A törvényjavaslat általános indoklása szerint a befektetési szolgáltatókat érintő visszaélések a tőkepiacba vetett bizalom megingott, amelyet a jogalkotási feladatokon túl egyedi intézkedéssel lehet visszaállítani. Ez pedig úgy érhető el, ha a jogalkotó biztosítja azt, hogy a károsultak egyszerűbb igényérvényesítési lehetőséggel, gyorsan és kiszámítható módon jussanak hozzá ahhoz a pénzösszeghez, amely kárukat enyhíteni tudja.

A jogalkotó egyszeri alkalommal kívánja méltányosságon alapuló juttatásban részesíteni a törvényjavaslat alapján kárrendezésre jogosultakat.

Kapcsolódó

A károsultaknak a javaslat szerint 2016. február 15-ig kell benyújtani kárrendezési igényüket a törvény által létrehozott "Kárrendezés Alaphoz" - a határidő jogvesztő. Ugyanakkor a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket, mivel a korábban már benyújtott kérelmek az alap megvizsgálja. Ugyanakkor a kérelem visszavonható - ha károsult egyedi kárrendezést akar.

Az alap piaci, jegybanki kölcsönökből, kötvénykibocsátásból és a Befektetésvédelmi Alap tagjainak - vagyis a pénzintézetek befizetéseiből kártalaníthatja a pórul járt befektetőket. A Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai első befizetésre 2017 márciusában kerül sor további befizetéseket csak évente egyszer rendelhetnek el az alap irányítói - addig a hitelekből gazdálkodik az lap és teljesíti a kifizetéseket.

Hétfőn a házszabálytól való eltéréssel kérik a törvényjavaslat tárgyalását. A képviselők négyötödének támogatása szükséges ahhoz, hogy még az idén megszülethessen a törvény, ehhez kérik majd az ellenzéki pártok együttműködését is. Ennek hiányában csak februárban kezdődhet a törvényjavaslat érdemi tárgyalása - jelentette be Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára.

Amennyiben megkapják a támogatást, már jövő kedden meg tudja szavazni a parlament a törvényt, és el tudják indítani az egyedi elszámolásokat. E lépéssel sikerül lezárni a pénzügyi szektorban tapasztalt anomáliák rendezését, és a brókercégek frontján is egy olyan szabályozás, felügyeleti rendszer jön létre, amely kizárja a hasonló esetek megismétlődését.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a jogszabály egyes rendelkezéseit. Egyebek mellett úgy ítélte meg, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozóan megalkotni egy ilyen jogszabályt. Ennek korrigálása megtörtént, azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél ugyanaz a cégcsoport forgalmazott és bocsátott ki a kötvényt, tehát a cégek köre bővülni fog.

A 30 millió forintos értékhatárt nem kifogásolta az Ab, de észrevételezte, hogy nem lehet általános kártérítés, hanem a korábbi hozamokkal, kamatokkal csökkenteni kell az összeget, ennek is eleget tesz az új jogszabály. A 30 millió forintos kártalanítási határon belül a Beva korábbi szabályzatához hasonlóan az önrészt viselni kell, ennek mértéke 3 millió forintig nulla százalék, az afölötti összegnél 11 százalék. Mintegy 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell önrészt viselnie - mondta Völner.

A kártalanítás finanszírozása MNB-hitelből és kötvényből történik, amelyek után az Ab döntésének megfelelően hozamot kell majd fizetnie az alapnak, éves szinten a befizetések összegével fog a kötvény megtérülni, várhatóan tíz év alatt rendeződik a teljes kártérítési összeg.