Jó hírt kaptak a leendő nyugdíjasok: tavaly is volt reálhozam

A koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeket az év végére az önkéntes nyugdíjpénztári alapok ledolgozták, sőt sokan számíthatnak reálhozamra. A hosszú távú hozamok meggyőzően alakultak a válság ellenére is, és a pénztártagokat terhelő költségek ennek ellenére folyamatosan csökkennek.
Herman Bernadett, 2021. január 20. szerda, 08:00
Fotó: Getty Images

Örvendezhetnek a nyugdíjpénztári tagok. A koronavírus-járvány miatt tavasszal elszenvedett veszteségeket ugyanis 2020 végére teljesen visszahozták a portfóliók - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett friss árfolyamadatokból. Pedig az első negyedév még nagyon rosszul alakult: 100 milliárd forintnál is nagyobb veszteséggel fordultak az önkéntes pénztári alapok, ami történelmi rekordnak számított.

A második negyedévben ennek a döntő részét azonban ledolgozták, az év végére pedig a teljes veszteség eltűnt, sőt a portfóliók fele pozitív reálhozammal zárta az esztendőt. Ez derül ki annak a nyolc pénztárnak az adataiból, amelyek naponta közlik a portfólióik árfolyamát. A legnagyobb pénztárak és a legnagyobb nyugdíjalapok 2020-as hozamai már hozzáférhetőek mind a pénztárak, mind az MNB honlapján.

Sokan számíthatnak reálhozamra

A 2019-es év pompásan sikerült a pénztárak számára, összesen 133,8 milliárd forintos hozamot termeltek a portfóliók, ami átlagosan 9,84 százalékos nettó hozamot eredményezett a jegybank adatai szerint. A magas kockázatot vállaló alapok teljesítménye lett a legjobb, ezek között volt olyan, amelyik 20 százalékosnál is jobb eredményt ért el.

Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány kirobbanása után ez az eredmény néhány hét alatt füstbe ment, éppen ugyanazok az alapok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, amelyek 2019-ben remekeltek. Később viszont fordult a kocka, már a második negyedévben sok alap visszahozta a veszteségek nagy részét, ősszel pedig, novemberben és decemberben a világ tőzsdéivel együtt tovább emelkedtek a pénztári árfolyamok.

A legalább 40 százaléknyi hazai és nemzetközi részvényeket tartalmazó növekedési és dinamikus portfóliók árfolyama jellemzően 3-10 százalékot emelkedett, ami azt jelenti, hogy az alapok jelentős része reálhozamot termelt 2020-ban, túlteljesítve a 2,7 százalékos inflációt.

A zöld téma a pénztáraknál is nyerőnek bizonyult

A környezetvédelmi témájú befektetések tavaly is sokkal jobban teljesítettek az eszközök többségénél. A nyugdíjpénztári tagok közül is azok jártak a legjobban, akik a környezetvédelmi témákban hittek. Az egyik pénztár klímaváltozás tematikájú alapjának az árfolyama több mint 26 százalékot emelkedett 2020-ban. A téma egyre népszerűbbé válik a nyugdíjpénztárak körében, július 1-jén indult el egy másik pénztárnál egy ESG (environmental, social, governance - fenntartható környezetvédelem, társadalom, vezetés) témájú portfólió, amely hozama fél év alatt több mint 10 százalékot emelkedett.

A szakértői vagy abszolút hozamú alapok is megjelentek a nyugdíjpénztárak kínálatában, és nem teljesítettek rosszul, árfolyam-emelkedésük felvette a versenyt a növekedési portfóliókéval.

A kormányzat és a jegybank is támogatná a zöld befektetéseket, és a pénztárak is valószínűleg szívesen indítanának még több ilyen alapot. Nehezíti viszont a helyzetet az, hogy eközben egy régi, még 1997-ben készült kormányrendeletnek is meg kell felelniük. Ez a kormányrendelet különféle limiteket szab a befektetések mértékére és azok költségeire is. Egyelőre az ESG-minősítésű alapok száma Magyarországon alacsony, bár a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) nemrég bevezette ezt a kategóriát is az alapokra. Most azonban még egy kézen meg lehet számolni a Bamosz által minősített alapokat, ennyiből pedig nem tudnak az intézmények a jogszabályoknak is megfelelő ESG-s nyugdíjalapot indítani.

Emellett az is nehézséget okozhat, hogy a pénztáraknál limitálva van, mennyi lehet a vagyonkezelési költség. Ha pedig egy ilyen, ESG-szempontok alapján összeállított alapnál a kezelési költség meghaladja a jogszabályban megszabott szintet, akkor hiába szeretnék az intézmények megvásárolni, meg van kötve a kezük.

Hosszú távon meggyőző teljesítmény

Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek hozamát azonban nem egy-két év alapján célszerű megítélni, hiszen ezek alapvetően hosszú távú megtakarítások. A teljesítményük viszont évtizedes, sőt hosszabb távon nézve is meggyőző az eddigiek alapján, annak ellenére, hogy 2008-2009-ben egy hatalmas hitelválság volt, amely világszerte megrendítette a piacokat.

Önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú távú teljesítménye (2019)
Táv
Nettó évesített hozamReálhozam évente
10 éves6,68%4,11%
15 éves6,45%2,97%
Forrás: MNB


Ezek alapján összességében elmondható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 3-4 százalékos infláció fölötti hozamot értek el hosszú távon, vagyis a befizetett tagdíjak tartják, sőt folyamatosan növelik az értéküket.

Újdonság, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes költségmutatójának (TKMNYP) bevezetésével 2020. február 28-tól az MNB honlapján keresztül bárki számára összehasonlíthatóvá váltak az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei. A TKMNYP értékek 0,19-2,52 százalék között mozognak, átlagosan 1,1 százaléknyi átlagértéket jelez ez a mutatószám.

Alacsonyabb költségek, élesebb verseny

A tagok legnagyobb része azonban nem a magas kockázatú, hanem közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott alapban tartja a megtakarításait. Ezek közül kettő pénztár kivételével mindegyik legalább 3 százalékos nettó hozamot ért el, a legjobb alapok 6 százalékosnál is magasabb nettó hozammal zárták 2020-at, vagyis a tagok pénze megőrizte az értékét az alapokban. (A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete.)

A naponta árfolyamot közlő alacsony kockázatot vállaló portfóliók nettó hozama is kivétel nélkül pozitív volt tavaly, de egy-két kivételtől eltekintve 1 százalék körül vagy az alatt alakult. Ezek a portfóliók mivel szinte teljes mértékben hazai pénzpiaci eszközökre támaszkodnak, eleve olyan beállítottságúak, hogy rövidebb távon is stabilan tudjanak kamatot produkálni, így ez az alacsony hozamösszeg sem tudható be a tavalyi év alacsony kamatkörnyezetének, ezek az alapok ugyanis már évek óta így teljesítenek, természetüknél fogva nem képesek kitermelni a reálhozamot.

Az évente elért 6-7 százalékos nagyságrendű nettó hozamokat összevetve az 1-2 százalékos költségszinttel is jól látszik, hogy a pénztárak képesek hosszú távon infláció feletti megtérülést biztosítani a tagok számára - hívja fel a figyelmet az MNB. A jegybank arra számít, hogy az alacsony költségszintnek és a hosszú távú befektetési eredménynek köszönhetően élesedik majd a költségverseny a pénztári és a biztosítási szektorban. Ez középtávon a mainál még kedvezőbb nyugdíjcélú megtakarítási termékeket jelenthet az ügyfeleknek.

A pénztárak költségeit nem az idén kezdték el mérni, a felügyelet évtizedek óta követi már az intézményeknél a díjterhelést, és az adatok azt mutatják, eddig folyamatos volt a költségszint csökkenése. Az úgynevezett díjterhelési mutató egy olyan egységes mutatószám, amely segítségével a tagokat éves szinten terhelő, a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont díj megjeleníthető. Ennek a mértéke a 2002-2019 közötti időszakban 1,66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0,75 százalékosra csökkent.

2018-ban vezette be az MNB az úgynevezett korrigált díjterhelési mutatót, amely már nem a teljes nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által felhalmozott hipotetikus, átlagos vagyontömeghez viszonyítja a díjterhelést. Ez a mutató is tendenciózusan csökken, több mint 30 százalékkal esett a mértéke 2002 óta.

A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Archer58, 2021.01.21 17:14

@MaTar: Vannak akik nem csak a holnapra gondolnak, hanem a holnap utánra, meg az az utánra is. Leegyszerűsítve. Nem akkor kell felvenni a hozamokat - habár letelt a három év - amikor a dátum mutató pl. 2020. április 23. mutat. A türelem hozamot terem. 2.8 milliónak ez nem esett le. Hülyeség ellen még nincs vakcina.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2021.01.21 09:59

Szépek, szépek ezek a pénzügyi fogalmak, kiemelt jogszabályidézetek. Azért ne felejtsük: a pénztári hozamok akkor számíthatók, ha kivettük a pénzt. Addig csak értékelési különbözetek. Ma csodás plusz, holnap kegyetlen mínusz. Vagy fordítva...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2021.01.20 22:47

@krix16:
Mindenképpen hülyeséget írtál (manyupra is), de ez most kivételesen nagy baromság volt...
Ez a cikk az önkéntes nyugdíjpénztárakat taglalja, azaz a fizetésükből fizetik a pénztártagok.
Szóval kezdjük elölről, mi a lopott pénz ebben?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2021.01.20 22:44

@Fricibacsi4:
Látom Te a questorba raktad a pénzed! :-D
Így jártál!
Van aki ért a pénzhez, van aki nem... Te biztosan nem... Ezért tartasz ott, ahol...
Csak akkor nem hangoskodni, hanem hallgatni kellene. Vagy kérdezni és nem ökörségeket bebüfögni...
Nem magyarázom meg, többször megtettem NEKED, úgysem fogod fel, miért nem Questor a nyugdíjpénztár...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2021.01.20 22:10

@Archer58: ezek a narancsbirkák ezt a reálhozamot nem tudják felfogni, ha pedig sikerül egyik másiknak akkor feldolgozni képtelenek hogy miképp lehet úgy pénzt kapni hogy azt nem orbán adja :)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html