Így csalnak az uniós pénzekkel - új fegyvert kapott a NAV

Elsősorban a tagállamok felelőssége az európai uniós támogatások gazdaságos és hatékony felhasználása, valamint az, hogy a támogatások menedzsmentje eredményes, valamint jog- és szabályszerű legyen - írta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Ugyanakkor arról, hogy maguk az ellenőrzések mennyire hatékonyak, illetve mekkora a szabálytalanságok, visszaélések aránya, keveset tudtunk meg a Miniszterelnökségtől, mivel az adatok jelentős része nem nyilvános.

Márpedig az ellenőrzések rendkívül fontosak, hiszen amellett, hogy ezáltal kizárhatóak a rendszerből a csalók, az időben észrevett szabálytalanságok segíthetnek abban, hogy az érintett támogatások ne vesszenek el Magyarország számára, hanem azokat át lehessen csoportosítani más projektekre.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Sokfajta vizsgálat

Az ellenőrzéseknek számos fajtája van, így beszélhetünk például úgynevezett belső ellenőrzésekről, amelyek során a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálják a magyar hatóságok e feladatot ellátó szervezeti egységei. Vannak folyamatba épített ellenőrzések is, amelyek dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzésekből állnak, hogy az összes, pályáztatással összefüggő folyamatot ellenőrizni tudják.

Ezektől megkülönböztethetjük a külső ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseket, így például a számvevőszéki vizsgálatokat, az ellenőrzési hatóság (2010 közepéig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), utána az ebből a szervezetből kiváló EUTAF, azaz a Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) vizsgálatait, az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzéseit, illetve mivel a Kehinek, mint kormányzati ellenőrzést végző szervnek továbbra is marad hatásköre az uniós támogatások vizsgálatára, ezért ezt is külön vehetjük, mint ellenőrzési típust.

A különböző uniós és hazai szabályozások miatt azonban ezen jelentések döntő többsége nem nyilvános - az Állami Számvevőszék vizsgálatairól pedig külön cikkben foglalkozunk majd. Annyit azonban sikerült megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy évente több ezer folyamatba épített ellenőrzésre kerül sor, így a 2007-2013-as időszakban több tízezer vizsgálatról beszélhetünk. Ezekből a 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban összesen 7758 szabálytalansági eljárás indult meg (lásd az alábbi táblázatunkat).

OP	Szabálytalansági eljárások száma	Szabálytalansági eljárásokban érintett összeg	Követeléssel érintett szabály-talanságok száma	Teljes követelendő tőke összeg	Teljesített tőke összeg	Teljesített tőke a követelés összegének arányában
	db	Mrd Ft	db	Mrd Ft		%
ÁROP	76	0,4	41	0,4	0,4	95%
DAOP	293	1,4	100	1	0,3	30%
DDOP	338	1,2	94	1,2	1,4	113%
ÉAOP	614	7,1	153	6,4	1	16%
EKOP	73	0,8	31	0,5	0,4	93%
ÉMOP	337	1,7	136	1,6	0,2	14%
GOP	2555	19,2	1251	20,9	1,8	8%
KDOP	320	0,9	46	0,6	1	157%
KEOP	289	1,9	78	0,6	0,5	83%
KMOP	1039	4,4	426	4,7	0,9	19%
KÖZOP	93	3,8	65	3	2,9	94%
NYDOP	116	0,3	43	0,4	0,1	23%
TÁMOP	1325	3,2	599	1,7	0,6	36%
TIOP	260	2,4	110	1,2	1,3	112%
VOP	30	0,1	29	0,1	0,1	89%
Összesen	7758	49	3202	44,3	12,8	29%
Forrás: Miniszterelnökség

(Magyarázat:

Szabálytalanság fogalma: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

Szabálytalansági eljárások száma: uniós finanszírozású projekteket érintő, szabálytalansági eljárások száma. Egy projekt több eljárásban is érintett lehet, pl. nem megfelelő számlák benyújtása, közbeszerzési szabálytalanság, stb.

