Az MTI birtokába került dokumentum szerint 2010-ben a legfontosabb feladat a BKV problémamentes működésének biztosítása. A tervek szerint a 3,7 milliárdos veszteség mellett a cég jelenlegi működési kereteiből és a feltételekből kiindulva az üzemi eredmény 3,8 milliárd forintos nyereséget mutathat 2010 év végén. Számításaik szerint az év végére a BKV hitelállománya 76,2 milliárd, adósságállománya 81,1 milliárd forint lesz, ez 3 milliárddal több, mint a 2009-es záró érték.


A tervekben azonban hangsúlyozták, hogy a közlekedési társaság tartósan forráshiányosan működik, a fővárosi költségvetés pedig nem ad lehetőséget a működési veszteségek kompenzálására. Ahhoz, hogy a BKV tovább működjön, 28 milliárd forintos többlettámogatásra van szüksége. Ezért is állapodott meg a BKV, a kormánnyal és a tulajdonos Fővárosi Önkormányzattal. Ennek eredményeként az állam 2010-ben 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad, és hitelt biztosítanak az októberben lejáró 5 milliárdos hitel refinanszírozására is.


A normatív támogatás nem változik, 32,1 milliárd forintot kaphat ezen a jogcímen a BKV, a fogyasztói árkiegészítés pedig 4,1 százalékkal magasabb lesz az egy évvel korábbihoz képest. E mellé a főváros plusz 5 milliárd forint működési támogatást is nyújt a közlekedési társaságnak.


A BKV 2010-ben is folytatná a hatékonyságjavítási és racionalizálási lépéseket. Ennek keretében 100 fős létszámcsökkentést hajtanak végre 2010 második félévében, áttekintik a szerződésállományt, és amit kell, újratárgyalnak, 50 fővel növelik az ellenőrök számát, átvizsgálják a tarifarendszert és a kedvezmény-politikát is.


Bár a BKV 2010-ben a menetdíjbevételek kismértékű növekedésével számol, ennek teljesülése szerintük kockázatokat hordoz a gazdaság állapota miatt.


Beruházásokra ebben az évben a cég saját forrásból 10,2 milliárd forintot szán, ehhez társulnak a fővárosi finanszírozású projektek, amelyek összértéke 96 milliárd forint. A tervek szerint fejlesztenék a forgalomirányító és utastájékoztató rendszert, ennek eleme a jelzőlámpák működésének befolyásolása és egy dinamikus utastájékoztató rendszer fejlesztése. A BKV erre már megkötötte a támogatási szerződést, a költségek 80 százalékára uniós forrást vehetnek igénybe.


Fejlesztenék e mellett a pénztári rendszert is, ami lehetővé tenné a mobil jegyek árusítását. Elkezdődhet az 1-es és 42-es villamosvonal meghosszabbítása, és a budai fonódó villamos projekt is. Ezen kívül elkezdenék a 3-as metróvonal rekonstrukcióját az alagútszigetelési munkákkal.


A járműpark fiatalítására is vannak tervei 2010-re a BKV-nak. Rövid távon 17+3 hannoveri villamost (TW 6000) szereznének be, eközben a megtartandó járműveket folyamatosan felújítják. Az autóbuszoknál a társaság szerint középtávon kell számolni ezer busz lecserélésével, amelynek 60-80 milliárd forintos költségvonzata van. Emellett az újabb Ikarusok folyamatos felújításával számolnak. Leselejteznék a teljes ZIU-9-es troliállományt, és helyettük 30 járművet szereznének be, a 3-as metró szerelvényeit pedig folyamatosan felújítanák.