Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A válság a kockázati- és magántőke piacra is hatással volt, így a legfrissebb részletes adatokat tartalmazó évben, 2011-ben is tartott még a megtorpanás. A válság előtti időszakhoz képest egyrészt csökkent az alapok mérete, másrészt felállításuk is tovább tartott, de például amíg az európai piacon már megindult a tőkegyűjtés ekkor - az új források értéke 80 százalékkal nőtt -, addig Magyarországon és a régióban mindössze a tizedét érte el ennek dinamikája - derül ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adataiból. A térség 2011-ben változatlanul az európai befektetések közel 3 százalékát adta, a magyar kockázati- és magántőke-piac pedig visszanyerte a korábban jellemző második helyét a régióbeli befektetések volumenét tekintve, sőt a kilépések értékét nézve első lett a régióban.

Mindez annak köszönhető, hogy a 2011-es év első felében lezárt néhány nagyobb értékű befektetés nyomán a magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értéke a Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) adatai szerint 2011-ben megháromszorozódott és 195 millió euróra emelkedett. A PEREP Analytics alapján készített kutatás szerint a befektetéshez jutó magyarországi cégek száma pedig több mint a duplájára, 37-re nőtt, ahogy az egy cégre jutó átlagos befektetési érték is 40 százalékkal 5,3 millió euróra emelkedett az előző évhez képest.

A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értékének, a befektetések számának és az egy tranzakció keretében befektetett tőke átlagos értékének évenkénti alakulása, 2002-2011
Befektetés éveBefektetett tőke értéke (millió euró)Befektetési ügyletek száma (db)Átlagos befektetési érték (millió euró)
2002127294,4
2003117323,7
2004108412,6
2005131265
20065353913,7
20074912618,9
20084772519
20092141217,8
201065173,8
201119537 (finanszírozott cégek száma)5,3
Forrás: 2002-2006: HVCA adatbázis; 2007-2011: PEREP Analytics

Esély a kisebb cégeknek

A magyar piacon 2010 előtt a cégek indulásához, korai fejlődéséhez és növekedéséhez biztosított klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke és darabszáma meglehetősen alacsony volt. Ekkor azonban megjelentek a nyolc új alappal felálló Jeremie programok (hivatalos nevén Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram), aminek következtében jelentősen megnőtt a kis méretű ügyletek száma, ezzel párhuzamosan pedig visszaestek a nagy értű befektetések. Ezek után nem meglepő, hogy 2011-ben a finanszírozott vállalkozások 80 százaléka már az életének korai szakaszában lévő cég volt.

Ezeknek az alapoknak köszönhetően a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 6. lett az európai mezőnyben. A korai fázisú kockázatitőke-befektetések mellett a növekedési tőkét és a kivásárlásokat is magában foglaló európai rangsorban pedig a 14. helyre jött fel a 2010-ben elfoglalt 22. helyről.

A magyarországi kockázati és magántőke-befektetések 2011. évi értékének és darabszámának alakulása a finanszírozott vállalkozások szakágazata szerint
SzakágazatBefektetési érték (millió euró)Befektetési érték (%)Cégek száma (db)Cégek száma (%)
Mezőgazdaság2,51,312,7
Üzleti és ipari termékek11,86,1513,5
Üzleti és ipari termékek szolgáltatás3,8225,4
Vegyipar0000
Kommunikáció8,74,5616,2
Számítógép és fogyasztói elektronika20,410,51027
Építőipar0000
Fogyasztásicikk-gyártás és kiskereskedelem95,64938,1
Fogyasztási cikk szolgáltatás1,40,725,4
Energia és környezetvédelem0000
Pénzügyi szolgáltatás1,70,925,4
Élettudomány4,72,4410,8
Ingatlan0000
Szállítás44,222,625,4
Összes befektetés194,910037100
Ebből high-tech19,5101027
Forrás: PEREP Analytics

A Jeremie programok azóta is tartanak, így az indulás óta eltel eltelt 2,5 évben, 2013 január végéig a 8 Jeremie tőkealap 73 céltársasággal összesen 25,2 milliárd forint értékben kötött befektetési szerződést - közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ahonnan megtudtuk azt is, hogy az eldöntött, de még meg nem valósított befektetések további mintegy 7 milliárd forintot tesznek ki.

A további tőkebefektetések gátja nem a Jeremie vagy a kockázati magántőke források megléte, hanem a transzparensen finanszírozható projektek hiánya - véli Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa. Véleménye szerint nem elég csak egy jó ötlet vagy termék, hanem egy megalapozott és reális - a kockázatokat is figyelembe vevő - üzleti terv is szükséges, hiszen jó projektekre, növekedés előtt álló cégekre ma is találni pénzt vagy befektetőt.

Mely szektoroknak a legnépszerűbbek?

A HVCA által összeállított elemzés szerint a kockázati tőkések által Magyarországon finanszírozott szakágazatok közül 2011-ben a fogyasztási cikkeket gyártó szektor kapta összességében a legnagyobb értékű, közel 100 millió eurós befektetést, tekintve hogy a kivásárlási és növekedési tőkét befektető ügyletekre főként ezen a területen került sor. A befektetők a második legmagasabb összeggel, közel 23 millió euróval a szállítással foglalkozó cégeket finanszírozták. Csak az induló cégeket nézve azonban már más a statisztika, hiszen a korai fázisú befektetések értékének már közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható.

Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati- és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre - a korábbi években is igen népszerű - kommunikációs szakágazatban került sor.

Az NFÜ adatai szerint az elmúlt időszakban az informatikain kívül a biotechnológiai szektor kapta a legtöbb forrást, a portfoliócégek több mint a fele ezekből a szektorokból került ki, de ezeken kívül az olyan hagyományosabb területek, mint például a feldolgozóipar és a kereskedelem is népszerűnek bizonyultak.

A Jeremie tőkeprogram regionális megoszlása céltársaságok száma szerint
Kép: Forrás: NFÜ

Amennyiben a befektetések területi elosztását nézzük, úgy azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. Az NFÜ adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.