A washingtoni Beruházásvédelmi Jogviták Nemzetközi Központja (ICSID) 2012. november 30-i ítéletében jelentős részben elutasította az Electrabel SA Magyarország ellen benyújtott keresetét - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Dunamenti Erőmű belga tulajdonosa az Energiacharta Egyezmény (ECT) megsértésére hivatkozva kezdeményezte a nemzetközi választottbírósági eljárást. A vizsgálat a MVM Zrt. és a magyarországi erőművek úgynevezett hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásait érintő, 2006 és 2008 közötti állami intézkedésekre irányult. Az Electrabel többek között kifogásolta, hogy Magyarország 2006-ban újra bevezette az erőművi villamosenergia hatósági árazását, illetve sérelmezte azt is, hogy a magyar fél 2008 végén jogszabállyal megszüntette a hosszú távú megállapodásokat, miután az Európai Bizottság kötelező döntésével megállapította, hogy azok az erőművek részére tiltott állami támogatást jelentenek.

A bizottság 2005-ben kezdte meg a vizsgálódást, 2008-ban pedig felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg ezeket - az 1995 és 2001 között kötött - megállapodásokat, és az állami támogatást fizettesse vissza az áramtermelő cégekkel. A Magyarországon 2005-ben megtermelt villamos energia körülbelül kétharmadát ilyen hosszú távú áramvásárlási megállapodások keretében az MVM-nek értékesítették a termelők, az uniós vélemény szerint azonban ezek a piac jelentős részét elzárták az újonnan versenybe lépők elől, az új belépőknek ezért korlátozott lehetőségük volt a versenyre. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) egy korábbi elemzésében azt írta, az MVM dominanciája részben a közüzemi fogyasztók nagykereskedelmi ellátásában élvezett értékesítési monopóliumának, részben pedig az erőművekkel fennálló szerződéseinek a következménye. Ezek a szerződések az MVM kezében koncentrálták a hazai áramtermelő kapacitások közel háromnegyedét. Az áramtermelők beruházásainak ösztönzésére hozta létre az állam a hosszú távú megállapodásokat, az 1995 és 2001 között kötöttek meg, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron megvásárlására - a megállapodások ezzel garantálták a termelők számára beruházásaik megtérülését.

A tárca mostani közleménye szerint az Electrabel az állítólagos jogsértésekért százmilliárd forint nagyságrendű kártérítési igényt terjesztett elő. A washingtoni nemzetközi választottbíróság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg az ECT rendelkezéseit, várhatóan 2015 után születhet döntés arról, hogy az említett megállapodások megszüntetésével kapcsolatban az erőműveknek járó átállási költségkompenzáció esetleg ellentétes lehet-e az ECT rendelkezéseivel. Az ICSID választottbíróság az AES Tisza Erőmű tulajdonosa által indított hasonló tárgyú eljárásban 2012 júniusában szintén Magyarország számára kedvező döntést hozott, a tét ott 7 milliárd forint kártérítése volt.