A GVH, ahogy minden évben, úgy idén is elkészítette az elmúlt év legfontosabb eseményeit összefoglaló jelentését. Ebből számos dolog kiderül, például az, hogy 2017-ben összesen 95 eljárás indított a hivatal, míg összesen 109-et fejezett be. (A két szám közti különbséget az adja, hogy sok ügy éveken át is húzódhat.)

Mindezek következtében összesen 1 344 442 000 forintnyi bírságot is kiszabtak, aminek a legnagyobb részét, egészen pontosan 1 178 486 000 forintot a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt kapták a vállalkozások. Ezen felül szinte elhanyagolható, hogy 81 306 000 forintjába fájt a cégeknek a versenykorlátozó megállapodás megkötése, míg 84 650 000 forintnyi bírságot összefonódások miatt szabtak ki.

Érdekesség, hogy ez a bírságösszeg jelentősen elmarad az elmúlt években megszokottól, 2013-ban például 11 milliárd forint felett zárt a GVH, de 2016-ban is meghaladta az ötmilliárd forintot a büntetések mértéke. (Óvatosan az online társkeresőkkel.)

Fontos változások jönnek

A versenyhivatal az összefoglalóban javaslatokat is megfogalmaz, így például szeretnék elérni az országgyűlésnél, hogy gondolja újra az üdülési jogok piacára vonatkozó szabályokat, mivel eddigi tapasztalataik szerint a versenyfelügyeleti eljárások és a rendelkezésére álló eszközök önmagukban nem tudják megakadályozni az üdülési jogokkal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

A GVH éppen ezért szeretné, hogy vegyék nyilvántartásba a másodlagos értékesítőket, "tevékenységük folytatásától történő eltiltásuk körének kiszélesítését, illetve az üdülőfenntartók felelősségének megteremtését a telefonos megkeresések rögzítése révén."

Befenyítenék a telemarketingeseket

Nem ez az egyetlen terület, ahol változtatna a hivatal, hiszen, mint írják, a GVH-hoz számos esetben érkeztek az elmúlt időszakban is fogyasztói jelzések, melyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot sérelmeztek, és azt is megemlítik, hogy a fogyasztókat telefonon keresték meg vállalkozások árujuk, szolgáltatásuk értékesítése céljából, és a fogyasztók nem tudnak róla, hogy miként jutottak telefonszámukhoz.

A hivatal szerint a hívások megvalósulhatnak telefonszámok véletlenszerű felhívása, illetve adatbázisok kérdésesen jogszerű átadása révén is. Bár a fogyasztók számára a hívások új, akár kedvező ajánlatokra vonatkozó információt jelenthetnek, lényeges az is, hogy rendelkezhessenek annak kapcsán, hogy kívánnak-e ezúton megkereséseket kapni vagy nem - írja a GVH, mely szerint cél az is, hogy ezt minél egyszerűbben megtehessék, illetve minél jobban áttekinthessék, mely megkeresésekhez járultak hozzá.

A hatóság szerint hatásos megoldást jelenthet a rendszer kiegészítése egy jogszabály által létrehozott nyilvántartással, amelybe a fogyasztók regisztrálhatják telefonszámukat, és ezzel egyértelműen kifejezhetik, hogy nem kívánják, hogy értékesítési céllal felhívják őket. Ezt a listát a vállalkozásoknak kötelező lenne figyelembe venniük, ellenkező esetben pedig viszonylag gyorsan, illetve konzekvensen (ágazati piacfelügyeleti vagy adatvédelmi funkciót ellátó intézmény általi), visszatartó erejű szankciókkal szembesülhetnek - olvasható a javaslatban. A megkeresési tilalom alól kivételt jelenthetnek vállalkozások, akikkel ténylegesen szerződéses jogviszonyban állnak (bár ezen megkeresések időbeli megengedettsége is korlátozható lehetne).

A GVH szerint a megvalósítás kapcsán lényeges, hogy a nyilvántartáshoz oly módon férjenek csak hozzá vállalkozások, hogy az ne válhasson újabb telefonszámok beszerzésének forrásává. Megemlítik azt is, hogy hasonló nyilvántartásokat működtetnek például az az Egyesült Királyságban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban is.

Fotó forrása: Shutterstock