Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

- Két meghatározó "arca" volt eddig a VOSZ-nak: közülük idén áprilisban elhunyt Demján Sándor nagyvállalkozó, Dávid Ferenc főtitkár pedig június végén állt fel. Miként képzeli el a szervezet vezetését?

- Dávid Ferenc kiváló kommunikátor és remek szervező. De mivel megválasztásom előtt közös megegyezéssel távozott, utódja a korábbi ügyvezető igazgató Perlusz László lett. Az eltelt idő igazolta, hogy jól döntöttünk. A két elnökhelyettesi posztot változatlanul két megyei elnök, Ádám Imre és Gazsi Attila tölti be. Abban állapodtunk meg, hogy a napi ügyeket a főtitkár viszi - éppen úgy, mint volt ez Demján Sándor idején is.

- Sokáig vitatéma volt, hogy ki legyen az immár örökös elnök Demján Sándor utódja. Voltak, akik igazi "nagyágyút" szerettek volna látni a VOSZ élén - állítólag Csányi Sándort is felkérte a volt főtitkár. Mi döntött?

- Ez utóbbi történetet én is hallottam. Az viszont biztos, hogy Demján Sándor halálával nagy űr keletkezett, amelyet nehéz betölteni. Hosszas egyeztetések után végül olyan döntés született, hogy az utódlást a szervezeten belülről kell megoldani. Én olyan bizalmat éreztem az elnökség részéről, amelynek nem lehetett nemet mondani. Természetesen új elnökként nem fogok úgy tenni, mint nagyrabecsült elődöm, ezt ő sem várná el tőlem. Az biztos, hogy a VOSZ szellemiségét és értékeit megőrzöm és továbbviszem.

Karrierív

Tolnay Tibor 67 éves, a Budapesti Műszaki Egyetemen mérnöki, a Budapesti Közgazdaság Tudomány Egyetemen szakközgazdász diplomát szerzett. A Magyar Építők Zrt. 2015-ös eladásáig Tolnay vezérigazgatóként és résztulajdonosként is jegyezte az építőipar egyik zászlóshajójaként számon tartott céget, miközben több szakmai és érdekvédelmi szervezetben - Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozók Országos Szövetsége, Magyar Gyáriparosok Szövetsége is tisztséget vállalt. Tolnay Tibor a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadvány milliárdosai között is számos alkalommal szerepelt, 2015-ben 7,5 milliárdos vagyonával a 91. volt.

- Mi a véleménye, úgyis mint korábbi cégvezetőnek, a kormány új túlmunkatervéről, vagyis arról, hogy évente 400 túlórára is lehet majd "befogni" az alkalmazottakat?

- Egyelőre még csak egy képviselői indítványt adták be, amelyet Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf jegyeztek. Az elmúlt napokban rengeteg vélemény és nyilatkozat látott napvilágot, ami bizonyára módosíthatja az eredeti javaslatot. Fontos, hogy a munkavállalókat képviselő szakszervezetek mit mondanak erről. Biztos vagyok abban, végül lesz olyan kompromisszum, amely számukra is elfogadható.

- Azért az bizonyára nem tagadja, hogy a mostani előterjesztés a nagy magyarországi multinacionális vállalkozások, elsősorban az autógyártó cégek érdekeit szolgálja?

- Biztos, hogy ez is szerepet játszott ebben. Látni kell, hogy az ország versenyben van a nagy befektetésekért és ebben elsősorban Szlovákiával vetélkedünk. Az itt beruházók - érthetően - biztosítékot szeretnének kapni arra, hogy a jövőben nem kell munkaerőgondokkal megküzdeniük. Erre lehet egyfajta válasz a túlmunka növelésének lehetősége.

- A VOSZ sokszor Demján Sándor személyes tekintélyét is latba vetve rendre gazdasági javaslatokkal is előállt. Tíz évvel ezelőtt például a gazdasági válság hatásainak leküzdésére Reformszövetség néven tett közzé elképzeléseit. Ön mit tervez?

