A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A nagykönyv szerint a kezdeti lépésekhez szükséges tőkét egy start-up vállalkozásnak a családtól, barátoktól kellene összegyűjtenie − nyilatkozta lapunknak Horgos Lénárd, az M27 Absolvo Consulting Kft. partnere. Ugyanakkor amíg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban általában nem jelent gondot a kezdeti lökés megadása, ezt itthon már jóval nehezebb feladatnak nevezte a szakember, aki szerint a kezdő vállalkozók a legtöbbször meg sem merik említeni a lehetőséget a hozzájuk közel állóknak.

Amennyiben azonban mégis összejön a "házi" pénz, úgy sem lehet hátradőlni, hiszen a vállalkozás a kockázati tőke igénybevételéhez képest több dologról is lemarad. Az utóbbi esetben ugyanis a menedzsment nemcsak pénzt kap, hanem többek közt vállalatirányítási tanácsokat vagy segítséget a marketingstratégia elkészítéséhez, míg ez a nagypapától kapott pénz esetében vélhetően hiányzik − magyarázta Horgos. A kockázati tőkebefektetőkkel kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy ma már jóval kedvezőbb a helyzet, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hiszen − főképp a Jeremie alapoknak köszönhetően − jelenleg több mint száz magyar kisvállalkozás számíthat arra, hogy a feltételek teljesülése esetén akár több tíz millió forint kezdeti (magvető) finanszírozáshoz juthat. Ezzel kapcsolatban azonban hátránynak nevezte, hogy ezek a tőkealapok csak a legritkább esetben finanszírozzák az úgynevezett ötletfázist, a forrás megszerzéséhez már szükséges néhány kezdeti lépés megtétele.

Jó hír azonban a kezdő vállalkozások számára, hogy az utóbbi hónapok kamatcsökkentéseinek köszönhetően előfordulhat, hogy a bankok − ahelyett hogy banki betétben tartanák a pénzüket − talán-talán bekapcsolódnak az induló vállalkozások, a start-upok finanszírozásába − véli Horgos, ám hozzátette: ez a jelenség valószínűleg nem érint majd tömegeket, hiszen a banki betéthez képest egy ilyen befektetés jóval nagyobb kockázatot jelent. A hitelezés kapcsán elmondható, hogy a jelenlegi banki finanszírozási rendszer nem preferálja a korai fázisú cégeket, a bank "jobban szereti", ha gépet kell venni, vagy ha már van valamennyi árbevétele és termel az adott cég, hiszen az eszközök (ingatlan, gépek) fedezetet jelentenek, mérsékelve a kockázatokat. Segíthet, ha a start-up cégnek sikerül egy garanciaintézet részvételét megszereznie az ötletéhez, ám ilyenkor is elő kell teremteni 10-20 százaléknyi saját forrást.

Valamennyivel könnyebb lenne uniós pályázaton keresztül forráshoz jutni, ám egyrészt jelenleg viszonylag kevés a lehetőség − bár hamarosan várható egy, start-upokat támogató pályázati felhívás megjelenése, ahogy a kezdő vállalkozók is nyártól pályázhatnak maximum 6 millió forintra egy TÁMOP pályázat keretében −, másrészt állandó probléma, hogy a pályázati kiírások általában merevek, azaz szigorúan meg van határozva, milyen célokra költhető a pénz, mennyi idő van a projektre, nem beszélve a bírálati időszakról − sorolta Horgos.

Az utóbbi sok cégnél jelent állandó problémát, hiszen bár néhány projekt és iparág elviseli, hogy áll 1-1,5 évig, a többségnél nem ez a helyzet. Jó hír, hogy a következő uniós költségvetési időszakban (2014−2020 között) egyre nagyobb hangsúlyt kap az innováció, a gazdaságfejlesztés, a forrásokat pedig a jelenleginél hangsúlyozottabban adnák a kkv-knak. Ugyanakkor hatalmas változásra nem lehet számítani, az igazán kezdő cégek továbbra sem lesznek kiemelten preferáltak, hiszen a kockázat ugyanúgy megmarad, és nincs olyan intézményrendszer, amely a ciklus végén azzal akarna dicsekedni, hogy a források töredéke került csak olyan céghez, amely ma is talpon van.