Így szorultak ki a magyarok a paksi bővítésből

Gyümölcsözőnek indult, majd konfliktusos mérgező viszonnyá alakult a Paksi Atomerőmű bővítésében résztvevő Ganz EEG Kft. és az orosz Roszatom kapcsolata. A cég mostanra már az oroszok kezében van, így pedig kicsi az esély, hogy 40 százalék legyen az atomerőmű-építésben a magyar szerződések részaránya.
Szabó Dániel, 2018. február 15. csütörtök, 11:19

A paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János egy tavalyi rendezvényen a gigaprojekt magyar résztvevői között beszélt a Ganz EEG Kft. nevű ipari vállalatról. Az valóban igaz, hogy a vállalat valaha magyar tulajdonban, majd közel tíz éve 51-49 százalék arányban orosz-magyar tulajdonban volt, de 2016 óta a hazai tulajdonosok kiszálltak, tulajdonrészüket a Roszatomnak adták el, amely így 100 százalékos birtokos lett - írja a Direkt36 a 444-en megjelent cikkében.

A Ganz EEG Kft.-ben a Roszatom eleinte az egyik leányvállalatán, az Atomenergomashoz tartozó TTM-en, majd a CKBM-en keresztül került be a vállalat irányításába. Az ígéret az volt, hogy így az atomenergia-ügyi beruházásokban jobb helyzetbe kerülhet a magyar cég. Ekkor már nagyjából biztos volt a paksi atomerőmű bővítése (2007-ben), még ha erről megállapodás nem is született, de a portál szerint már a levegőben lógott. A társaság számára az orosz jelenlét azt is jelentette, hogy több projekthez juthatnak hozzá, erről szindikátusi szerződés is készült.

Hét hónappal az oroszokkal való társulás után már jelentkeztek is az első problémák, derül ki a Ganz EEG tulajdonosainak fontosabb döntéseiről szóló, a cégbíróságon hozzáférhető úgynevezett taggyűlései jegyzőkönyvekből - állítja a cikk. Kifogásolták, hogy az oroszok nem hozták a megrendeléseket, a vállalatot pedig a magyar tulajdonos pénzéből tartották fenn. A viszony annyira nem volt jó, a konfliktus pedig annyira nem oldódott, hogy amikor a 2010-es évet 540 milliós veszteséggel zárta, míg az előző évben 7,6 milliós nyereséget termelt, az oroszok is belátták, hogy lecserélik a vezetést.

Nem sokkal később, 2011 augusztusában nevezték ki ügyvezetőnek a céget azóta is vezető Szitár-Csanádi Attilát. A kárpátaljai születésű, korábban egy cégével a Dunaferrnek dolgozó üzletembert szintén az oroszok jelölték, és ismerői szerint nagyon erős bizalmi viszonyban van a Roszatom vezetésével. A cikk szerint 2012 augusztusára a váltás jót tett: egyre több megrendeléshez jutott a cég. "Megnyílt előttük a zárt oroszországi atompiac" - kérkedett maga a Ganz EEG.

Ekkor már szó volt arról, hogy részt vesznek majd a paksi bővítésben. Aztán 2014-ben, amikor biztossá vált az új blokkok építése, akkor a Ganz magyar tulajdonosa úgy is fogalmazott, hogy "kovásza lehetünk a szóban forgó Paks II. hazai 40 százalékos beszállításának".

De a háttérben a magyarok nem voltak kibékülve a Roszatom leány kinevezettjeivel: sérelmezték, hogy még sem kapnak sok projektet, azt sem hozzájuk szervezik, amit a szindikátusi szerződés nekik ígér. Ráadásul a hazai képviselet az oroszokat okolta, hogy a cég veszteséges. Végül akkor vált kibékíthetetlenné a helyzet, amikor az oroszok 10 millió euró (3,1 milliárd forint) hitelt akartak felvetetni a társasággal, a magyarok azonban ezzel a lépéssel nem értettek egyet, és az orosz anyacég által folyósított kölcsönnel pótolták volna a hiányt. Az oroszok a magyar ellenszavazat dacára is hitelt vettek fel.

Ezt pedig előbbiek a bíróságon is megtámadták. Mire 2015 áprilisában első fokon nyertek - minősített többség kellett volna a hitelhez -, addigra eldőlt az is, hogy inkább kiszállnak a magyar társaságból. Az oroszok 2016-ban végül vették meg a 49 százalékos üzletrészt: a Roszatom 4,5 millió eurót (mai árfolyamon 1,4 milliárd forintot) fizetett. Amikor Belaruszba szerződött beszállítóként a Ganz EEG, akkor már a magyarok birtokon kívül voltak.

Így az a helyzet állt elő, hogy bár itthon működik és adózik, de valójában nem tekinthető hazai társaságnak.

Szitár-Csanádi Attila kapcsán a Direkt36 - valamint a témában szintén cikket közlő Index is - azt írja, hogy több forrás szerint az ügyvezetőnek szerepe volt abban is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek 2017-ben. A Ruszkij Mir ("orosz világ") Alapítvány egy orosz központot nyitott az intézményben és 18 millió forintért adott eszközöket az egyetemnek.

A fotó forrása: MVM Paks/atomeromu.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK