Így változik az élet mától Magyarországon

Mától csökken a társasági adó és megszűnik hét kisadó - egyebek közt erről is rendelkeznek azok a kormány által pénteken benyújtandó javaslatok, amelyek a pénzügyi stabilitást és a gazdaságélénkítés szolgálják a szakminiszter szerint.
F. Szabó Emese, 2010. július 1. csütörtök, 07:53

Amint arról tegnap beszámoltunk, péntek délig nyújtja be a kormány azokat a javaslatokat, amelyek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 intézkedési csomag részeként javíthatják az ország pénzügyi stabilitását és a gazdaság élénkítését. A 29 pont közül tizenhatot pipál ki a második körös intézkedéssel a kormány, ennek véghezviteléhez 58 törvényt és egy kormányrendeletet kell módosítani - derült ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondottakból. A benyújtani tervezett javaslatok jelentős része visszamenőleges hatállyal lép életbe, mivel a szöveget várhatóan két-három hét átfutással tudja elfogadni a parlament, ám a jogszabályok már mától hatályosak.


Ebbe a körbe tartozik a sávos társasági adó kiterjesztése. Az év második felétől lehet alkalmazni a kedvezményes, tízszázalékos kulcsot 500 millió forint adóalapig. Mivel az év meg lesz bontva, az idén a kedvezményes kulcs 250 millió forint adóalapig lesz érvényben. Értelemszerűen ezt a lehetőséget mérettől függetlenül használhatják ki a cégek, az első 500 - az idén 250 - millió forintig kedvezményesen adózhatnak. Matolcsy szerint ez mintegy 250 ezer cégre terjedhet ki - évente 340 ezer cég nyújt be társasági adóbevallást, közülük azok élhetnek a kedvezmény lehetőségével, amelyeknek pozitív az adóalapja.


Szintén júliustól szűnik meg néhány kisadó - összesen hét. Hármat ugyanis csak 2011-től vezetnek ki (ezek közé tartozik a kommunális adó és az épületek után kivethető idegenforgalmi adó). Nem véletlen, hogy ezek maradtak jövőre, mivel helyi adók. Márpedig az önkormányzatok az ebből származó bevételeket már betervezték a költségvetésbe, és bár összességében nem jelent komoly kiesést, az érintett helyhatóságoknak számít. Júliustól megszűnik a háromféle vagyontárgyat terhelő adó, a vízgazdálkodási hozzájárulás, az öröklési illeték, az ajándékozási illeték és televízió-üzembentartási díj.



Az illetékekkel kapcsolatban egyértelműsítette a miniszter, hogy egyenes ági rokonok között sem öröklési, sem ajándékozási illetéket nem kell fizetni - függetlenül az összeghatártól.

Amint arról tegnap beszámoltunk, mától nem adható jelzálogalapú devizahitel, Budapesten pedig emeli a távhő díját a Főtáv, viszont a kormány - az eredeti tervekkel ellentétben - az év végéig megtartja a gázárkompenzációt, amire 11 milliárd forintot fordít.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

DVT, 2010.07.01 17:12

Dunaújvárosi Vízi Társulat
A társulat bevételének 90%-a a társulati hozzájárulásból származik. A kormány 2010. jún.1-től eltörli ezt az adók módjára beszedhető hozzájárulást. A 40 éves társulat 434 km állami, önkormányzati, vagy egyéb vízfolyás/csatorna üzemeltetője. Az alkalmazotti létszám 11 fő, emellett helyi vállalkozókat is foglalkoztatunk a feladataink ellátásához. A tagi befizetés 7 éves átlagban 96%. A társulati hozzájárulásból származó bevétel elmaradása ellehetetleníti a társulat működését.
Kérdéseink:
Szándékában áll-e a kormánynak a társulati intézményrendszer fenntartása?
Milyen módon kívánja ehhez a forrást biztosítani?
Ellehetetlenülés esetén:
- ki üzemelteti a jelenlegi társulati műveket?
- átveszi-e a későbbi üzemeltető az alkalmazotti létszámot?
- mi történik a társulati vagyonnal?
- mi történik a társulati kötelezettségekkel?
- ki és milyen módon teljesíti az EU-s befejezett beruházás kötelező 5 éves fenntartását?
A kérdések megválaszolására és az egyéb felmerülő problémák megvitatására egyeztetést tartanánk célszerűnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

