Jelentéseket kér a cégektől az EU

Jövő februártól a derivatív ügyleteket kötő cégek egy napon belül kötelesek bejelenteni a megkötött ügyletet az Európai Unióban engedéllyel rendelkező adatgyűjtő szervezeteknek. Mindez több ezer hazai vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet, amitől legfeljebb banki költségeik számottevő emelkedésével szabadulhatnak meg.
Napi.hu, 2013. november 21. csütörtök, 10:52

Február 12-től élesben működik az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet - hívja fel a figyelmet a KPMG. Eszerint minden derivatív ügyletkötést, beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által kötött üzleteket is, előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell az EU erre a célra engedéllyel rendelkező négy adatgyűjtő szervezetének. Jelentést csak a szerződő felek egyiknek kell készítenie, vagyis a bankok a náluk létrejött üzletek esetében magukra vállalhatják a feladatot, ám ezért külön díjat számíthatnak fel.

Ez több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik - mondja Rakó Ágnes, a KPMG EMIR-bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Az intézkedés kiterjed minden derivatív ügyletre, legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon.

Ahol a szerződő felek egyike sem bank, az új kötelezettség teljesítése átmeneti nehézségeket okozhat. Ilyenek a vállalatcsoporton belüli ügyletek, amikor a hazai leány- és a (többnyire) külföldi anyavállalat köt általában fedezeti célú ügyletet. Az árupiacokon szintén gyakran alkalmaznak derivatív ügyleteket az árfolyammozgások kivédésére vagy spekulatív céllal, és ilyenkor gyakran kereskedő cég áll a tranzakció mindkét oldalán.

Csakhogy a nem pénzügyi társaságoknál a fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteket többnyire mérlegen kívüli tételként tartják nyilván, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, illetve nem olyan formátumú, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudja készíteni az előírt jelentéseket. Egy legalább 60 mezőből álló jelentés precíz kitöltéséről van szó, amit valószínűleg sehol sem érdemes élőmunkával megoldani, a nagyobb derivatív állománnyal rendelkező cégeknél pedig biztosan automatizálni kell a nyilvántartásra szolgáló rendszereket - mondja Rakó Ágnes.

HOZZÁSZÓLÁSOK