Két csődbe ment és bezárt erőműért harcol  hónapok óta egy arab és egy ukrán befektetőcsoport. A látszólag értéktelen objektumokért ádáz, többfordulós küzdelem bontakozott ki, amely eddig az ukránok győzelmét hozta. A két éve bezárt tiszapalkonyai és berentei  energiatermelő telepet a felszámoló  BIS Zrt. hirdette meg hét alkalommal - mindeddig eredménytelenül. Az utolsó kísérlet során azonban a 600 millió forintot kínáló ukrán - de valójában orosz - jelentkezőt hirdették ki nyertesnek és a szerződést is megkötötték az eladásról. Ezt támadták meg a szír-szaudi befektetők a bíróságon - a végső döntést a Debreceni Ítélőtábla a héten mondhatja ki az ügyben.

A szövevényes  felszámolási  ügy  első látásra egyszerű: a  hetedik értékesítési fordulóra két ajánlat érkezett. Az arabokét a BIS Zrt. érvénytelennek nyilvánította, az ukránokét pedig elfogadta, és az adásvételi szerződést velük már április közepén megkötötte. Az arabok, akik értesüléseink szerint a 600 milliós ukrán ajánlat dupláját kínálták a két erőműért azzal támadták meg jogi úton a döntést, hogy az ajánlatot tartalmazó borítékot ki sem nyitotta a felszámoló. Ez utóbbi az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék végzése értelmében  megalapozottan járt el, mert a borítékot az arabok lepecsételték - érvelésük szerint a felszámoló kifejezett kérésére. Ennek bizonyítékát a bíróság nem találta megalapozottnak, így a felszámoló érvénytelenítő döntése, legalábbis az első fokon eljáró bíróság szerint helyes volt.

Időközben több érdekes részlet is kiderült. Bár a szerződést már az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék döntése előtt aláírták annak hatályba lépéséhez a Magyar Energiaügyi Hivatal hozzájárulására is szükség van, mert a berentei és tiszapalkonyai erőműnek az év végéig van csak működési engedélye, márpedig az ukránok az újraindítást tervezik. Ehhez  úgy tudjuk szükséges lesz, vagy lenne a széndioxid-kvóta újra megvásárlására is, mert ezt a felszámoló időközben értékesítette. (Az általunk megkérdezett szakértő szerint ez utóbbi több tízmillió forintba kerülhet.)

A Napi.hu úgy tudja, hogy az ukrán befektetők ajánlat tételük előtt minden szakhatósági engedélyt beszereztek, tehát akár donyecki szénnel, akár hazai lignittel képesek lennének az erőműveket működtetni. Kérdés csupán, hogy a megtermelt energiát ki és milyen áron venné meg tőlük, arról nem is beszélve, hogy a korábbi tulajdonos amerikai AES cég éppen a gazdaságtalan működés miatt zárta be a két telepet. A  felmerült kérdésekre - így a  két évvel ezelőtti bezárást követő vagyonvesztésre, a többszöri pályáztatás során felmerülő anomáliákra  - elsősorban a felszámoló cégtől szerettünk volna választ kapni. Hiába.

Nyilatozatot ígért a nyertes ukrán cég képviselője is - de mindezidáig ők sem éltek a válaszadás lehetőségével. A vesztes szír-szaudi befektető páros írásban válaszolt kérdéseinkre. A leglényegesebb kérdésről, vagyis ajánlatuk érvényességéről azt írták: ez 1,2 milliárd forintot tartalmazott, és korábbi ajánlatukhoz hasonlóan ezt is jelöleletlen borítékban tették. Ennek lepecsételésére - állításuk szerint - a felszámoló képviselője szólította fel őket, s később emiatt minősítették érvénytelennek ajánlatukat. A döntést ez ügyben a Debreceni Ítélőtábla hoz.