Így lopja el az Ön életét is a munkahelye

Sok cég ahol csak tud, ott trükközik a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásán, de sokan vannak, amelyek egyszerűen trehányok vagy nem ismerik az aktuális jogszabályokat - a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályok betartását ellenőrizte október-novemberben a munkaügyi hatóság.
Napi.hu, 2016. december 29. csütörtök, 07:08

Az eredmény szokás szerint lesújtó: a cégek 84 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot, amely a dolgozók 64 százalékát érintette. Az összesen 993 vállalkozást nem csak a rendes munkaidőben vizsgálták, hanem hétvégenként, illetve munkaszüneti napon is.

Általánosságban megállapítható és a munkáltatók jogszabály-ismeretének hiányosságára jó példa, hogy máig akad olyan foglalkoztató, amely a munkavállalóknak 2016-ban kiadott írásbeli tájékoztatókban is a már négy éve nem hatályos 1992. évi XXII. törvény (a régi Munka törvénykönyve) rendelkezéseire hivatkozott.

Az összegzésből kiderül, hogy az intézkedések 21 százalékát a munkaidővel való trükközések miatt szabták ki - főképp a vagyonvédelemben, a kereskedelemben és a vendéglátó cégnek találtak szabálytalanságokat.

A hatóság az összefoglalójában ezzel kapcsolatban kiemeli: az építőiparban nem voltak jellemzőek a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok, ami részben a munkaidő-nyilvántartások hiányának is köszönhető - így ugyanis a szabálytalanságok nehezen állapíthatóak meg. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nagyobb munkavállalói létszámot érintő csalás viszonylag kevés: csupán egy esetben fordult elő, hogy egy feldolgozóipari cég többműszakos munkarendben dolgozó 150 munkavállalója nem kapott írásban munkaidő-beosztást.

És hogy milyen a tipikus csalás? A munkáltatók a munkavállalók részére számos esetben szóban (személyesen, vagy rövid úton) közlik a munkaidő-beosztását, írásban, avagy írásbeli formának minősülő alakban sokszor nem készítenek munkaidő-beosztást. A munkavállalók gyakran egymás között szóban egyeztetve állapodnak meg a munkaidejükről.

A munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok betartását a munkáltatók nem tartják fontosnak, de annak dolgozói szempontból nagy jelentősége van. Ez alapján lesz a munkavállalók számára egyértelmű és kiszámítható a heti, napi munkaidő, a munkaidő kezdete, valamint a befejezése. A munkaidő-beosztás birtokában tudják a munkavállalók a szabadidejüket tervezni, és ami még fontosabb, ez határozza meg a rendkívüli munkaidőt, ami elvezet a munkabérrel kapcsolatos kérdésekhez. A beosztástól eltérő munkavégzés ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősül, ami adott esetekben bérpótlék fizetési kötelezettségekkel is jár.

Ezzel szemben az ellenőrök elszórtan találkoztak csak a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésével, ahogy a szabálytalan éjszakai munka és vasárnapi munkavégzés sem jellemző.

A nyilvántartással nemcsak az építőiparban vannak gondok, hanem egyre több helyen, így amíg a legutóbbi hasonló, 2013-as vizsgálat során 914 érintett dolgozót talált a hatóság, addig az idei ellenőrzés során már 1 557-et. Jó hír ugyanakkor, hogy a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok kevésbé jellemzőek, csak elenyésző számban kellett a hatóságnak ilyen ügyben intézkedni.

Ezzel kapcsolatban a hatóság megjegyzi: amennyiben csak egy-két munkanap nem jegyeztek be a munkaidő-nyilvántartásba, vagy az ellenőrzés időpontjában a napi munkaidő kezdő időpontja hiányzik, akkor szándékosságról általában nem lehet beszélni, ezek inkább adminisztratív hiányosságok. Szándékos csalás akkor merül fel, amikor a nyilvántartás vezetésének teljes vagy hosszabb ideig (napokon át) tartó hiányát fedezik fel, esetlegesen kettős nyilvántartást találnak az ellenőrök.

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt 2016 harmadik negyedévéhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak, míg feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9 százalékánál tárták fel az ellenőrzések.

Az intézkedések 8 százalékát a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt hozták. Ilyen lehet az, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásos bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A jó hír viszont, hogy a munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizeti az elmaradt béreket, pótlékokat. A részleteket figyelve kiderül, hogy a kereskedelem és a vagyonvédelem területén kellett legtöbbször intézkedni (32 és 27 százalék), de a vendéglátó- és feldolgozóipar (14 és 13 százalék) is alaposan érintett volt.

Mindezek miatt a friss adatok szerint 53 munkaügyi bírság kiszabása várható, ám ennek összege még nem ismert. Ezen felül a kis-és középvállalkozások által - első esetben - elkövetett 5 szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 122 figyelmeztetést adtak ki, továbbá 273 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 369 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni.

A célellenőrzés során egy alkalommal pedig harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai.

A fővárosban a kicsik a szabálykövetőbbek
Budapesten szabálykövetőbbek az 1-5 fős mikrovállalkozások. Ennek oka az lehet, hogy a pár fős cégek esetében a cégvezető jobban oda tud figyelni a szabályok betartására, míg a 6-25 fős létszámmal rendelkező cégeknél, ahol esetenként már több üzlet is tartozik a céghez, a vezetőre jóval több és más típusú feladat is hárul, ami miatt nem jut kellő figyelem ezen szabályok teljes körű betartására/betartatására, viszont külön ezzel a feladattal foglalkozó munkatárs alkalmazását még nem bírja el a vállalkozás.

HOZZÁSZÓLÁSOK