Így lehet saját naperőműve

Az egész éves áramfogyasztást fedezheti és karbantartást sem igényel a hálózatra kapcsolt napelemes rendszer. Az engedélyeztetést és telepítést érdemes szakcégre bízni.
Major András, 2011. szeptember 17. szombat, 08:45
Fotó: Napi.hu

A napelemes rendszer kiválasztását az áramfogyasztás és a helyszín lehetőségei határozzák meg. Ha van villamos hálózat (be van kötve az áram), akkor a korszerűbb és jóval gazdaságosabb megoldás a hálózatra kapcsolt rendszer. Mivel az engedélyeztetés meglehetősen komplikált folyamat, mindenképpen érdemes napelem forgalmazó-telepítő szakcégekre bízni, azaz kulcsrakész rendszert "vásárolni". Jó hasonlat lehet egy komplett fűtés rendszer kiépítése, annak kialakításában és engedélyeztetésében is a szakcégek a kompetensek - mondta el a MaNap Iparági Egyesület és a Manitu Solar részéről Szolnoki Ádám.

Azt, hogy mekkora és milyen napelemes rendszerre van szükségünk, az áramfogyasztás és a helyszín határozza meg. Legpontosabban az egy év alatt elfogyasztott áram, azaz kWh (kilowattóra) mennyiség alapján lehet tervezni, a rendelkezésre álló tetőfelület figyelembe vételével. Ez alapján előzetes igénybejelentést kell benyújtani a szolgáltatóhoz. Mivel a rendszert 50 kilowatt (vagy kVA) alatt (lakossági méret tipikusan 2,5-8 kWp) köteles a szolgáltató befogadni, így a válaszként kapott feltételek között a használható eszközök, esetleg a szükséges átalakítások szerepelnek jellemzően. (A napelemek névleges óránkénti teljesítményét, névleges csúcsteljesítményét kWp-ben, "kilo watt peak"-ben adják meg.) Ezt követően a szolgáltató felé csatlakozási tervdokumentációt kell benyújtani, ami megfelelés esetén jóváhagyásra kerül - ezt szintén a szakcégek készítik el. Elvileg ekkor kezdődne a kivitelezés, ami 1-4 napig tart összesen, de szakcégek - ismerve a rendszertervek kritériumait, a kettőt párhuzamosan is intézhetik. A jóváhagyást követően az ügyféllel a szolgáltató szerződést módosít (ebben szerepel, hogy van egy háztartási méretű kiserőmű (HMKE) is a hálózatán).

Ezt követően indul az óracsere (úgynevezett ad-vesz mérő fölszerelése; éves elszámolás keretében nettósítják a termelés/fogyasztást), mely a jellemző lakossági nagyságrendben ingyenes, költségét a szolgáltató állja. Amennyiben pályázati forrást szeretne igénybe venni, akkor a pályázat benyújtása, elbírálása külön folyamat, amely általában egy kész rendszer-ajánlat alapján elkészíthető. A tipikus átfutási idő a megrendeléstől a kulcsrakész állapotig 1-4 hét, amiből a helyszíni szerelés 1-4 munkanapot vesz igénybe. Az engedélyeztetés és óracsere valójában a szűk keresztmetszet, ez 1-3 hónap között változik.

Jótanácsok, hasznos tippek

- Nem városi környezetben, ahol felmerülhet, hogy a villamos hálózat nem elég "erős", vagy megbízható, mindenképpen érdemes megvárni a szolgáltató igénybejelentésre adott válaszát. Amennyiben villamosságilag jól ellátott környezetben vagyunk (város, iparterület közelsége), - ha a fent említett kiépített teljesítmény elegendő - nem várható meglepetés.

- Előfordul, hogy az óracsere lassan történik meg, így "kárba veszhet" némi termelés, de ez egyre kevésbé jellemző.

- Kóklerek és "nagyokat ígérők" természetesen itt is vannak, de ha valaki az interneten található cégek közül többet megkérdez, akkor könnyen kiszűrhetik az ügyfelek az ellentmondásosnak ítélt információt és vállalkozót. A MANAP célja a piac megtisztítása is, a tagok közül idővel kiszűrik azon cégeket, akik kártékonyan tevékenykednek. Egyelőre ilyen problémával nem szembesült az egyesület, ami valószínűleg annak tudható be, hogy tagnak azok jelentkeztek, akik hosszú távon, megbízható módon igyekeznek ezen a piacon részt venni.

- A várható termelés mindig egy kritikus kérdés - erre, ha nem is 100 százalékos, de mégis a legmegbízhatóbb független forrás az Európai Bizottság PVGIS projektje által készített kalkulátor.

