 milliárd forintos) támogatás megvonásához. Ezt javasolta ugyanis az OLAF, az unió csalás elleni hivatala.

A tavalyi ügy háttere, hogy az Elios Innovatív Energetikai Zrt. közvilágítási beruházások sorát nyerte el. Ezek körülményeit vizsgálva az OLAF különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. Azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a szűrőn fennakadt 35 projektre ne utaljon támogatást.

Polt Péter legfőbb ügyész tavaly év elején vizsgálatot rendelt el, de novemberre kiderült, hogy a magyar nyomozóhatóság nem találta bűncselekmény nyomát, annak ellenére, hogy az OLAF részletesen taglalta a kiépített csalási szisztémát és annak összefonódó szereplőit.

Ezt követően a kormány úgy döntött, nem küld számlát, vagyis nem kéri Brüsszeltől az Elios-projektekre szánt támogatás kifizetését. Ezzel megszűnik a vita, az Elios-tulajdonosait nem éri bántódás, a cechet a magyar az adófizetők pénzéből fizetik ki. Ezt előzhette meg az a tárgyalás a magyar kormány és az EU között, amelyen a magyar fél bevállalta volna az említett 25 százalékos büntetést.

További ügyek

A hírportál információi szerint további két állami óriásmegrendelés esetében is a magyar adófizetőkre terhelik a számlát. A bizottság által a kezdettől vitatott tanácsadóprojektekről van szó. Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely az összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. Ez az Európai Bizottság szerint felesleges volt, ráadásul durván túlárazott.

A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása, amely elméletileg arra szolgált, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse, a brüsszeli revizorok mégis minden eddiginél több hibát találtak benne.

A tanácsadó konzorcium tagjai között volt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító, országgyűlési képviselő nevével fémjelzett, Orbán Viktor jogi ügyeiben is eljáró SBGK Ügyvédi Iroda. A kormány álláspontja szerint Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal, mert eleve számoltak azzal, hogy azok egy részét amúgy is vitatni fogják Brüsszelben.