A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A kormányzati negyed kapcsán potenciálisan dobra vert minisztériumi irodaházak értékesítése már 2007-ben sem hozta volna az értékbecslés szerinti árat, ma pedig végképp irreális az eladásukból forrást remélni az Andrássy-negyed megvalósításához – állítják ingatlanpiaci szakértők.

Az Andrássy-negyed egyelőre csak vázlatosan körvonalazódó terveiben a megvalósulásban a kiszemelt uniós források mellett jelentős szerepet szánnak a költöztetésekkel felszabaduló épületek értékesítéséből remélt milliárdoknak, aminek realitását ingatlanpiaci szakértők erősen megkérdőjelezik. A potenciálisan megüresedő épületek – az Egészségügyi Minisztérium Arany János utcai irodaháza és a volt környezetvédelmi tárca Fő utcai központja – már 2007-ben, a kormányzati negyed kapcsán is az eladási listán szerepeltek, előbbitől akkoriban 3–9 milliárdos, utóbbitól 8 milliárdos bevételt reméltek.

A várakozások azonban akkor sem voltak megalapozottak, a 2007-es listára felkerült minisztériumi épületekből egyet sem adtak el, s noha az értékbecslésben szereplő összegek felének talán még volna valami realitása, a mai iroda- és ingatlanpiaci helyzetben erre biztosan nem lehet számítani – mondta a Napi Gazdaságnak Márkus László MRICS, EUFIM minősítésű ingatlanszakértő.

Az esetlegesen megüresedő műemléki védettségű épületek (Néprajzi Múzeum, Nemzeti Galéria) pedig csakis közfunkcióra alkalmasak – tette hozzá Dippong Magdolna ingatlanszakértő, a BME Mérnöktovábbképző Intézetének műemléki értékbecslést oktató tanára. Utóbbinál ráadásul csak a vagyonkezelői jogot értékesíthetnék, arra pedig nem lehet jelzálogot bejegyeztetni, így finanszírozást sem szerezni egy befektetési célú fejlesztésre – hangsúlyozta.