Árak és trendek

A csatlakozásnak esetleg óracsere költsége lehet, ami 80-120 ezer forint + áfa között mozoghat. A csatlakozási dokumentáció elkészítése általában az installátor kulcsrekész árában benne van. Egy tipikus családi házra - 300 kWh havi fogyasztás - körülbelül 14-15 ezer forint, melynek 90-95 százalékát napelemmel akarjuk megtermelni, egy 3 kWp méretű rendszer való - ennek kulcsrakész bekerülés költsége bruttó 2,4 és 3 millió forint között van, azaz kilowattonként a rendszer bruttó 800-1000 ezer forint, attól függően, hogy milyen minőségű napelem modult szeretnénk a rendszerben. A bekerülési érték hozzávetőleges megoszlása: 60 százalék napelem, 15 százalék inverter, 10-15 százalék között a szerelvény és szintén 10-15 százalék között a munkadíj.

A szaldó elszámolás a törvény szerint ugyan megengedi, hogy többet termeljünk, sőt elvileg az általunk fizetett tarifa 85 százalékát vissza is fizetné a szolgáltató a többletre, de a szabályozás még tele van lyukakkal (például adóvonzat, számlaadási kötelezettség). A bizonytalan helyzet miatt a feltételekben hamarosan változás várható, addig azonban az egyesület senkit sem buzdít a saját fogyasztást meghaladó, bevételszerzést célzó napelemes áramtermelésre HMKE méretnél.

Amennyiben működés közben a napelemes rendszer éppen többet termel, mint amit a ház elhasznál (jellemzően nappal, nyáron), akkor a fel nem használt áramot visszatáplálják az áramszolgáltató hálózatába. A napi és évközbeni ingadozás miatt (napelemes rendszer éves termelés javát április és november között termeli meg) érdemes átállni éves elszámolásra az áramszolgáltatója felé, így a nyáron és nappal megtermelt plusz kWh-kat télen és este visszaveheti szaldó elszámolással - azaz az áramszolgáltatója hálózatát használja "átmeneti tárolóként". Ebben az esetben a megtermelt kWh teljes egészében leírásra kerül, tehát nem csak a számlán szereplő kWh-kal fizet kevesebbet, hanem az ezzel arányos rendszerhasználati és egyéb díjak is csökkennek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

elmufioka, 2011.10.10 16:31

@moon:
(Feltételezem nem kifejezetten nekem akarta ezt írni, nem is nagyon izgat egyelőre a megtérülés, sokat fog még változni a támogatás is, a technológia is. De azért észrevételem van.)

Hát amennyiben pontosak a számításai, igen, ez elég lehangoló, sajnos újabb példája a forgalmazók megbízhatóságának.
Igen, nekem is rémlett, hogy a napelemek hatásfoka idővel csökken, és nem cask az esetleges koszolódás miatt. De nem tudnám megmondani mennyivel, a gyártók nyilván nem úgy határozták meg az élettartamot, hogy mikor lesz pontosan 0% a hatásfok, hanem mondjuk... Mikor tud még akkora feszültséget kiadni a napelem, amiből az inverter elő tudja állítani a hálózati 230 V-ot. Az már a napelemek belső ellenállásától függ (nagy vagy kicsi, amit végképp nem tudok), hogy mekkora teljesítményváltozásig teljesül ez.
Viszont őszintén szólva kétlem, hogy 3 kW vezetékezése és maguk a napelemek komoly EM sugárzást okoznának. A napelemek kis hatásfoka miatt elvesző napenergia inkább a napelemek melegedésére fordítódik. Az egyenáramú vezetékek lényegében csak mágnesek lesznek, és ha csak abba gondolunk bele, hogy mindenféle mágneses térdpántok szabadon cserélnek gazdát mindenhol (bár én a pozitív hatásukban nem vagyok biztos), elég sületlenség a sugárzásuktól tartani (de ha valaki ismeri a Maxwell egyenleteket, tudja, hogy szinte nem is sugároznak). A váltóáramú részen pedig van némi sugárzás, de a hálózati 50 Hz annyira kis frekvencia, hogy alig van energiája azoknak a hullámoknak. Ennyi erővel a villanytűzhelyet is ki kéne dobni, mert az is időnként felkapcsol 1-2 kW fogyasztásra, és oda is váltóáramú vezeték vezet... Nagyfeszültségű vezetékek sokkal nagyobb mágneses teret csinálnak (váltakozót, mint már írtam az egyen tér ártalmatlan), mert azokban akár több 100 MW is folyhat, de nem is hiába épülnek olyan magasra és messze egymástól, zárlat is keletkezne, ha nem így lenne. Szóval fölösleges az elektromágneses sugárzást említeni, mert elenyésző. Tudom divat, de fölösleges. Se számítások, se mérések, se tapasztalatok nem teszik indokolttá.
Egyéb sugárzás meg... mégis miféle? Hang? Áh dehogy... Részecske? Atya ég, dehogy, sima szilícium lemezekről van szó! Molekuláris? Legfeljebb ha valaki valami ócska ólomakksit vesz mellé, abból párologhat a folyadék, de az akkor nagyon ócska. Más sugárzás meg nem is tudom létezik e... (Fizikusok most kíméljenek.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

