Így húznak le több százezer magyart a béremeléssel - megrázó adatok

Hatalmas tömeget alkotnak azok a dolgozók, akiknek a minimálbér vagy a garantált bérminimum idei emelése csak a zsebbe csúsztatott pénz csökkenését jelentette, de a fizetésükön semmit sem változtatott. A béremelések megfigyelése miatt újabb tömegek válnak láthatóvá ebből a körből. Sokat torzíthatnak ezért a KSH idei keresetnövekedési adatai is, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szerény bővülésével.
K. Kiss Gergely, 2017. április 10. hétfő, 07:07
Fotó: Napi.hu

Nemrég, az egyik krómozott acél megmunkálásával foglalkozó vidéki cég (egy kkv) tulajdonosa begördült a gyárudvarra vadonatúj, sok milliót érő quadjával - majd miután leszállt a járműről, a munkásaihoz fordult azzal a kérdéssel, hogy "na ki jön velem egy körre"? Az alkalmazottakat annyira feldühítette ez a kérdés, hogy megverték a cégvezetőt.

Ennél a társaságnál a dolgozók minimálbért kapnak bejelentve, miközben havi bérük másik felét feketén, zsebbe fizették ki nekik. Eközben öt éve nem volt béremelés. A legkisebb kötelező bér idei, jelentősebb emelését követően azonban tulajdonos csökkentette a dolgozók havi, feketén adott juttatását, olyannyira, hogy ezzel a teljes fizetésük is lecsökkent. A tulaj indoka nagyjából annyi volt: a minimálbér emelése miatt többe kerültök nekem!

A pórul járt vállalkozó által alkalmazott fizetési konstrukció rendkívül elterjedt a hazai feldolgozóiparban. Nem a multinacionális cégeknél és a nagyobb hazai vállalatoknál létező megoldás, hanem jellemzően az értékteremtési lánc alján lévő 5-10 fős kis méretű, magyar tulajdonú cégeknél - hívta fel lapunk figyelmét egy friss körkép alapján László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A gépiparban, az autóiparban, a műanyag- és fémmegmunkálásban aktív, rendszerint apró alkatrészeket gyártó mikrovállalkozások legalább felénél elterjedt az adóelkerülés, a minimálbérre vagy garantált bérminimumra bejelentés plusz fekete készpénzkifizetés megoldással. Jelentős méretű vállalkozói körről van tehát szó - melyre sem a hatóságoknak, sem a szakszervezeteknek nincs tiszta rálátása -, ahol 2017-ben a minimálbér emelése jellemzően nem járt a dolgozói fizetések tényleges növekedésével. A Vasasnál számos olyan esetet jegyeztek fel, amikor a cégek még meg is vágták a juttatásokat, mondván: az állam drágábbá tette a munkaerőt.

Tavaly novemberben egyezett meg a kabinet a szociális partnerekkel, így a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt idén, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkentek, Majd 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Látott már ön kisteherautót?

A másik "sötét foltot", a jellemzően 2,5 tonna körüli furgonokat üzemeltető apró fuvarozócégek jelentik. Ez is egy hatalmas vállalkozói kört takar, hiszen az ilyen járművek tízezer számra róják a magyar utakat. Ráadásul mind gyakrabban alkalmazzák őket spórolási célból a nagyobb tehergépjárművek kiváltására - nem csak például a kiskereskedelemben, hanem az iparban is, az alkatrészek beszállításánál. Miközben a 7,5 tonnás teherautóknak elég egy napi egyszeri fordulat, addig ezalatt a kis teherjárművek 25-30 fordulatot is megtehetnek az áruval, "precízen" alkalmazkodva a nagy gyártók just-in-time termelési módszeréhez.

A szakszervezet tapasztalatai szerint ezek a furgonos mikrocégek szinte kivétel nélkül minimálbérre jelentik be alkalmazottaik (többet nem is kötelező adniuk, hiszen a sofőrködés nem számít szakmának hazánkban), míg az ezen felüli, - megtett kilométer alapján, vagy ilyen-olyan jogcímeken elszámolt - díjat feketén fizetik ki a dolgozóknak. E körben is általános volt, hogy a minimálbér-emelést követően "lecsíptek" a dolgozók zsebbe adott pénzéből, így nem történt valódi fizetésemelkedés.