Szabálytalansági eljárásokban érintett összeg: a támogatás azon része, mely a szabálytalanság révén érintett. Az összeg tartalma az EU és a hazai részt is.
Követeléssel érintett szabálytalanságok száma: azon szabálytalanságok száma, melyek pénzügyi érdeksérelem illetve jogszabálysértés miatt követelési eljárásban érintettek (támogató visszaköveteli a jogosulatlan összeget).

Teljes követelendő tőke összeg: a követelésben érintett összeg.

Teljesített tőke összeg: a követeléskezelési eljárás során a projekt által a támogató részére visszafizetett támogatás.

Teljesített tőke a követelés összegének arányában: a teljesített tőke aránya a teljes követeléshez képest százalékban.)

Amennyiben a folyamatba épített ellenőrzések során problémák derülnek ki, többféle következmény lehetséges: a kisebb súlyú problémák hiánypótlással, szerződésmódosítással orvosolhatók. Amennyiben azonban a szabályosság kérdőjeleződik meg, szabálytalansági eljárás indul és a projekt további kifizetései ekkor azonnal felfüggeszthetőek. Ha az eljárás eredményeképpen megállapítják a szabálytalanságot, úgy csökkenthetik, vagy akár vissza is kérhetik a korábban megítélt összeget, sőt, a pályázó akár öt évre is kizárható a támogatási rendszerből. Amennyiben pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, úgy feljelentést tesznek az illetékes hatóságok. A legrosszabbul akkor jár a pályázó, ha nem tudja visszafizetni a kérdéses támogatást, hiszen ekkor a követelés adó módjára behajthatóvá válik. Ráadásul a hatóságok idéntől egy új fegyvert is kaptak, immár az érintett cég adószámát is törölni lehet.

Így ellenőrzött a Kehi és az EUTAF

Az ellenőrzési hatóság feladatait 2010-ig ellátó Kehi 2007-ben 130, 2008-ban 153, 2009-ben pedig 130 olyan ellenőrzést folytatott, amely európai uniós támogatással volt kapcsolatos. A feladatot ezt követően végző EUTAF pedig összesen 2222 ellenőrzést folytatott le, ám, hogy ebből mennyi volt hibás, vagy szabálytalan, arról már nem adtak tájékoztatást. Nem úgy a Kehi, amely 2007-ben összesen 884, 2008-ban 1112, 2009-ben pedig 980 hibát, hiányosságot vagy szabálytalanságot tárt fel - azaz jól látható, hogy igen gyakori volt az, hogy egy-egy vizsgálat során nem egy, hanem több hibát is felfedeztek. Mint megtudtuk, a hibák, hiányosságok többsége a közreműködő szervezetek eljárásaival összefüggésben merült fel, míg a szabálytalansági gyanúk alapvetően a kedvezményezetteket érintették.

A Kehi tájékoztatása szerint a szabálytalansági gyanúk 2007-ben összesen 108,7 millió forintot, 2008-ban 438,2 millió forintot, valamint 83,3 millió eurót, a 2009-ben pedig 964,5 millió forintot és 36,9 millió eurót érintettek. Hogy ebből mennyinél találtak valóban szabálytalanságot azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a Kehi a közbeszerzési jogszabályok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordul: 2008-ban összesen 9 esetben kezdeményezte a KDB hivatalbóli eljárását, ezek alapján a hatóság összesen 38 millió forint bírságot szabott ki. Egy évvel később 12-szer kérelmezték a jogsértés megállapítását, a KDB ezek közül 5-nél állapította meg a közbeszerzési jogsértés tényét és összesen 5 millió forint összegű bírságot szabott ki. Az EUTAF-tól mindössze annyit tudtunk meg, hogy az audit hatóság 2010 óta mintegy 84 millió eurónyi (jelenlegi árfolyamon nagyjából 26 milliárd forintnyi) szabálytalanságot állapított meg eddig.

A Kehinek 2010 után 14 olyan saját ellenőrzése volt, amely európai uniós projekt vizsgálatára irányult vagy (például állami cégek, költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzése során) európai uniós támogatást is érintett. Ebből 9 esetben, 550 millió forint értékben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. A 2010-2014-es időszakban végzett vizsgálatok során a Kehi az európai uniós támogatásokat érintően két esetben kezdeményezte a KDB hivatalbóli eljárását, a KDB mindkét esetben megállapította a jogsértést, egy esetben pedig a kedvezményezettet 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Amennyiben a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel, a Kehi büntetőeljárást kezdeményez: 2010 után pedig összesen 11 esetben tettek feljelentést.

