A mostani BKK Zrt.-vezetés szerint rossz volt a projekt előkészítve, nem gondoltak a bonyolult rendszerek integrációjára, közben módosult az adatvédelmi törvény és a kormány országos e-jegy koncepciója is.

A korábbi BKK-vezetéstől azt lehet hallani, hogy rosszul menedzselték a projektet, nem volt már megfelelő szakembergárda. Azt nehéz eldönteni, kinek mennyiben van igaza, de egy biztos: az adófizetők fizethetnek, a késést késésre halmozó német cég pedig a szerdai fővárosi közgyűlési előterjesztés szerint megkap még 3,2 milliárd forintot - írta a portál.

A BKK a tartalékkeretet használta fel most a drágulásra, az ötéves üzemeltetési költségekkel együtt 36,2-ről 36,8 milliárd forintra nőtt a teljes költség. Így a 9 évesre számított megtérülési időszak alatt 4 milliárd forint átlagosan évente a költsége a rendszernek, ami a teljes jegyárbevétel 6,5 százalékát emészti fel.

A drágán és lassan készülő rendszert a tervek szerint 2018 végéig kellene átadni. Az ütemtervet elnézve azonban ez kisebb csoda volna: még a rendszerintegrációk sem készültek el, a kapuk, kézi jegyellenőrző berendezések, a járművekre szánt érvényesítők még el sem készültek. Csak metró és HÉV beengedő kapuból több százat kell telepíteni, a közel 2 ezer darabos járműállomány felszerelése is sok időt vesz igénybe - olvasható a cikkben.