Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az elmúlt 20 év területfejlesztési politikája nem volt sikeres, hiszen nőttek a különbségek, azaz a szegényebb északi, keleti régiók egyre jobban lemaradnak az ország fejlettebb területeihez képest − mondta lapunk érdeklődésére Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke. Véleménye szerint éppen ezért új ösztönző kell, és ezt a feladatot akár be is tölthetik a szabad vállalkozási zónák. Hasonlóan vélekedett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki szerint a "gazdaságilag depressziós" területeken az államnak gondoskodó szerepet is be kell töltenie, így ő is pozitívumnak nevezte a vállalkozási zónák bevezetését. Bár az ötletet alapvetően jónak tartja Majoros János, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során ügyelni kell a végrehajtásra, mivel "könnyen jöhetnek az ügyeskedők és a szerencselovagok", akik csak a saját hasznukat látják benne és visszaélnek a kedvezményekkel. Úgy látja, az időzítéssel is gond van, mivel jelenleg annyira mélyponton van az ország gazdaságilag, hogy kérdéses, lesz-e a lépésnek élénkítő hatása.

A szövetségi vezetők abban is egyetértettek azonban, hogy a szabad vállalkozási zónák létrehozása önmagában nem elég. Miklóssy szerint csak a foglalkoztatást támogatni félmegoldást jelent, éppen ezért szükségesnek tartaná, hogy a munkaerő-piaci kedvezményeket egyéb támogatási politika kövesse, így az eszközbeszerzést ugyanúgy segítené, mint kereskedőházak létrehozásával a vállalkozók piacra jutását.

Ezen kívül a hátrányos térségek felzárkóztatása érdekében a mostaninál jóval szorosabb összefogásra van szükség a helyi szereplők között az MKIK alelnöke szerint. Példaként említette, hogy a mostani területfejlesztési rendszerben csak mellékszereplő a reálszféra, márpedig a helyi lehetőségek jobb kihasználásához szükség lenne arra, hogy ne mindenben a megyei önkormányzatok döntsenek, "aki ehhez hozzá tud tenni, legyen az egyetemi, kamarai vagy céges szereplő", kapjon szerepet. Véleménye szerint ugyanis ezáltal lehetne elérni azt, hogy a hátrányos térségekben ne a segély és a közmunka jelentse a megélhetést, hanem olyan munkából éljen a lakosság, amely értéket teremt és hozzájárul a GDP növekedéséhez. Egyetértett ezzel Dávid is, aki szerint egy ilyen együttműködés tudna igazán jó választ adni arra a kérdésre, hogy milyen munkaerőre van szükség a régióban, milyen beruházásokra lenne igény, illetve hogy ezt hogyan lehetne egy − akár banki finanszírozót is tartalmazó − konzorciumban összehozni. Ebben az állam szerepe rendkívül fontos, főleg akkor, amikor az üzleti szféra magától már nem hoz létre új munkahelyet − hangsúlyozta a VOSZ főtitkára, aki szerint pusztán egy pozitív lépéstől, például a szabad vállalkozási zónákkal járó járulékkedvezménytől senki sem fog azonnal beruházni, ám ez az intézkedés ösztönzőleg hathat, ha a cégnek kevesebbet kell befizetnie a közös kasszába.

A szabad vállalkozói zónák adta kedvezmények mindhárom szövetségi vezető szerint jó irányba mutatnak, Miklóssy azt emelte ki, hogy ezáltal az alulképzettek foglalkoztatását ösztönzik, Dávid az élőmunka-terhek csökkentését hangsúlyozta, míg Majoros arról számolt be lapunknak, hogy bár a kedvezmények felsorolása "korrekt és kecsegtető", véleménye szerint nagyon szűk az a réteg, amely ezzel élni tud. Változtatási szándékot egyelőre egyedül az IPOSZ alelnöke említett, aki szerint ha rajtuk múlna, úgy a szociális hozzájárulási adó kedvezményénél a jelenlegi maximum 100 ezer forintos alapot a mindenkori szakmunkás-minimálbérhez igazítanák.