November 8-áig 16 172 munkabaleset történt az országban, ami bár kevesebb mint a 2016-os adat, a korábbi éveket megelőzi. Halállal végződő szerencsétlenségből 62-öt számolt össze az NGM Munkavédelmi Főosztálya, míg súlyos csonkolásos kimenetelű munkabalesetből 18-at, súlyos balesetből pedig összesen 126-ot mért.

Munkabalesetnek egyébként nemcsak azt hívjuk, ami a munkahelyünkön történik, hanem bármit, ami összefüggéssel van a munkánkkal, akár utazás közben is. Kivételt az otthonról munkahelyre, illetve a visszaút jelent, ám ekkor is munkabalesetnek számít, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt a baleset. (A magyar cégek harmada megbukott a kánikula elleni küzdelemben.)

És mi számít súlyos munkabalesetnek? Az, amely:

  • a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta,
  • valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott,
  • hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve,
  • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Az, hogy valaki mennyire számít veszélyeztetettnek, számos tényezőtől függ. Ilyen például a területi elhelyezkedés:

Jól látható, hogy Budapest esetszámban kiemelkedik, de ezer feletti balesetet is csak Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megye tudott felmutatni. A különböző súlyos balesetek arányaiban általában passzolnak az összbalesetszámhoz, néhány kivételt azonban találunk. Ilyen az, hogy miközben Somogyban "csak" 466 munkabaleset történt, addig ebből 11 volt súlyos, az összes ilyen eset közel 10 százaléka.

Az sem mindegy természetesen, mekkora cégnél dolgozunk: a legtöbb balesetet, egészen pontosan 5 588-at az 50 és 250 fő közötti cégeknél mértek, ezután 4 412 esettel a 10-49 fős cégek következnek, majd az 500 főnél több alkalmazottal rendelkező nagyok jönnek 2 679 esettel. A mikro, azaz 10 főnél kevesebb dolgozóval működő vállalakozások 1 638 munkabalesetért felelősek, míg 1 787 eset a 205-499 fős cégekhez köthető.

Az NGM adataiból az is kiderül, hogy melyik a legveszélyeztetettebb korosztály: a 35 és 44 év közötti dolgozóknál 4 007 munkabalesetet regisztráltak, amivel épphogy megelőzték a 45-54 éves korosztályt (3 775). A legkevesebbet nem meglepő módon a 64 év felettiek (71) és a 17 évesnél fiatalabb (86) kategóriában mérték, miközben 18 és 24 év között 2 288, 25 és 34 év között 3 329, 55 és 64 év között 2 616.

A legfontosabb tényező azonban a balesetek számában természetesen a foglalkoztatás típusa. Ezzel kapcsolatban rendkívül részletes adatokat közölt az NGM: a legtöbb munkabaleset a kiskereskedelemben történt, szám szerint 1 024. Ettől mindössze néggyel van lemaradva a "fémfeldolgozási termék gyártása" kategória, míg a képzeletbeli dobogóra az élelmiszergyártás fért fel 970 esettel.

Viszonylag sok baleset történt a közúti jármű gyártása (831) során, de kiemelkedő számokat produkált a "szárazföldi, csővezetékes szállítás" (838), a "közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítása" (962), a raktározás (767) és a postai tevékenység is (526).

Ezzel szemben a légi személyszállítás során csak 2 balesetet regisztráltak, az utazásközvetítőknél négyet, a szerencsejátéknál egyet, de a bányászatnál is csak négyet. Összesen négy olyan ágazat van, ami idén egyelőre balesetmentes volt, ezek a szénbányászat, a kőolaj-, földgázkitermelés, a háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás és a háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra.