A részvénytársasági hitelintézetek 13 milliárd forintos adózott eredményt értek el a harmadik negyedévben az előző negyedévi 49,7 milliárdos veszteség után. A szövetkezetek nyeresége eltűnt, a fióktelepeké romlott, a biztosítóké javult.

A bankok döntő részét kitevő részvénytársasági hitelintézetek (az alábbiakban velük foglalkozunk) nyereségesek lettek tehát ugyan, ám ez a 13 milliárd az elmúlt évek legkisebb negyedéves nyeresége.

Az elmúlt egy évben összességében még mindig veszteséges a szektor (-117,3 milliárd forint), és az év végi szigorúbb hitelezési értékvesztések miatt félő, hogy 2013 egészében is az marad. A veszteség önmagában rontja a bankok tőkehelyzetét, így a hitelezési képességét is, ami kedvezőtlen az egész gazdaság számára.

Mi áll a háttérben?

Amellett, hogy évi több mint 140 milliárd forintos bankadót fizetnek a bankok (négy egyenlő részletben), havonta fizetik az (ügyfelekre részben továbbhárított) tranzakciós illetéket is. Sőt, mivel az első hónapokban elmaradt az állam tranzakciósilleték-bevétele a várttól, egyszeri pótadót is kivetettek 75 milliárd forint összegben a bankokra, amit a második félévben fizetnek be (eddig az alábbi ábrának megfelelően).

A bankok azonban nem egységesen számolják el a rájuk eső pótadót a magyar számviteli szabályok szerint, így van, aki már a második negyedévben megtette ezt, és van, aki csak a második félévben. Az előző negyedévben összességében jobban jelentkezett ennek eredményrontó hatása a bankszektorban.

Az MNB adatai a magyar számviteli szabályok szerint készülnek, a bankok azonban jellemzően IFRS szerint tették közzé eddig negyedéves eredményüket. Az alábbi adatok arra utalnak, hogy valószínűleg az MNB szektoradatai mögött is óriási különbség húzódik meg az egyes bankok között.

Az eredmény összetevői

A bankok eredményének éves és negyedéves összevetése mögött a kamateredmény stagnálása, ugyanakkor a nem kamateredmény jelentős javulása áll. Az egy évvel korábbihoz képest nőtt a céltartalék-képzés a bankoknál, miközben a működési költségek enyhén csökkentek.

A jutalékeredmény jelentős növekedése azonban csak a tranzakciós illeték áthárításának köszönhető, az egyéb sorokon ez a tétel negatívumként jelentkezik.

A bankok egyre kevesebb bevételt realizálnak a hiteleken a jegybank kamatcsökkentő politikája miatt, egyre kisebb kamatot kell azonban fizetniük a betétekre is. Ennek is köszönhetően lényegében stagnál a bankok mérlegfőösszeg-arányos kamatmarzsa, a bevételek és ráfordítások egyöntetű szűkülése is jól látható.

A bankok teljesítményét továbbra is rontja, hogy egyre magasabb a nem fizető hitelek aránya. A teljes hitelportfólióra számított NPL-ráta szeptember végén 14,5 százalékon állt, ezen belül a devizahitelek helyzete rosszabb (16,4 százalék). A lakosságnál 18,3 százalék, a vállalatoknál 16,9 százalék az arány, a teljes portfólió ennél jobb minősége az egyéb (pl. költségvetési, pénzügyi, önkormányzati) ügyfeleknek köszönhető.

Megállt a deleveraging?

Az elmúlt években erőteljes mérlegkiigazítást hajtottak végre a bankok: többek között javult (csökkent) a hitel/betét arányuk és emelkedett a tőkemegfelelési mutatójuk. Mindkét folyamat megállt az elmúlt negyedévben, kérdés, fordulatot jelez-e ez.

Lényegében stagnált az elmúlt negyedévben a bankok mérlegfőösszege is, és egy év alatt is már csak 1,3 százalékos csökkenés mutatkozik. A bankok nettó hitelállománya egy év alatt 4,8 százalékkal csökkent, betétállománya 0,4 százalékkal nőtt. A hitelállomány csökkenésének mértéke visszaesett, többek között a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően. A lakossági betétállomány 10,6 százalékkal esett, ezt azonban a vállalatok kompenzálták.

Folytatódott eközben a külföldi forráskivonás: egy év alatt 785 milliárd forint hagyta el a szektort, ebből 149 milliárd forint a harmadik negyedévben. A folyamathoz hozzájárul a Növekedési Hitelprogram is, hiszen ez jegybanki forrással helyettesíti esetenként a meglévő külföldi (döntően anyabanki) forrást is.