Erősen torzítanak a KSH számai

A Napi.hu tudomása szerint évek óta nem készült Magyarországon olyan tudományos kutatás, amely a feketefoglalkoztatás mellett a "szürkebérezés" mérésére is kiterjedt volna. Az egyik legutóbbi, átfogó jellegű tanulmány, amely A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás Magyarországon címmel jelent meg, 2009-ben készült. Ebben a dolgozatban megjegyzik, hogy vannak bizonyos foglalkozási csoportok, ahol a szokásosnál elterjedtebb a fiktív minimálbéres foglalkoztatás. Ezek főként szabadúszó típusú, gyakori készpénzes tranzakciókkal jellemezhető illetve kereskedelmi típusú foglalkozások. Halmozottan érintettek például az építőipari dolgozók, a vagyonvédelmi alkalmazottak, a vendéglátóipari dolgozók, a felsőfokú kulturális szakmák és a javítók-szerelők. "Hagyományosan" ide sorolhatóak még a kisboltok eladói is.

A kutatás becslése alapján azonban ennél sokkal nagyobb körről lehet szó: összességében a minimálbéreseknek csaknem fele, 47,5 százaléka csalt adót és átlagosan 95 ezer forinttal kerestek többet a bejelentett bérüknél - nyolc évvel ezelőtt.

Jellegéből adódóan csak találgatni lehet, hogy a minimálbér plusz zsebbe készpénz típusú megoldások most mennyire elterjedtek a gazdaságban, a KSH adatai alapján azonban vélelmezhető, hogy "gyanúsan" magas azoknak az aránya, akik a legkisebb bérre vannak bejelentve - magyarázta lapunknak Zsiday Viktor, a Plotinus Holding Nyrt. elnöke.

A befektetési szakember elmondta: számos magyar tulajdonú, 50-100 fősnél nem nagyobb vállalat vezetőjével folytatott beszélgetést, s úgy találta, hogy körükben nagyon jelentős a száma azoknak, amelyeknél elterjedt ez a legkisebb bér melletti zsebbe fizetéses módszer. Így szerinte - bár ezt statisztikailag nem lehetne alátámasztani - a hazai versenyszférában dolgozó munkavállalók minimum 25 százaléka, de lehet, hogy ennél is többen ilyen módon van kifizetve. Azt is tapasztalta, hogy ez a kör idén jellemzően nem kapott tényleges fizetésemelést

Zsiday érve, hogy a KSH legutóbbi bérstatisztikáit látványosan alulmúlták a kiskereskedelem növekedési adatai, márpedig a jelentős béremelkedésnek tükröződnie kellett volna a lakossági vásárlások volumenében is. Ehhez képest a statisztikai hivatal által mért munkajövedelem 9,7 százalékkal volt magasabb 2017 januárjában, az egy évvel korábbihoz képest, míg a kiskereskedelmi forgalom - a kiigazított adatok szerint - csak 3,8 százalékkal nőtt az idei első hónapban. Mi több, februárban még ennél is erőtlenebb - 1,2 százalékos - volt a forgalmi növekedés a magyar üzletekben (a februári béradatok lapzártánkkor még nem érkeztek meg).

A fizetési statisztikák tehát minden bizonnyal torzítanak, hiszen - a lakosság megtakarítási hajlandóságától függően - valószínűleg 7-10 százalékkal kellett volna nőnie a kiskereskedelemnek is, ha valódi lenne a majd' két számjegyű országos fizetésemelkedés. Megjegyezte, hogy a friss kiskeradatokat némileg felfelé korrigálhatják később.

A szürkegazdaság miatt tehát, a versenyszférában a valódi béremelkedés csak 4-5 százalék közötti, az állami szférát is beleszámítva pedig 6-7 százalékos lehetett az év elején összességében - kalkulált Zsiday Viktor.

