A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Bár a megalakulást komoly szkepticizmus övezte, a Pénzügyi Békéltető Testületek (PBT) eddigi munkája azt bizonyítja, hogy a pénzügyi terület hatékony fogyasztóvédelmi eszköze lett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett működő intézmény.

Kapcsolódó

Az elmúlt év első kilenc hónapjában a PBT elé 2886 ügy került − ebből 339 még 2011-ről datálódott −, amelyek közel 85 százalékát, 2432 ügyet le is zártak. A tanácsban tárgyaló testületek az első háromnegyed évben 1373 ügyben összesen 1945 meghallgatást tartottak, a hét tanács egyenként hetente 7 ügyben tartott meghallgatást.

A statisztikák szerint a megkeresések több mint harmadát, a lezárt ügyek több mint 40 százalékát, 990 kérelmet a PBT "csípőből", formai hiányosságok miatt kénytelen volt elutasítani, ezenfelül 449 esetben a kérelem megalapozatlanságára tekintettel kellett megszüntetni az eljárást. Továbbá 110 beadvány esetében a meghallgatást követően derült ki, hogy lehetetlen lefolytatni az eljárást, mivel az elbíráláshoz mindenképp szakértőt (kár- vagy épp orvos szakértőt) kellett volna kirendelni − márpedig ilyen bizonyítási eszköz igénybevételére a PBT előtt zajló békéltetési eljárásban nincs lehetőség, hiszen erről csak a bíróság intézkedhet.

Mindez azt jelenti, hogy a PBT elé került ügyek 63 százaléka érdemi döntés nélkül zárult le. A szám összességében kisebb, mint a PSZÁF fogyasztóvédelmi rendszerébe bekerült panaszok elutasítási kérelme, ami jól mutatja azt, hogy a kérelmezők megfontoltabban lépnek a PBT elé, mint ahogy panasszal élnek a felügyelet felé.

PBT-ügyek (2012. I-IX. hó)
Összes ügy2886
Lezárt ügy2432
Elutasított kérelem990
Érdemben elbírált1442
Ebből
− Közösen elfogadott eredmény791
− Megalapozatlan kérelem410
− Lehetetlen lefolytatni az eljárást110
− Tájékoztatás kérése46
− Ajánlás65
− Kötelezés20
Forrás: Forrás: PBT, PSZÁF

Az érdemben elbírált panaszok esetében az eljáró tanács előtt előtt az ügyek negyedében, 617 esetben zárult egyezséggel az eljárás, ám a PBT munkájának igazi gyümölcsét jól mutatja az, hogy összességében 791 esetben született mindkét fél számára elfogadható megoldás. A PBT-statisztika készítői ugyanis − teljes joggal − ide sorolják azokat az eseteket (tavaly kilenc hónap alatt 68 ilyen történt), amikor a két vitás fél a PBT eljárásán kívül megállapodott egymással − itt zömmel olyan ügyekről beszélünk, amikor az adott szolgáltató, szembesülve a PBT-megkeresésről, saját maga ajánlott egyezséget ügyfelének. Ugyancsak ebbe a körbe sorolható az a 67 eset, amikor a kérelmező visszavonta a beadványát, mivel jól érzékelhető az, hogy ilyen esetekben is megegyezés született, illetve a kérelmező a pénzügyi békéltetési eljárásban megismerte, megértette és elfogadta a korábban vitatott helyzetet. (A PBT 39 esetben azért volt kénytelen megalapozatlanságra tekintettel megszüntetni az eljárást, mert tudomására jutott, hogy az ügyben érintett pénzügyi szolgáltató már lépett és orvosolta a vitatott helyzetet, ám a kérelmező ennek ellenére formailag nem vonta vissza a kérelmet.)

A fenti adatsor azt mutatja, hogy a formai hiányosságok miatt elutasított kérelmeket nem számítva a PBT az esetek 54 százalékában el tudta érni alapvető célját, azt, hogy mindkét fél számára elfogadható egyezség szülessen. E tekintetben  teljesen mellékes, hogy az adott megállapodás a PBT előtt vagy azon kívül jött-e létre.

A PBT 46 esetben kért az érintett üggyel kapcsolatban a döntéshez szükséges további tájékoztatást. A testület összesen 65 esetben adott ki ajánlást az adott ügy rendezésének érdekében. Ezekben az esetekben persze kérdéses a teljesülés, ám egy PBT-határozattal a zsebében az ügyfél alighanem 100 százalékos biztonsággal indulhat igazáért a bíróságra, arról nem is beszélve, hogy a PBT ajánlásának el nem fogadása az adott intézmény PSZÁF előtti helyzetét sem javítja. Az összes elbírált ügy esetében mindössze húsz olyat talált a PBT, ahol a pénzügyi intézmény eljárása olyan szinten volt jogsértő, ami az eljárás kötelezéssel történő lezárását tette szükségessé. A 85 valamilyen okból elmarasztaló döntés az összes elbírált beadvány 3,5 százaléka, ami − azon túl, hogy a PBT létjogosultságát igazolja − jól mutatja, hogy a PSZÁF intézkedései nyomán a pénzügyi közvetítő rendszer ma fogyasztóvédelmi szempontból bizonyosan jól szabályozott keretek között működik.

Kép: Napi Gazdaság, Katona Vanda