Társadalmi felmérés készült arról, hogy milyen szinten ismeri a lakosság a problémát és annak hatásait. Az ágazat egységes kommunikációs stratégiát indít, hogy a lakosság támogassa a szektor fenntarthatóságát célzó törekvéseket és a szükséges kormányzati döntéseket.

Magyarországon 100 ezer kilométert meghaladja a víz- és szennyvízhálózat hossza, ami a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást és szennyvízelvezetést. Életkora miatt azonban a magyar vízvezetékrendszer jelentős része felújításra-fejlesztésre szorul.

Kapcsolódó

"Sem a mostani, sem a jövő generáció számára nem mindegy, hogy milyen vízvezetékrendszer van a csap mögött, ezért feladatunk, hogy a társadalom aktívan igényelje és támogassa a szektor fenntarthatóságát célzó törekvéseket és a szükséges kormányzati döntéseket" - mondta Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke.

Csak kevesen gondolnak azonban bele abba, hogy a vezetékes ivóvíz minősége a szállítás és tárolás során, azaz a víztisztítástól a csapból kiengedésig sokat változhat. A lakosság is közvetlenül érzékeli a hálózat problémáit, hiszen a felmérésben a válaszadók 48 százalékának környezetében történt csőtörés az elmúlt két évben, és ennek legfőbb okát az elöregedett hálózatban látják (89 százalék).

A felújítási költségekre - sok fogyasztó feltételezésével ellentétben - a víz- és szennyvíz díjak nem nyújtanak fedezetet. A kutatásból azonban az is jól látható, hogy a lakosság 86 százaléka még akkor is támogatná a vízvezeték-hálózatok mihamarabbi felújítását, ha ez anyagi hozzájárulást követelne. A társadalom nyitottságát az is jól mutatja, hogy a kutatásban megkérdezettek visszajelzései alapján 10-ből 9 ember szeretne többet megtudni a vízzel, vízszolgáltatással kapcsolatban.

A kutatásból kiderült, hogy leginkább a hazai vízkészletek és az ivóvízellátást biztosító rendszer minősége miatt aggódik a társadalom.