A hatóságok nem csinálnak semmit

Egy párhuzamos valóság létezik a magyar gazdaságban: a nemzetközi hátterű szereplők és a jelentősebb magyar cégek esetében nem jelent gondot a minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása, ám a kkv-knál, - különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál - ez égető probléma, így ezek most tömegével fordulhattak a szürke bérezés eszközeihez - állapította meg Máriás Attila, a BDO Magyarország Kft. vezető munkaügyi tanácsadója. A szakember becslése szerint a minimálbér utáni zsebbe fizetést a magyar munkavállalók 60-70 százalékát foglalkoztató kkv-k akár 60-65 százaléka is alkalmazhatja. Megjegyezte, hogy a fekete juttatások mellett a legálisnak tűnő trükkök is elterjedtek: így amikor az adómentes költségtérítéseket - például a kiküldetés, vagy a munkába járás költsége - kiegészítő munkabér gyanánt fizetik ki a cégek.

Miközben a NAV és a munkaügyi hatóság a feketefoglalkoztatást szisztematikusan ellenőrzi és számtalan alkalommal érvényesít jogkövetkezményt is, addig a minimálbéres szürkefizetések esetén kimutathatatlanul kevés megállapító határozat, bírság és egyéb hatósági intézkedés születik. Ennek oka, hogy míg a bejelentés nélküli foglalkoztatás könnyen kimutatható, addig zsebbe fizetést túlnyomó részt nem lehet bizonyítani, nem csak a dokumentáció hiánya, hanem a vállalkozók és a munkavállalók cinkossága miatt sem. Emiatt aztán a hatóságok nem foglalkoznak ezzel tudatosan, bár, mint kijelölt tematika létezik náluk - fogalmazott a szakember.

Még nagyobb lehet a homály az olyan esetekben, amikor a munkáltató a rendszeres dolgozói költségtérítést kurtítja meg, hogy a minimálbéremelést ellensúlyozza. Egyetlen ellenőrző hatóságnak sincs ugyanis jogköre arra, hogy eljárjon az olyan esetekben, amikor például a munkaadó csökkenti dolgozója munkába járással kapcsolatos költségtérítését - holott az autóval ténylegesen megtett távolság nem csökken. A NAV csak akkor járhat el, ha a költségtérítés magasabb, mint a kilométerek alapján megtett út, vagy a jogszabály szerint adómentesen elszámolható havi összeg (35 340 forint/hó), ez ugyanis már adócsalásnak számít. A csökkenéssel azonban nem foglalkoznak, a dolgozónak ilyenkor csak arra van lehetősége, hogy - hatósági hatáskör hiányában - bírósághoz forduljon ügyével. Ez a terület igen régi hiányossága a magyar szabályozásnak - hívta fel a figyelmet Máriás.

El fog tűnni ez a jelenség? Nem!

Egy másik régebbi tanulmányban kimutatták, hogy a tisztán fekete vagy vegyes kifizetési formák elfogadásában fontos szerepet játszik az, hogy a munkavállalót mennyire fenyegeti munkanélküliség. Ha létezik ez a veszély, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a munkavállaló elfogadja a zsebbe való fizetést is.

Jelenleg azonban a munkaerőhiány miatt javult a dolgozók alkupozíciója, így rögtön felvetődik, hogy ez a megoldás idővel visszaszorul. Meglehet, hogy az értelmiségi foglalkozásoknál ez igaz, ám László Zoltán szerint az iparban biztosan nem. Egy kis feldolgozóüzemben elérhető nettó 220 ezer forintos havi járandóság ugyanis vonzóbb, mint amennyit egy multinacionális cég gyártósora mellett három műszakban meg lehet keresni: ez ugyanennyit vagy néhány tízezerrel többet tesz ki, csak éppen bruttóban. A multiknál ráadásul szigorú szabályrendszerekhez kell alkalmazkodni, miközben a kic cégeknél a személyes kapcsolaton múlik minden, így a munka/magánélet viszony sokkal rugalmasabb lehet.

