A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A török részvénypiacra a második félévben is jelentős tőke áramlott, ennek köszönhetően az isztambuli tőzsdére specializálódott befektetési alapok biztosították tavaly a legnagyobb hozamot a magyar befektetőknek. Az OTP Török Részvény alapja 53 százalékkal hízott tavaly, minden más Bamosz által követett alapot maga mögé utasítva ezzel a teljesítménnyel. (Figyelembe véve persze, hogy az isztambuli irányadó mutató eközben 56 százalékkal kúszott feljebb, különleges alapkezelői bravúr nem volt szükséges a teljesítmény eléréséhez.) A részvényalapok között jól teljesítettek az Ázsiára és Afrikára fokuszáló konstrukciók is, miközben a megújuló energiára és a latin-amerikai részvényekre specializálódott konstrukciók veszteséget hoztak tulajdonosaiknak.

A legrapszodikusabban természetesen az abszolút hozamú alapok teljesítettek: a félévkor még "csak" 18 százalékos plusznál tartó OTP Supra 30 százalék fölé tornázta éves nyereségét, miközben egyes day trade vagy hedge fund követésre szakosodott portfóliók hasonló vagy ennél nagyobb mértékű veszteséggel keserítették meg a tulajdonosok életét.

A kötvényalapok lendülete is kitartott a második félévben: a legjobban szereplő Erste XL hat hónap alatt közel duplázta, 34 százalékra növelte hozamát − de az élboly többi szereplőjénél sem lehetett ok panaszra −, igaz a folyamatos magyar hozamcsökkenés kedvező környezetet teremtett számukra. A konstrukciók szinte mindegyike pozitív hozamot ért el.

A népszerű tőkevédett alapok is jól teljesítettek, miközben a legjobbak stabilan 20 százalékot meghaladó mértékben hizlalták a befektetésijegy-tulajdonosok vagyonát, addig veszteséget jelentő konstrukció − az alapfajta természetéből fakadóan − nemigen akadt.

Kép: Napi grafikonok