Így csalnak

Az európai uniós támogatások felhasználására irányuló ellenőrzések elsősorban a vonatkozó hazai és uniós jogszabályok, a pályázati kiírások, illetve a támogatási szerződések rendelkezéseinek betartását vizsgálják - írta a Miniszterelnökség, amely szerint ezen belül kiemelt figyelmet kap, hogy a teljesítés ténylegesen megtörtént-e, az ár/érték arány megfelelő-e, a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat betartották-e, illetve a projekt költségeit a kedvezményezett más támogatás terhére nem számolta-e el, valamint a közpénzekkel megfelelően bántak-e, a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat betartották-e, tehát maga a teljesítés szabályszerű volt-e.

Az ellenőrzések közül a helyszíni ellenőrzések fókusza alapvetően a fizikai teljesülés ellenőrzése, tehát az ellenőrök leginkább azt vizsgálják, ami dokumentum alapon nem ellenőrizhető. Ilyen lehet a gépek, berendezések megléte, működőképessége, épületek összhangja a tervekkel, a képzések megfelelő lebonyolítása. Az ellenőrök megnézik, hogy a projekt teljesítése összhangban van-e a támogatási szerződéssel és a projekt előrehaladásáról szóló jelentésekkel, a kifizetéseket alátámasztó dokumentumokkal. Vannak olyan dokumentumok, melyeket a kifizetésekhez nem kell benyújtani, így ezeket a helyszínen vizsgálják meg.

A hatóságot arról is megkérdeztük, hogy mi számít tipikus csalásnak, azaz milyen szabálytalansággal találkoznak leggyakrabban az ellenőrök. Eszerint a leggyakrabban úgy próbálnak meg visszaélni az uniós forrásokkal az érintettek, hogy megsértik a közbeszerzési jogszabályokat, alapelveket, hogy elszámolják az el nem számolható költségeket (egyik specifikus alesete az ún. kettős finanszírozás, amikor a kedvezményezett egy adott költséget a hazai, illetve az európai uniós támogatás terhére is elszámol; másik speciális eset a nem valós teljesítések elszámolásának kísérlete), de továbbra is gyakori problémának számít a túlszámlázás, illetve a túlárazás is.

Két esetleírás a Kehitől:

"Az egyik ellenőrzés során a kedvezményezett arra vállalt kötelezettséget, hogy egy új papírtáska-gyártó gépsort vásárol 599 millió forint értékben, amihez 233 milliónyi támogatást nyert el. A beszerzés végrehajtásáról a szükséges dokumentumokat benyújtotta és a támogatást megkapta. Ezt követően azonban a Kehi feltárta, hogy a kedvezményezett a szóban forgó új gépet nem szerezte be, ehelyett egy használt gép beszerzésére került sor, amely mindössze 50 millió forintba került. A gép több országon keresztül történő szállítása során a kedvezményezett a szállítóleveleket meghamisította, a nyomdagépet átfestették, a gyártási és típusszámát eltávolították, és új, a gyakorlatban nem is használt számmal látták el. A hivatal az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt feljelentést tett, továbbá intézkedett a teljes támogatási összeg visszafizettetése iránt."

"Egy másik, hazai költségvetési támogatást érintő ellenőrzés során a hivatal a hazai támogatásból beszerzett gép helyszíni megtekintése során azt észlelte, hogy azon az európai uniós forrásból történő beszerzésre utaló tábla van elhelyezve. Ennek, valamint a kedvezményezett hazai és uniós pályázatainak, támogatási szerződéseinek a vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a támogatott a gép beszerzésére egyidejűleg hazai és európai uniós támogatást is igénybe vett, és ugyanazokat a költségeket mindkét támogatás terhére elszámolta. A Kehi az ügyben feljelentést tett, valamint kezdeményezte a támogatás visszafizettetését."