Az érme másik oldalán viszont az olyan kkv-k állnak, ahol alig, vagy egyáltalán nem hajlandóak a szabadságot kiadni, a táppénzt fizetni (ráadásul a zsebbe adott fizetést is megkurtíthatják), emiatt viszont idővel sokan menekülnek el tőlük a nagyobb biztonságot nyújtó nagyvállalatokhoz. E kettősség miatt is alakulhatott ki a kétkezi dolgozók körében egy hatalmas méretű mozgékony tömeg, amely folyamatosan változtatja munkahelyét. Ez okozza a nagyvállalatoknál a munkaerőhiányként emlegetett jelenséget, amely valójában a nagy fluktuáció miatt időről-időre visszatérő tömeges üresedést takarja - érvelt a szakszervezeti vezető.

Egy kis minimálbér-matek
Zsiday Viktor példája szerint, ha valaki a 2016-ban bruttó 111 ezres minimálbért ( nettó 73 815) mellett zsebbe 70 ezer forintot kapott, így összesen 143 815 forintot keresett, akkor a január elsejétől kötelező 15 százalékos minimálbér-emelés azt jelentette számára, hogy ehelyett 127 500 forintos minimálbért kap ( nettó 84 788) , de zsebbe már csak 60 ezer nettó jár neki az idei évtől - így összesen keres 144 788 forintot. A 25 százalékos garantált bérminimum-emelés esetén persze még erősebb a helyzet.

Szerinte, ha azt feltételezzük, hogy a munkavállalók negyedének a minimálbér és bérminimum emelkedése miatt csak papíron, a KSH szerint nőtt átlagosan 20 százalékkal a bére, akkor ez a versenyszféra januári 9-10 százalékos bérnövekedési ütemét mindjárt 5 százalékponttal lerontja. Azaz a versenyszférában a valódi béremelkedés leginkább csak 4-5 százalék között lehetett.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.04.11 16:43

@Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto:
nem sajnalom a vallalkozokat, mint fent is lathato, egyaltalan nincsenek a ehhalal szelen, ellenben a dolgozoikkal, akik minimalber mellett is ehen halnak. veget ert az olcso munkaero korszaka, mostmar csak draga munkaero lesz. talan igy kepzesre is tobb jutna, legalabbis illene mar nagyon...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.04.11 16:41

@ablakzsiraf:
ez igy van, igy kell ezt csinalni. a minimalber emelesben meg messze van a plafon, amig nem szorul ki annyi ceg, amennyi a munkaerohianyt joval le nem csokkenti, addig boven novelheto. raadasul a kozmunkasoknak is minosegi ugrast jelentene, ha lenne miert kapalozni. az 500 euro pedig mar csak a fele a nagy nyugati minimalbereknek, azt erdemes lenne elerni...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.04.11 16:01

@atombandi: "tovabb kell emelni a minamalbert, amig csak lehet"

Hát persze, mi sem egyszerűbb ennél! Fizessenek a gazdagok, azaz a vállalkozók! A kapzsiságuk az egyetlen gond itt! Hogy az észak-koreai adókat és más terheket hogy gazdálkodják ki, hogy hogyan tudják eladni a termékeiket a szemét kapzsi, sz@rrágó piacnak kétszeres áron, az pedig már legyen az ő gondjuk! Ugye milyen egyszerű minden az életben, legalábbis a te kis világodban, Bandikám?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2017.04.11 14:25

@atombandi: pontosan, emellett pedig rögtön lehet a jövedelmet terhelő adókat is csökkenteni, mert marhára nem mindegy hogy 3 millióan dobják össze az adókat és járulékokat vagy 4 millióan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.04.11 14:18

nincs ezzel semmi gond. a versenyszektor feheredik. tovabb kell emelni a minamalbert, amig csak lehet, oriasi lemaradasban van magyarorszag a szurkegazdasag miatt...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html