- A kormány elé került a pénzügyi tárca versenyképességi akcióterve. Lehetőségünk volt az MNB, az igazságügyi, a technológiai és a pénzügyi tárca, valamint az MKIK tanulmányait megismerni és véleményezni. A VOSZ fő célkitűzései egybeesnek az e dokumentumokban foglaltakkal.

Különösen fontosnak tartjuk hogy a Pénzügyminisztérium akcióterve határidőket és felelősöket jelöl meg. Azt remélem, hogy a kormányzat és a munkaadói szövetségek folyamatos konzultációja lesz a biztosítéka a tervezet megvalósításának. Létrehoztunk egy gazdaságpolitikai bizottságot, amelynek feladata, hogy elemezze és véleményezze az aktuális kérdéseket. Kiváló kapcsolatunk van a pénzügyi tárcával és a technológiai minisztériummal, olyannyira, hogy negyedévente tartunk velük egyeztetést - ennek formája egy 3-3 tagból álló bizottság. Ebben az adóügyektől a stratégiai kérdésekig minden olyan lényeges témát felvetünk, amely a kis- és közepes méretű vállalkozásokat (kkv) érinti.

- Bizonyára Ön is érzékeli, hogy a támogatások és kedvező hitelfeltételek ellenére a magyar vállalkozások folyamatosan teret veszítenek a gazdaságban. Mit kívánnak tenni e kedvezőtlen folyamat megállítására vagy megfordítására?

- Sajnos a visszaesés és lemaradás tény, ez már évek óta érzékelhető. Olyan versenyképességi csomagon dolgozunk, amely segíti a kkv-k teljesítményének növelését, az innováció erősítését és az export növelését. A felzárkózási akcióterv végrehajtása lehet a megoldás.

- Nem késő ez, hiszen a számok már gyászos képet festenek a szektor teljesítményéről?

- Tenni kell valamit, hiszen továbbra is a a kkv-k foglalkoztatják a hazai munkaerő kétharmadát. Ugyanakkor különbséget kell tenni az egy-két fős mikrocégek, a kényszervállalkozók, valamint a valódi teljesítményt nyújtó kisvállalkozások között. Megítélésem szerint ez utóbbiakra kell fókuszálni.

Hogy a segítségre milyen nagy az igény, jól mutatja, hogy a Pénzügyminisztérium által az építőipari vállalkozások számára kiírt kétszer nyolcmilliárdos támogatási pályázatot duplán lejegyezték, és ennek sikerén felbuzdulva jövőre egy újabb 5 milliárdos lehetőség nyílik meg. Az a véleményem, hogy a kis cégeknek választaniuk kell: vagy fejlődnek vagy hagyják abba!

- Nem minden a kedvezményes hitel, mert sokuk a meglevő lehetőségeket sem tudják kihasználni.

- Ezzel egyetértek. Éppen ezért olyan képzési lehetőségeket kell biztosítani, amelyek az eligazodásukat és alkalmazkodásukat egyaránt segítik. Például alakítsanak ki klasztereket és konzorciumokat, így nagyobb esélyük lehet a piacon.

- A VOSZ egyik "sikertermékét" a Széchenyi kártyát is a kkv-knak találták ki. Hogy látja, kell-e ezen megint módosítani vagy korszerűsíteni?

- További bővítésre a vállalkozások igénye alapján kerülhet sor. A Kavosz Zrt. által forgalmazott kártya már hat termékre terjed ki, és a hitelkeret felső határa 100 millió forint. Ezt a lehetőséget a vállalkozások egyértelműen szeretik és használják.

- Kulcskérdésnek számít az oktatás is. Az elmúlt években a duális képzés vált trendi kifejezéssé. Ön elégedett az eddigi eredményekkel?

- Sajnos sem a létszámmal, sem a "minőséggel" nem lehetünk elégedettek. Véleményük szerint a szakmunkástanulókat a legjobb, erkölcsileg és anyagilag is megbecsült szakembereknek kell oktatni. A feltételeket a kormány és a szakmai szövetségek együttműködésével kell megteremteni. Én személyesen azzal nem értettem egyet, hogy 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettséget.