A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Ha a kiskereskedelmi piac a következő 8−12 hónapban nem tér magához látványosan, még több közepes, illetve a közepesnél nagyobb, jellemzően a plázákban működő kereskedelmi lánc lesz kénytelen csődvédelembe menekülni vagy visszavonulót fújni. A korábbi hónapokban financiális nehézségekbe keveredett (jellemzően a plázákban jelen levő) vállalkozások száma jelzi a piaci problémát, amelyet nem teljes egészében a válság okozott, hanem a piaci verseny hozta lépéskényszer is.

Kapcsolódó

A Bevásárlóközpontok Országos Szövetsége által készített adatokból jól látszik, hogy a bevásárlóközpont-üzemeltetők, plázaépítők a válság hatására sem álltak le korábban elkezdett beruházásaikkal, főként vidéken látszik a dinamika megmaradása. (Budapesten csak 2006−2007-ben tört meg az építkezési hullám, vidéken pedig csak 2010-ben.) Mindez a bérlőket is befektetésre, terjeszkedésre, versenyben maradásra kényszerítette olyan piacon, amely nem igazolta vissza a forgalmi elvárásokat, illetve alaposan áthúzta a készpénz-gazdálkodási terveket. A plázafejlesztések a kétezres évek elején, amikor sokkal kisebb léptékben történt a terjeszkedés, már okoztak zavart a magyar kiskereskedelemben, emlékezetes a Murányi Áruházlánc 2002-es eltűnése. A cég megroggyanását akkor a központfejlesztőkkel kötött szerződések alapján a túl gyors vidéki terjeszkedéssel magyarázták. A fejlesztőknél most sem ismeretlenek a korábbi szerződések. A fejlesztők helyet, kedvezményt kínálnak a már működő plázában sikeres bérlőknek, ám az üzletnyitás költségeit saját erőből kell finanszírozniuk.

Mindez azért veszélyes, mert az árukészletben ragadó tőke megboríthatja a vállalkozást. A ruházati piac elemzői szerint a legveszélyeztetettebb helyzetben a magyar közepes vállalkozások vannak. Kötik őket a szerződések és küzdenek a versenyben a nagyokkal, miközben képtelenek féléves árukészletet előre finanszírozni − jó ha egy-egy negyedévet áthidalnak. A nagyok készletgazdálkodása, áruforgás-menedzselő rendszere sokkal hatékonyabbá teszi üzleteiket magyarokéinál.

A szövetség adataiból kitűnik, hogy a budapesti fejlesztők sem igen reagáltak a válságra, ugyanis 2007-től nem változott a plázák bruttó bérbe adható területének növekedésdinamikája, jóllehet a bővülés kiegyensúlyozottabb volt, mint vidéken. A pénzügyi válság kirobbanását követő recessziós időszakban (2010-ig) Budapesten kevesebb mint 100 ezer négyzetméterrel nőtt a bérbe adható terület, míg vidéken ez idő alatt több mint 130 ezer négyzetméterrel gyarapodott a bevásárlóközpontok "hasznos" területe. Ez a válság ideje alatt tíz átadott központot jelentett, míg Budapesten kettőt. Idén és jövőre is marad még plázaépítés, de már csak egy-egy, legfeljebb két fejlesztés jut egy évre. A meglevő felületekre viszont vevő kellene, a mostani kiskereskedelmi adatokból pedig az derül ki: nehéz lesz a "házakban" működő kereskedőknek pozíciót fogniuk a piacon.