Csütörtökön kiderül, a nyugdíjasok mennyivel hitelezik még az államot

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a januári inflációs adat és a GDP tavalyi negyedik negyedéves adata - írja az MTI. Az inflációs adatokból látszódni fog, hogy mekkora különbözet van a tényleges és a szükséges nyugdíjemelés között.
Szabó Dániel, 2020. február 9. vasárnap, 09:45
Fotó: Getty Images

Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a decemberi ipari termelés részletes adatait. Az első becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a novemberi 3,6 százalékos növekedést követően. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Tavaly a teljes évben az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt az előző évi 3,5 százalékos növekedés után.

Csütörtökön az építőipar tavalyi egész éves és decemberi teljesítménye mellett a fogyasztói árak januári alakulása jelenik meg.

A fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az előző hónaphoz képest decemberben 0,3 százalékkal nőttek az árak. A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél.

A probléma ezzel az, hogy a nyugdíjakat az inflációhoz igazítják, de még a tavalyi emeléskor 2,8 százalékkal számolt az állam a döntéskor, vagyis most a nyugdíjak jelentősen veszítettek reálértékükből. Csütörtökön kiderül, hogy januárban tovább nőtt, vagy esetleg lefelé korrigált az infláció.

Az építőipari termelés tavaly novemberben 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, októberhez mérten az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 4,5 százalékkal csökkent. Novemberben mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett éves összevetésben: az épületeké 8,0 százalékkal, az egyéb építményeké 5,7 százalékkal. Tavaly az év első 11 hónapjában az építőipari termelés 24,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Pénteken közli a KSH a bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedéves alakulását. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) tavaly a harmadik negyedévben 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye éves összevetésben 4,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt.


HOZZÁSZÓLÁSOK