A szakértők megállapították, hogy az egy küldeményre jutó szén-dioxid- kibocsátás a csomagautomatás kézbesítés esetében a legalacsonyabb (0,42kg CO2e/csomag), míg a házhoz történő csomagkézbesítés átlagban a legmegterhelőbb a környezetre (0.823kg CO2e/csomag) - derül ki a budapesti Corvinus Egyetem egyik legújabb tanulmányából, mely a hazai csomagküldő megoldások károsanyag-kibocsátását vetette össze.

"A csomagküldési megoldások használatának újragondolása azért is rendkívül fontos, mert a szállítási és raktározási ágazat szén-dioxid-kibocsátása a magyar gazdaság összkibocsátásának 12 százalékát adja" - idézik a közleményben Diófási-Kovács Orsolyát, a Corvinus Egyetem adjunktusát. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a legtöbb csomagküldő cég "háztól-házig" szolgáltatást nyújt, ami miatt akár többször is meg kell ismételniük ugyanazt az utat, ha a kiszállításkor nincs ott az átvevő.

Kapcsolódó

"Azon túl, hogy a környezetet sem terheli fölöslegesen mérgező gázokkal, a csomagautomata további előnye felhasználói szempontból, hogy a használata sokkal jobban illeszkedik a nagyvárosi ember  életviteléhez, hiszen nem kell időpontot egyeztetni a futárokkal és órákon át várni rájuk, hanem a saját időbeosztásunknak megfelelően adhatjuk fel és vehetjük át a küldeményeinket az általunk kiválasztott fix pontokon" - nyilatkozta Bengyel Ádám, a hazai piacvezető automata csomagpont-üzemeltető, a Foxpost vezérigazgatója.

"A csomagautomatás szolgáltatást alapvetően a fiatalabb, urbánusabb és környezettudatosabb közönség használja, de egyre népszerűbb a 40 év felettiek körében is" - ismertette Timár Szabolcs, a GKI Digital Kft.(GKID) ügyvezetője. Egy, a GKID által idén végzett kutatás azt mutatja, hogy bár az automatát sokan még mindig csak a webáruházas rendelésük átvételére használják,összességében több automatába kerülő csomag származik a magánszemélyek közti csomagküldésből, mint a netes rendelésekből. A netes rendelések automatás átvétele inkább a fővárosiak körében meghatározóbb, míg a vidéki városokban és a megyei jogú városokban a magánszemélyek közötti csomagküldés aránya jelenik meg átlagon felül.

A kutatásból látszik, hogy csomagküldés esetén az automatás átvétel az átlagosnál is népszerűbb a 25-29 évesek (18 százalék) és a 40-49 évesek (17 százalék) körében. A szokványosnál magasabb arányban használták már a csomagautomatákat internetes rendelések átvételére a 25-39 éves online vásárlók (35-37 százalék), a megyei jogú városokban élők (42 százalék), valamint a tanulók (36 százalék) és a kisgyerekkel otthon maradók (52 százalék) is. Ezek éppen azok a demográfiai csoportok, akik az átlagosnál magasabb arányban ismerik a csomagautomatás megoldást.

Magyarországon közel ezer cég tevékenykedik CEP-területen (CEP=courier, express, parcel, magyarul: futár, expressz, csomag - a szerk.). Itthon 50 millióra tehető a kézbesített csomagok száma, a tanulmányban vizsgált szolgáltatók adatai alapján. Összességében elmondható, hogy ezen cégek mind törekednek  "zöldebb" megoldásokra: igyekeznek digitalizálni a folyamatokat a beszállítástól kezdve, a raktározáson át a kiszállításig. Csökkentik a csomagolóanyagokat, papírmentessé tennék a működéshez szükséges dokumentumokat, illetve ha szükséges, újrahasznosított papírt használnának és idővel elektromos autóra cserélnék már meglévő járműveiket.

Az iparág éves árbevétele hatvan milliárd forint fölött van, és ennek, valamint a forgalomnak több mint kétharmadát a 3 legnagyobb szereplő teszi ki.

A CEP-piac értéke világszinten 277 milliárd amerikai dollár volt a kalkulációk szerint 2018-ban. A szektor évről évre átlagosan 6 százalékos növekedésnek néz elébe, melynek egyik legfontosabb húzóereje az e-kereskedelem térnyerése. Ezzel összhangban nem csak a szolgáltatások értéke nő, hanem a feladott csomagok száma is: 2016-ról 2017-re 17 százalékkal növekedett világszinten a csomagszám: 2016-ban 64 milliárd csomagot kézbesítettek, 2017- ben már 75 milliárdot. Ha ez a tendencia a jövőben töretlenül folytatódik, úgy 2020-ra a globális csomagszám meg fogja haladni az évi 100 milliárd csomagot.