Az MNB monetáris tanácsa az egy hónappal korábbihoz hasonlóan ezúttal sem nyúlt az irányadó kamathoz, így az - a várakozásoknak megfelelően - 5,25 százalékon maradt. Az alapráta április 27. óta áll ezen a szinten, ezt megelőzően tavaly július vége óta minden hónapban vágott előbb 50-50, majd 25-25 bázispontot a testület.

Az újabb tartást - vélekedtek a döntés előtt a Napi által megkérdezett elemzők - a kommunikációs hibák miatti bizalomvesztés, a globális pesszimizmus és az inflációs kockázatok indokolhatták.

Az inflációs kilátásokat illetően a májusi jegybanki jelentéshez képest inkább negatív irányba változhatott a helyzet, gyengült a forint, a kormány tervezett adókulcs-változtatásai vélhetően a belső fogyasztást erősítik majd, ami szintén inkább árfelhajtó, és az árvízkároknak is áremelő hatása lesz az élelmiszerek esetében - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. Úgy véli, az MNB múltkori érvelését alapul véve a mai döntés konzisztensnek mondható. Bebesy a további kamatcsökkentésre egyre kevesebb lehetőséget lát, a belső folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak, és a külső környezet esetében sem számít hirtelen jelentős javulásra.

Az elmúlt három hét során az MNB számára releváns tényezők esetében érzékelhető változás nem állt be, ráadásul a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körüli kérdőjelek, továbbá a bevételnövelést és a kiadáscsökkentést célzó intézkedések megvalósíthatóságát övező kockázatok továbbra is jelen vannak. Egy 25 bázispontos vágás még beleférhet, de annak esélye sem kicsi, hogy az idei évet a jelenlegi 5,25 százalékos kamatszinttel búcsúztatjuk - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzátette: a külső környezet látszólag nyugodtabb, de elég csak a napról-napra felfelé kúszó görög hozamokra tekinteni és máris érthető, miért érdemes továbbra is inkább óvatosnak lenni.


A májusi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve szerint a tanács tagjainak többsége úgy vélte, kamatcsökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás következik be.

Egy hónappal ezelőtt Bánfi Tamás mellett Csáki Csaba voksolt 25 bázispontos vágásra, míg öt tanácstag (Bihari Péter, Neményi Judit, valamint a jegybanki felső vezetők, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András) a tartásra szavazott.

Az MT tagjai akkor egyetértettek abban, hogy a korábbi időszak kedvező folyamataihoz képest az inflációs kilátás és az ország kockázati megítélése is romlott, emiatt a monetáris kondíciók lazításának tere szűkült. Az MT tagjai szerint a görög válság eszkalálódása nyomán a nemzetközi környezet bizonytalansága sokat emelkedett, a kockázatvállalási kedv általános mérséklődése mellett a hosszú hozamok és a cds-felárak régióhoz képest nagyobb mértékű emelkedése jelzi, hogy Magyarország relatív pozíciója is romlott.