Így kaphatunk pénzt külföldről

Számos módon juthatnak finanszírozáshoz a magyar cégek, amihez nem csak hazai, hanem nemzetközi forrásokat is használhatnak – ezek módjainak bemutatásáról szólt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Nemzetközi Finanszírozási Intézetek Kelet-Európai Konferenciája elnevezésű eseménye.
Napi.hu, 2013. október 22. kedd, 11:27
Fotó: Napi.hu

Sokan nem is tudják, mi az Európai Beruházási Bank (EIB), pedig a szervezet sok projektet finanszíroz, nemcsak az EU területén, de azon kívül is - mondta Karen Cannenterre, az EIB szakértője a konferencián. Az EIB fő terméke a hitel, Magyarországra például évente 1,5 milliárd eurót juttatnak el. Ezt van, hogy közvetlenül a cégnek adják, de megesik, hogy egy pénzintézethez juttatnak olcsó forrást, amely azt eljuttatja a kedvezményezetteknek. Ezen kívül különböző garanciákat is nyújtanak, ahogy beruházásokat is finanszíroznak.

Az EIB a tevékenysége során sok szektort felölel, így a hadi termékeken át a dohányig sok támogatott területet találhatunk. A fő célpontot a kkv-k jelentik, mivel ők adják a valódi növekedés alapját - fogalmazott Agneta Lindquist, az EIB közbeszerzési szakértője, aki hozzátette, hogy többek közt az innováció és az energiahatékonyság is kiemelt területet jelent náluk.

Sok időbe telhet a szerződés megkötése

Magyarországra 2012-ben 1,6 milliárd eurót juttatott a szervezet, ami bár önmagában nem kevés összeg, mégis visszaesés a korábbi évekhez képest. A szakember elmondta, hogy a szervezet által minimálisan kiutalható kölcsön viszonylag magas, így főképp a nagyobb projekteket támogatják, de ahhoz, hogy valaki bekerüljön a támogatott körbe, gazdasági, technológiai és pénzügyi átvilágításon is át kell esnie, így nem ritka, hogy egy támogatási szerződés megkötése viszonylag sok időt vesz időbe.

A EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság (DEVCO) új szervezeti egység az Európai Bizottságon belül, melynek fő feladatát az uniós fejlesztéspolitika kidolgozásán kívül az jelenti, hogy fejlesztési programok és projektek révén világszerte segítséget nyújtson - mondta Agneta Lindquist, a szervezet közbeszerzési szakértője, aki szerint a következő hét évben várhatóan több tízmilliárd euró áll majd rendelkezésre, ám ennek pontos mértékéről most még nem lehet pontos összeget mondani, ugyanis még mindig nincs végleges megállapodás.

A szervezettel szerződőknek - ahogy az EIB esetében is - szigorú követelményeknek kell megfelelniük, így például megnézik az adózási előéletet, a cég menedzsment profizmusát. Ennek megfelelően egy szerződéskötés átlagosan 6-7 hónapig is elhúzódhat a szakember szerint.

Min lehet megbukni?

A szerződéskötés gyakran azon bukik meg, hogy a vállalatok nem tartják be a határidőket, hiányosan nyújtják be a szükséges dokumentumokat, rossz sablont használnak, vagy egyszerűen nem felelnek meg az alapvető feltételeknek - mondta Lindquist. Nem csak bürokratikus okok miatt bukhat a szerződéskötés, hanem azon is, hogy a kérvényezőnek nincs meg a megfelelő tapasztalata - hangsúlyozta. Éppen ezért a szakember szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a minőségre, a határidőkre, de arra is, hogy kit választunk partnernek egy projekthez. Ha nem vagyunk biztosak valamiben, akkor kérdezzünk, mivel eddig még senkit sem büntettünk meg azért, mert kérdezni mert - emelte ki a szakértő, aki szerint akkor is érdemes kérdéseket feltenni, ha éppen nem támogatták az ötletünket, hiszen így több esélyünk lesz a következő alkalommal.

A Világbank Fenntartható Fejlődés (Sustainable Development) főosztálya évi 2-3 milliárd dollár kölcsönt ad, a tevékenysége során hat ágazatot fed le az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság, a vízgazdaság, a városgazdálkodás, illetve a környezetvédelem területén - jelentette be Lovei László, a főosztály európai és közép-ázsiai térségekért felelős igazgatója. A szakember szerint azért is fontos a tevékenységük, mert az elmúlt időszakban komoly problémákat okozott, hogy jóval nehezebbé váltak a finanszírozási feltételek, hiszen a bankok egyre komolyabb feltételeket szabtak a cégeknek.

Problémák és fenntarthatóság

Hosszútávú problémaként említette az elöregedést a mezőgazdasági szektorban, mondván egyre kevesebb az igazi szakember, de megemlítette azt is, hogy a térségben sok ország ki van téve az éghajlatváltozás veszélyeinek, így egyre több állam fordít egyre nagyobb figyelmet az élelmiszerbiztonságra. Ennek megfelelően sok országban megjelent a mezőgazdasági termékek túltermelése, amivel kapcsolatban a fenntarthatóságot kérdőjelezte meg Lovei.

Magyarországon is sok lehetőség van az energiahatékonyság növelésére a szakember szerint, főképp ha az ingatlanok állapotát nézzük - mondta Lovei, aki szerint ezen a területen sokat kell még fejlődnünk.

Az energia, mezőgazdaság és a vízgazdálkodási szektorban egyébként a legtöbb pénz, mintegy 20 milliárd dollár, Afrikának jutott a Világbank forrásaiból, amelyet Dél-Ázsia követ valamivel több mint 15 milliárd euróval, míg a mi térségünk, mely Közép-Ázsiát is magába foglalja, 6-7 milliárd dollárt kapott. Az ilyen projektekbe - ahogy például a EuropeAid esetében is - beszállítóként lehetőség van bekapcsolódni, így az érdeklődőknek az érintett szervezetek internetes oldalán érdemes lehet körülnézni, hogy pontosan milyen támogatott beruházások zajlanak, illetve azoknak milyen külső igényeik vannak.

HOZZÁSZÓLÁSOK