moon, 2011.10.10 13:21

@elmufioka: Szép jónapot! Jómagam is gondolkoztam egy "házi" minierőmű telepítésén (3kw), de szemben a "megbízható" tervezők, kivitelezők jelenértékszámításaival, a teljes beruházás (jelentős, min 50%-os támogatás nélkül)véleményem szerint soha nem térül meg,figyelembevéve a tervezők számításaiból legtöbbször összességében vagy részbenkihagyott alábbi pénzügyi tételeket:
-A rendszer teljes élettartamára vonatkoztatott energiatermelés integrálja (az idő elörehaladtával jelentősen csökken a napelemek által megtermelt energiamannyiség azonos peremfeltételek mellett, vonatkozik ez a mono, poly és egyéb kristélyos amorf napelemekre is).
-A teljes bekerülési fenntartási költség (engedélyekkel, tervezéssel, AMORTIZÁCIÓVAL, KARBANTARTÁSSAL)
-Az ingatlan értékének adott esetbeni csökkenése pl.: nem árnyékolt tetőszerkezetek és vezetékrendszerek esetében az elektromágneses és egyéb(!) sugárzás JELENTŐS az épületen belül!
-Jelenértékszámításoknál a mindenkori banki kamatok figyelmen kívül hagyása! Vagyis a megtérülés nem egyenlő a beruházás teljes költsége, mínusz a megtermelt és jóváírt energia árával!

Összességében több tervező számításai szerint (fentiek figyelmen kívüli hagyásával) 15-25 éves megtérülést ígérnek, garanciák nélkül! (Egy korrekt jelenértékszámítás alapján véleményem szerint soha nem térül meg a jelenlegi szabályozások figyelembevételével!)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Al-Fayed, 2011.10.10 10:15

@elmufioka: Köszönöm szépen a válaszait.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2011.10.07 23:54

@elmufioka:
Ugyan nem olcsók, de megtérülnek, mert a szolgáltatók és az országos rendszerirányító többet fizet a menetrendszerűen folyó termelésért. Legalábbis nagyobb erőműveknél mindenképpen, de nem is csoda, ugyanis ha hirtelen hiány keletkezik, pillanatszerűen kell importálni külföldről, amit utólag számolnak el, és borsos ára van. Viszont ha hirtelen kisüt a nap 50 MW napelem fölött, arra általában úgysem akkor van szüksége a külföldi szolgáltatóknak. A lényeg, hogy megfizetnék a napelemparknak, ha tartana energiatárolókat.
A KöF-ön csatlakozás pedig rengeteg, KiF-en jelentkező problémától szabadítja meg a hálózatot és napelemparkot egyaránt.
Ezenkívűl ekkora beruházásnál az sem felháborító az építő számára, hogy a rendszerirányítónak közvetlen vezérlést adjanak, míg egy háztartás valószínű ferde szemmel nézne a dologra, mert nem érti. Pedig ez sokat javít a működtetésen.
Az egyedüli probléma az ekkora telepekkel, hogy nehezebb nekik helyet találni, míg 4 kW elfér egy háztetőn.

Összefoglalva, maga a megújuló energia kihasználása, így a napé alapvetően jó gondolat, de most egy szűk látókörű, rövidlátó nagy káosz a megvalósítása.
Invertereket illetően azt mondanám, hogy aki akar, rövid élettartamú olcsót vegyen (bár kétlem, hogy van ilyen), mert a rendszer letisztázása a régik betiltásával fog járni (magukban a napelemekben nincs ilyen kivetnivaló).
Legalábbis én remélem, hogy lesz letisztázás, anélkül vagy a további (hálózatra csatlakoztatott) napelem-telepítéseket kell megtiltani, vagy búcsút mondhatunk a hálózatnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2011.10.07 23:53

