Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Tavalyelőtt még mind az új, mind pedig a használt lakások - összetételhatástól megtisztított - átlagára bő két százalékkal emelkedett, ám a 6,1 százalékos inflációt is figyelembe véve, azaz reálértéken számolva csökkenés következett be. A KSH adatai szerint - amelyek az APEH illetékstatisztikáin alapulnak - tavaly az új lakásoknál már 1,4, a használtaknál pedig 5,2 százalékos apadás történt, 4,2 százalékos infláció mellett.

Az új lakások piacán 2008 második negyedévéig a nominális árak emelkedtek, ezután 2009 első negyedévéig stagnálás, majd a második negyedévtől már egyértelmű árcsökkenés volt mérhető. A 2009 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes adatokból további árcsökkenés látszik: ebben az időszakban az árszínvonal a 2007 elején mért értékhez képest 1,4 százalékos volt az apadás.

Az eladásra szánt új lakások építése évek óta fokozódó mértékben Budapestre, a nagyvárosokba és az agglomerációkba koncentrálódik, a kisebb településeken, illetve egyes régiókban minimális szintre csökkent. Egy új lakás átlagára 2007-ben 16,4 millió forint volt, majd két éven át 16,9 millión stagnált. Ehhez képest a budapesti árszint korábban 11, 2009-ben 14 százalékkal volt magasabb. Tavaly az új lakások négyzetméterenkénti árának országos átlaga 290, Budapesten 366 ezer forint volt.

Eközben a használt lakások ára 2007 végére 6,5 százalékkal emelkedett, s e szint körül állapodott meg, egészen 2008 negyedik negyedévéig. Innen indult a visszaesés, melynek következtében 2009 harmadik negyedévére már a használt lakások ára is a 2007-es szint alá csökkent. A legutóbbi, 2009 negyedik negyedévére vonatkozó előzetes becslés szerint az árindex az új lakásokéhoz hasonlóan a bázisidőszaki érték 98,1 százaléka.

A használt lakások átlagára 2009-ben 19 százalékkal múlta alul a 2007-es szintet, de a visszaesés oroszlánrészét az összetételhatás magyarázza: a bázisidőszakban a nagyvárosi (azaz drágább) lakások aránya magasabb volt az összes használtlakás-tranzakción belül, mint később. Ezt kiszűrve a két év alatt csak 3,1 százalék volt a mínusz.

Korábban a használtlakás-árak emelkedése a kisebb városokban volt valamelyest nagyobb mértékű, főleg 2008 első három negyedévében, amikor a 10 százalékot is meghaladta. Ezután nagyjából párhuzamosan csökkent a többi település árszínvonalával, de még 2009 végén is a bázisidőszaki érték fölött volt (102,8 százalék). A legalacsonyabb árnövekedést mutató községi lakásárak ugyanakkor már 2008 végére alacsonyabbak lettek a 2007. eleji értéknél. 2009 végére a községi lakások áresése 8,1 százalékra becsülhető.

Budapest és a megyeszékhelyek árváltozásának mértéke e két szélső kategória közé esik, az előzetes adatok szerint 2009 harmadik és negyedik negyedévében mindkét településtípus árai csökkentek a bázis negyedévhez képest. A fenti árváltozások jelentős árszínvonal-különbségek mellett zajlottak. 2009-ben Budapesten a használtlakás-átlagár 15,1, a megyeszékhelyeken 10,2, a városokban 9,3, a községekben 5,9 millió foirnt volt. A jellemző lakásméretek eltérése miatt a fajlagos lakásárak területi különbsége ennél is nagyobb, közel négyszeres (2009-ben Budapesten 259, a községekben 69 ezer forint).

2007-ben az átlagos budapesti lakásár másfélszeresen haladta meg a megyeszékhelyek és 1,7-szeresen a kisebb városok árszintjét. 2009-ig ezek az arányok változatlanok maradtak, a községi árak azonban leszakadtak: most egy budapesti lakás átlagosan egy községi két és félszeresét éri; 2007-ben ugyanez a szorzó még csak 2,2 volt.