Itt tart Magyarország - megjött az újabb lehangoló jelentés

Továbbra is figyelmen kívül hagyják a szabályokat a magyar vállalkozások: a tavalyi munkavédelmi ellenőrzéseken alig volt olyan cég, amelynél ne találtak volna szabálytalanságot.
Dzindzisz Sztefan, 2017. február 19. vasárnap, 11:53

Tavaly 15 459 munkáltatót ellenőrzött a hatóság, amelyek 79 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Amennyiben a dolgozókat nézzük, úgy 281 486 vizsgálat alá vont személyt találunk, akik 66 százalékánál nem volt rendben valami. A rossz hír, hogy az érintettek közel harmadánál (közel 29 százalék) kifejezetten súlyos problémát találtak - derül az NGM munkavédelmi főosztálya által szignózott jelentésből, amelynek címe "a munkavédelmi hatóság 2016. évi ellenőrzési tapasztalatai".

Mondhatnánk, hogy azért ilyen magas ez az arányszám, mert a hatóság kifejezetten olyan vállalkozásokat ellenőrzött, akik úgymond veszélyes iparágban (mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar) dolgoznak. Ugyanakkor ez nem mentség, amit a bírságok összege is bizonyít: 2016-ban 459 esetben munkavédelmi (112 075 570 forint értékben), 40 esetben közigazgatási bírságot (1 265 000 forint), 152 esetben pedig eljárási bírságot (8 180 000) szabtak ki a munkavédelmi szakügyintézők.

A hatóság embereinek fő fegyvere mégsem ez, hiszen pénzügyi jellegű szankciók csak az összes munkavédelmi döntés 3 százalékát teszik ki. A legtöbbször hiányosság megszüntetését előíró döntés (10 566) születik, de gyakori még egy bizonyos eszköz használatának megszüntetése (4149), illetve a tevékenységet felfüggesztő (4538) határozat is. (Arról, hogy 2017-ben kik számíthatnak izzasztó ellenőrzésekre, itt írtunk.)

A hatóság 1525 utóellenőrzést is végzett, hogy megnézzék, a cégek mennyire tartották be a korábbi határozatokat. A rossz hír: 10 százaléknál még ekkor is találtak szabálytalanságokat, azaz a cégek teljes mértékben ignorálták a munkavédelmi szakemberek határozatait.

Forrás: NGM

A munkavállalók életét, testi épségét, egészségét jelentősen veszélyeztető munkáltatói szabályszegések miatt a hatóság 20 494 (!) úgynevezett kiemelt munkavédelmi intézkedést hozott. Ez az összes intézkedés 27 százaléka. A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbbet (29 százalék) a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban, míg a második leggyakrabban (21 százalék) a "munkavédelmi ismeretek hiánya" miatt tették meg a munkavédelmi szakügyintézők. A harmadik legtöbb intézkedést (11 százalék) az emelőgépek üzemeltetési szabályainak a megszegése miatt hozták.

Vannak úgynevezett kiemelt munkabiztonsági intézkedések, ezekből 11 292-et végzett a hatóság.

Forrás: NGM

Kiemelt munkaegészségügyi intézkedésből 1682-öt hoztak, itt főképp a zajártalmak, illetve a rákkeltő anyagok miatt intézkedtek a hatóság emberei. Ez utóbbival kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy bár a becslések szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedések tekinthetők a foglalkozással összefüggő halálesetek elsődleges okának az Európai Unióban, a cégek és a dolgozók is hajlamos alulbecsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát.

A munkavédelmi szakügyintézők még mindig találkoztak olyan munkáltatóval, aki nem biztosította a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást.

Tipikus példák a szabálytalanságokra

A magasban végzett munkáknál máig jellemző, hogy hiányzik a leesés elleni védelem, illetve ha van is, azt nem használják. A dúcolás is sokszor elmarad, akkor is, ha a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad. Ez azért probléma, mert ez jelentősen megnöveli a föld beomlásának veszélyét. Ezen felül változatlanul problémás a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya - olvasható a jelentésben.

Állandó probléma, hogy olyanok használják a különböző gépeket, például az emelőgépeket, targoncákat, akiknek ehhez nincs engedélye. Mindehhez, ha hozzávesszük, hogy alig határolják le a veszélyes területeket, akkor már nem nehéz belátni, hogy milyen könnyen jöhet a baj.

Az árammal működő berendezéseknél sokszor "elfelejtik" a cégek a közvetett érintés elleni védelmet, de jellemzően nem végeznek orvosi alkalmassági vizsgálatot, akkor sem, amikor ez kötelező lenne. Mindemellett sokan dolgoznak úgy veszélyes anyagokkal, hogy nincs egyéni védőeszközük.

Mire panaszkodtak a munkavállalók?

A lakosság a fenti hiányosságok ellenére sem érzi úgy, hogy nagyon védelemre szorulna, hiszen mindössze 1456 közérdekű bejelentés és 263 panasz érkezett 2016-ban a megyei munkavédelmi hatóságokhoz.

Forrás: NGM

Az összefoglaló jelentésében a hatóság ugyanakkor kiemeli, hogy a megkeresések általában csak részben voltak megalapozottak, azaz ugyanúgy kevésbé volt jellemző a teljes mértékben megalapozott bejelentés, mint a teljesen megalapozatlan. Éppen ezért számos esetben előfordult, hogy a cégeket végül más miatt büntették, mint ami miatt feljelentették őket.

Érdekesség, hogy a megalapozatlan bejelentések hátterében általában valamilyen egyéni munkavállalói sérelem (például munkaviszony megszüntetése) állt. Ezek a bejelentések - nem meglepő módon - rendszerint névtelenül, elektronikus úton vagy levélben érkeztek. Voltak olyan esetek is, amelyeket azért nem tudott kivizsgálni a hatóság, mert nem nevezték meg a céget, ahol a szabálytalanság előfordult.

Mindenesetre összességében megéri panaszkodni, hiszen a hatóság 1904 munkavédelmi döntést hozott, sőt, a közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult munkavédelmi eljárások során összesen 825 ezer forint eljárási bírságot, továbbá 5 972 500 forint munkavédelmi bírságot szabtak ki a fővárosi és a megyei munkavédelmi hatóságok.

HOZZÁSZÓLÁSOK