Indul a nyugdíjroham

Az idén az év végi adóoptimalizálási folyamatokat jelentősen befolyásolhatja, hogy a magánnyugdíjpénztárak einstandolása mennyire ingatja meg az öngondoskodás eszméjét, a konstrukciók iránti bizalmat. Akad, aki úgy véli, most jött csak el igazán a nyugdíjrendszer negyedik pillérének, a nyugdíj-előtakarékossági számlának az ideje.
B. Varga Judit, 2010. november 19. péntek, 09:52

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az előző évek tapasztalatai szerint az év utolsó két hónapja az adóoptimalizálás jegyében telik. Az idén azonban általános vélekedés szerint a folyamatokat jelentősen befolyásolhatja, hogy a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozási változásai mennyire ingatják meg az öngondoskodás eszméjét, a konstrukciók iránti bizalmat. Akad, aki úgy véli, most jött csak el igazán a nyugdíjrendszer negyedik pillérének, a nyugdíj-előtakarékossági számlának az ideje. Ezen a téren több banknál a korábbiaknál is sikeresebb év végi hajrára számítanak. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint azonban a valódi sláger alighanem a tartós befektetési szerződés (tbsz) lehet. Sokan a tbsz-számlák iránti kereslet további élénkülésére számítanak jövőre is, annak ellenére, hogy az ilyen megoldások népszerűségét elvben csökkenthetné, hogy a kamatadó mérséklődik.

A tartós befektetési szerződésnél (tbsz) a Budapest Bank már most tapasztalja az év végi, "adóoptimalizálási" időszakra jellemző gyorsulást - annak ellenére, hogy a konstrukció jellemzőiből adódóan a számla megnyitásával, a megtakarítás elhelyezésével igazából nem érdemes az év végéig várni. Mint elmondták: azt nem tapasztalják, hogy az ügyfelek számottevő összegeket helyeznének át a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tbsz-re, de azt igen, hogy az új megtakarításokat elhelyező ügyfelek érdeklődésének fókuszában jelenleg egyértelműen ez utóbbi áll. Fontosnak tartották azonban hangsúlyozni, hogy a két megtakarítási forma között jelentős különbségek vannak: ezek alapvetően nem egymást helyettesítő termékek, mindkettőnek van létjogosultsága. A K&H-nál sem látják, hogy a nyesztől elszívná a pénzt a tbsz.

Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Breznay Endre, a Takarékbank pénz- és tőkepiaci üzletágának igazgatója is. Várakozásai szerint a tbsz konstrukció nem jelent komoly elszívó erőt a nyeszre, hiszen különböző célcsoporttal rendelkezik a két termék. A nyesz alapvetően a nyugdíjcélú, átlagosan 10-20 éves megtakarítások eszköze, míg tbsz-t a legtöbb esetben a tartósan, de ennél rövidebb ideig, 3-5 éven keresztül befektetni szándékozók nyitnak. Breznay szerint az év végi számlanyitási dinamika megbecslésével kapcsolatban több aktuális tényezőt is érdemes figyelembe venni. A magyar kormány döntése (2011. december 31-ig felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári számlákra történő utalásokat, azokat a központi költségvetésbe irányítva át, valamint a visszalépés lehetőségének megnyitása az állami rendszerbe) tovább növeli a szabályozási kockázatot a nyugdíjrendszer első és második pillére körül. Kérdés továbbá, hogy hosszú távon az állam milyen mértékben fogja tudni a keletkező hiányt az államadósság terhére finanszírozni a várhatóan tartósan bizonytalan piaci környezetben. Így kérdésessé válik a nyugdíjak kifizetése az állami rendszerből.

Mindezek alapján - hangsúlyozta a Takarékbank igazgatója - elmondható, hogy most jött csak el igazán a nyugdíjrendszer negyedik pillérének, a nyesznek az ideje. A banknál éppen ezért a korábbiaknál is sikeresebb év végi hajrára számítanak a nyugdíj-előtakarékossági számláknál. Mint hozzátette: a folyamatot a Takarék esetében segíti az az adottságuk is, hogy ügyfeleik átlagéletkora magasabb a többi kereskedelmi bankénál. Az OTP-nél mindkét számlatípus esetében jelentős élénkülést várnak az év vége közeledtével. Akciót azonban csak a nyesz nyitásához kapcsoltak. A legnagyobb magyarországi hitelintézet azoknak, akik 2010. november 2. és december 31. között nyitnak nála ilyen számlát, elengedi a 2010. évi számlavezetési díjat. Mint kifejtették: tekintettel arra, hogy a nyesz konstrukció esetében az év végéig befektetett összeg és nem az átlagállomány alapján lehet igénybe venni a 30 százalékos előtakarékossági támogatást, a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan az év utolsó két hónapjában számítanak jelentősebb érdeklődésre.

A CIB-nél kiemelték, hogy a tbsz számlák iránti kereslet további élénkülésére számítanak jövőre is, annak ellenére, hogy az ilyen megoldások népszerűségét elvben csökkenthetné, hogy a kamatadó a jelenleginél csekélyebb mértékűre, várhatóan 16 százalékra mérséklődik.

HOZZÁSZÓLÁSOK