DBVT, 2010.07.01 14:05

Vélemény és további kérdés a Dél-Balatoni Vízitársulat részéről:
A VTOSZ véleményével és kérdéseivel egyetértünk. Kérdésünk:
A július 1.-e utáni határidőre már kivetett társulati hozzájárulás összegének pótlását – ami a II. félévre küldöttgyűlés által elfogadott feladataink pénzügyi fedezete – mikor és ki fogja biztosítani?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VTOSZ, 2010.07.01 11:24

Valaki mondja végre meg, hogy mit takar a „vízgazdálkodási hozzájárulás” fogalma, mert ilyen fogalmat a hatályos jogrend nem ismer.
Ismert a közcélú érdekeltségi hozzájárulást és a társulati hozzájárulás.
A közcélú érdekeltségi hozzájárulást ott kell fizetni, ahol nincs működő vízitársulat. Összegét a vízi létesítmények tulajdonosa (állam, önkormányzat) számítja ki és a települési jegyző határozattal állapítja meg, veti ki és a befolyt összeget adja át a államnak vagy az önkormányzatnak.
A társulati hozzájárulást a működő vízitársulat tagjai által választott küldöttek állapítják meg a társulat tagjai részére és maguk döntenek arról, hogy a befolyt társulati hozzájárulásból milyen közcélú vízgazdálkodási feladatokat kel a társulat működési területén, a társulat által üzemeltetett állami és önkormányzati tulajdonban lévő vízgazdálkodási műveken elvégezni.
Arra is választ kellene még a döntés meghozatala előtt kapni, hogy a 200 éves múltra visszatekintő vízitársulatok által üzemeltetett jelenleg 35 ezer km. állami és önkormányzati tulajdonú vízgazdálkodási létesítmény, több, mint 300 db. belvízátemelő szivattyútelep üzemeltetését ki, milyen forrásból fogja végezni, ha a jogalkotók eltörlik a társulati hozzájárulást, milyen forrásból lehet végezni a 30 %-os saját erő ( társulati hozzájárulás) mellett a 70 %-os EU támogatással megvalósítható vízgazdálkodási rekonstrukciós munkákat .
Mi terveznek a gazdaság irányítói az önkormányzati tulajdonba került, de forrás hiányában fenntartatlan 50 ezer km. úgynevezett volt üzemi csatornával.
Választ kellene kapni arra a kérdésre is, hogy a gazdaság irányítói vízitársulatok nélkül képzelik-e el a területi vízgazdálkodást és ebben az esetben a központi költségvetésből kívánnak-e évente 10- 20 milliárd forintot a területi vízgazdálkodásra fordítani vagy az önkormányzatok kapnan további vízgazdálkodási közfeladatot.
Első esetben egy centrális vízügyi szervezet végezné a területi vízgazdálkodást is. Ez az elképzelés már a vízitársulatok 1948. évi államosítását követően 1948-19757 közötti időszakban m e g b u k o t t, és 1957-től újra szerveződtek a vízitársulatok.
Második esetben az önkormányzatok végeznék a területi vízgazdálkodást úgy, hogy a jelenleg tulajdonukban lévő kb. 50 ezer km. vonalas létesítményt sem tudják forráshiány miatt fenntartani, üzemeltetni és ráadásul a víz nem áll meg egy-egy közigazgatási határnál, tehát mielőbb az adott térségben (vízgyűjtőben) az önkormányzatoknak össze kell hangolniuk ezt a feladatot, forrást kellene teremteni a feladat ellátására. Erre pedig még nem találtak ki jobb intézményi rendszert sem Európában, sem hazánkban, mint a vízitársulat.
A döntéshozóknak döntésük meghozatala előtt javasolom megfontolásra a fenti gondolatokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html