Ettől hosszú az idősotthoni várólista

Az elmúlt évben az idősotthoni férőhelyek addigi minimális növekedési trendje is megszakadt és csökkenésbe fordult. A férőhelykapacitás és az ellátottak száma 2018-hoz képest 0,9, illetve 0,7 százalékkal mérséklődött - derül ki a KSH friss összesítéséből.
Szepesi Anita, 2020. július 13. hétfő, 16:16
Fotó: Getty Images

A bentlakásos idősotthonokban teljes ellátást és alapszintű orvosi szolgáltatást biztosítanak azoknak az időseknek, akikről életkoruk, egészségi állapotuk miatt házi segítségnyújtás keretén belül nem lehet gondoskodni. A kapacitás és a gondozottak száma a rendszerváltás óta emelkedett, 2019-ben viszont − megszakítva a közel 25 éves, igaz, az utóbbi 12 évben jelentősen lassuló trendet − a férőhelykapacitás 0,9, az ellátottak száma 0,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest - írja összefoglalójában a KSH.

A férőhelyek száma 1995-2006 között 31,2 ezerről 48,8 ezerre nőtt, a következő 12 év alatt azonban már csak mindössze 5 ezerrel, 54,5 ezerre emelkedett a helyek száma, majd 2019-ben már csak 54 ezer hely várta az önellátásra képtelen időseket.

2019 végén 52 154 idős embert gondoztak tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben. Az intézmények kihasználtsága magas, mindössze 1868 szabad férőhely várta a bekerülni szándékozókat.

A szabad kapacitások területi eloszlása egyenlőtlen, mivel 25 - jellemzően Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei - járásban az ellátottak száma meghaladta a férőhelyekét.

Az elmúlt évben országszerte 835 tartós bentlakásos intézményben éltek önellátásukban akadályozott idősek. Az intézmények háromtizede a fővárosban, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben működik, szerte az országban 9 járásban egyáltalán nem érhető el a szolgáltatás.


A férőhelyek területi eloszlása azonban egyenetlen: míg az ország déli részén a kapacitások inkább követik az idősek magasabb arányából fakadó igényeket, a fővárosban - ahol a legmagasabb a születéskor várható átlagos élettartam mindkét nem esetében - a kínálat szűkösebb.

Az intézmények közel ötöde nagy létszámú

2019-ben az intézmények 19 százaléka legalább 100 főt tudott befogadni. Az idősotthonok nagy része, 32-32 százaléka 25-49, illetve 50-99 férőhellyel rendelkezett, az átlagos férőhelykapacitás 65 volt. Ezekben az intézményekben kulcsfontosságú a járványügyi előírások szigorú betartása, különösen a veszélyeztetett ellátottak miatt  - írja a KSH.

Idősotthonokban aratott a koronavírus
A koronavírus- járvány megjelenése óta 33 idősotthonban -13 budapesti és 20 vidéki intézményben- azonosítottak koronavírus- fertőzötteket és 140-re nőtt az idősotthonban koronavírussal fertőzött elhunytak száma. A vírus magyarországi megjelenése óta összesen 921 idősotthon lakónál és 137 dolgozónál mutatták ki a koronavírust, 702-en már meggyógyultak a kormányzati tájékoztató oldal friss adatai szerint.

A gondozottak közel fele a 80-89 éves


Az elhelyezés a KSH szerint a gondozási szükséglet megállapításán alapszik, amelynél az életkörülmények, az egészségi állapot és a szociális helyzet vizsgálata mellett fontos szempont a kérelmező életkora is. Ez utóbbi jelentőségét jelzi, hogy a lakók 92 százalék 65 év feletti, a legnagyobb részük (22 ezer fő, 43 százaléka) a 80-89 éves korosztályhoz tartozik.

Kevés a magánintézmény

Az egyházi fenntartású intézmények férőhelyeinek száma 41 százalékkal nőtt 2010 óta.


Az intézmények fenntartói körében a 2010-es években csökkent az önkormányzatok, és nőtt a központi költségvetés, valamint az egyházak szerepe, összességében ezek nyújtják a férőhelyek 80 százalékát.

A profitorientált szervezetek szerepe továbbra is marginális.

Az ellátást részben vagy teljes egészében fedező térítési díj fizetésére kötelezettek aránya közelít a 100 százalékhoz az idősek tartós bentlakásos intézményeiben.

Nő a gondozási deficit
Miközben a férőhelyek száma a kétezres évek közepe óta alig emelkedett, a gondozási szükséglet folyamatosan nő Magyarországon. A 65 év feletti korosztály létszáma 1, 8 millió fő, közülük 1,3 millió fő él valamilyen korlátozottsággal. Otthonközeli ellátás (házi segítségnyújtás) azonban a korcsoportnak csupán a 7 százalék számára érhető el. Szakellátást az idősek otthonában az idősek 3 százaléka tudja igénybe venni, miközben a várakozók száma folyamatos növekedés mellett már jelenleg is meghaladja az ellátást igénybe vevők felét - állapítja meg 2019-es felérésében a Friedrich Ebert Stiftung tanulmánya. A magyar állam jelenleg (2019-ben) a GDP 0,4 százalékát költi csupán idősek ellátására. Ez az összeg évről évre minimálisan emelkedik. A finanszírozás egyfajta tervgazdálkodás mentén történik: a költségvetési törvényben a normatívák nem az ellátások valódi működési költségeihez kötődnek.A gondozási deficit egyre jobban növekszik.
A professzionális gondozók száma csökken, mivel a szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságon belül, így a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő. A professzionális gondozók átlagéletkora 50 év körül van, hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni Egyre több pozíciót szakképzetlen közmunkások töltenek be.

A KSH felmérés további adatait itt találja.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2020.07.13 21:37

gerinctelen fidesznyik orbániában:
- a magyar társadalom gyorsulva öregszik
- a kórház nem elfekvő
- de nem biztosítunk máshol helyet
- ápolási díj nyomorszintre se elég, de
- kötelező ellátni az idős szülőt

Ergo: gerinctelen fidesznyikek csapdahelyzetbe kergetik a saját választóikat!

o1g
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html