@elmufioka:
3. Nehéz kérdés, mert a másfél hónap alatt nem volt alkalmam élőben látni őket. Egyébként sem egyszerű, a jelenlegi egyetlen magyar független akkreditált minősítő labor 1 millió forintért csinálja meg csak egy típus (nem márka) teljeskörű bevizsgálását. De mint mondtam, gyanítjuk, hogy az alkalmazott szabványok hosszú távú kérdésekre nem adnak választ. Sőt, már csak ez, hogy ilyesmit csak gyanítani tudunk, elég nyugtalanító. Mindenesetre a Fronius legutóbbi tudomásom szerint 17 típust bevizsgáltatott, ezek fent vannak a listán. Az SMA-val bonyolult jogi jellegű vitánk volt erről, a lényeg, hogy még csak most van tárgyalás alatt, hogy a német minősítés is elfogadott legyen, ami ennyi év után mondanom sem kell megint csak egy zavaró vakfolt.
Mindenesetre nem az én dolgom vállalni a kockázatot, a tervezőnek nyilván van annyi esze, hogy nem kockáztatja a börtönt egy félresikerült munkával, de nyugodt sem vagyok efelől.

4. Teljesen jogosnak gondolom, amíg valakit nem nyilvánít pszichiáter döntésképtelennek, addig joga van bármit tenni.
A gond inkább ott van, hogy hogyan állapítsuk mi a megbízhatóság, és mi a minőség. Ha van olyan forgalomba került inverter (sajnos razarus azóta sem közölte a típust), ami testzárlat észlelésekor nem kapcsol ki, csak jelez, akkor az inverterpiac messze nem megbízható, valami hatóságnak ezt azonnal büntetnie kéne. Az SMA éppenséggel ilyen óriási hibát nem követ el. De van annak is gondja.
Igazából egy olyan inverterről nem tudok, ami sok egy utcában lévő HMKE esetén ne lenne veszélyes a következő helyzetben. Ha mondjuk egy utca pillanatnyi fogyasztásának úgy 75%-át fedezni tudnák a napelemek, mert épp süt a nap, és a hálózati trafó üzemzavar miatt lekapcsol, sajnos semmi nem garantálja, hogy az inverterek is lekapcsolnak, ahogy az elő van írva. Bár 75% alatt erre kicsi az esély, és addig még sok HMKE-nek kell létesülnie. De ha elérjük, és meghiúsul a lekapcsolás, a trafó visszakapcsolásakor aztán minden lesz abban az utcában. Túláram, túlfeszültség, zárlat, tönkrement inverterek és trafó, szerencse, ha nem lesz baleset.
Ez még a könnyebben belátható hosszútávú probléma, és egyszerű (de drága) megoldás is van rá. De vannak nehezebbek is, és idővel jelentkezni fognak. A megoldást ezekre már írtam, most inkább azt mondanám, hogy ha szerencséje van a telepítéssel, pont addigra megy tönkre a régi inverter, mire erősen ajánlott lesz a drágábbat telepíteni. De ezek már pénzügyi szempontok.
Most még minimális problémát okoz egy inverter az utcában (aligha reálisat), de jobb ha a tulajdonos fejben tartja, hogy nem csücsülhet nyugodtan a babérjain, ha tovább terjednek.

5. Őszintén szólva támogathatóbbnak tartom őket, mint a kicsiket. Persze feltételezek pár dolgot azon kívül, hogy 500 kW, de szerintem ezek teljesülnek, és egyértelműen teljesíthetők is. A jövedelmezőségről keveset tudok szólni, inkább hogy milyen hatásuk van a hálózatra.
Egy 500 kW-os napelempark már komoly beruházás. Sokkal valószínűbbnek tartom esetükben, hogy a legjobb tervezőt fizetik meg, és hogy nem spórolnak a termelésjavító megoldásokkal. Valamint hogy KöF-ön csatlakoznak.
Termelésjavítás alatt azt értem főleg, hogy bevásárolnak energiatárolókat. Szándékosan kerültem eddig ezt a szempontot, de itt muszáj említeni.
A villamosenergia-rendszerben MINDEN pillanatban elég pici különbséget kell fenntartani a termelés és a fogyasztás között (1%-ot nagyságrendben). Ebben a közvetlenül hálózatra csatolt nap- és szélenergia egy nagyon kellemetlen tényező, ugyanis rendkívül kiszámíthatatlan. Viszont energiatárolókkal ki lehet egyenlíteni a hullámzást. Ugyan nem olcsók, de megtérülnek, mert a szolgáltatók és az országos rendszerirányí
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html