Péknek, hentesnek, technikusi pozíciókba és egyes speciális fizikai (hegesztő, CNC operátor, elektromos karbantartó) munkakörökbe keresik a munkaadók leginkább a diploma nélkülieket - derül ki a Hay Group 2012-es adataiból. A cég szerint ezeket a pozíciókat hiányszakmaként említik a vállalatok, azonban a pótlékoktól (műszakpótlék, veszélyességi, túlóra) mentes alapbérükben nem kapnak magasabb összeget, mint a más területen dolgozó, azonos szintű munkakört végző dolgozók.

Vannak azonban olyan pozíciók is, ahol diploma nélkül is kiemelkedő fizetést kaphatunk: ilyenek például a szolgáltató központok, ahol a speciális, magas szintű nyelvismeretnek köszönhetően garantált a magasabb bér a Hay Group szerint. A cég tavalyi adatai szerint országos összehasonlításban - hiába tapasztalható munkaerőtöbblet ezekben a munkakörökben a piacon - még mindig az adminisztratív (4,7 százalék), pénzügyi (7 százalék) és IT pozíciók (9,19 százalék) előnye a legmagasabb a diploma nélküli pozíciókban.

Diploma nem kell, de képzettség igen

Hasonló adatokat mért a Fizetések.hu is, melynek statisztikái szerint diploma nélkül a programozók keresnek a legjobban, mégpedig havi bruttó 339 ezer 700 forintot. Nem sokkal vannak lemaradva az értékesítésben és a kereskedelemben dolgozó account managerek sem, akik valamivel több mint 318 ezret keresnek adózás előtt, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokára a call center szupervízorok kerültek fel bruttó 288 ezres fizetéssel.

Az informatikusok szinte minden állásban jól keresnek
Kép: Dömötör Csaba, Pelsőczy Csaba

Nem meglepő, hogy sokat keresnek az autóipari technikusok (284,6 ezer), a telephelyvezetők (282,6 ezer), illetve a PHP programozók is (280 ezer). A lista elején egyébként is számos informatikához köthető állás található: a rendszeradminisztrátorok 275,4 ezer, az IT-tesztelők 275,3 ezer, az IT-rendszergazdák közel 273 ezer, a PLC programozók pedig 246,9 ezer forintot keresnek átlagosan havonta. Bár az építőipar válságáról évek óta hallani lehet, az építésvezetők máig bruttó 269 ezer forinttal számolhatnak, de átlag felett keresnek a főkönyvelők (267,3 ezer) is - egy "átlagos" könyvelő ennél jóval kevesebbre, 216,3 ezer forintra számíthat -, a marketingtevékenység fontosságát pedig az jelzi, hogy az ilyen jellegű munkák után átlagosan 275 ezer forintos bért fizetnek a munkaadók. (Sokan csak a fizetést nézik, ezért inkább egyből külföldre mennek. Ezek után nem meglepő, hogy a Manpower tapasztalatai szerint bármilyen külföldi munkalehetőséget hirdetnek is meg a közvetítő vállalatok, sok esetben olyanok is jelentkeznek, akiket csak a "külföld" szó hívogat, holott nem felelnek meg a felhívásban megfogalmazott elvárásoknak.)

Többet kereshet egy mozdonyvezető, mint egy banki ügyintéző

Aki a banki szektorban akar diploma nélkül elhelyezkedni, annak a hitelügyintéző állást kell megcéloznia, hiszen itt fizetik a legmagasabb, 229,2 ezres bruttó bért, ezt a back-office munkatárs követi 227,5 ezerrel, de a maga 216,9 ezres fizetésével nem sokkal van lemaradva a követeléskezelési referens sem. A logisztikai ágazat is több szakmával képviseli magát, így például egy koordinátor bruttó 239,5 ezer forintot, a fuvarszervező 220,3 ezer forintot, a diszponens 218,9 ezer forintot, a forgalomirányító pedig 217,5 ezer forintot kap havonta. Talán kevesebben gondolták volna viszont, hogy mozdonyvezetőként is igen jól lehet keresni, átlagosan bruttó 280 ezret havonta, ahogy az is meglepő, hogy a kamionsofőrök (200 ezer 500) átlagosan többet keresnek a főszakácsnál (200 ezer).

Jótanács: amennyiben munkahelyet keres úgy érdemes először a környezetében körülnéznie, hiszen minden második munkanélküli ismerősei, rokonai, barátai segítségével talált új állást.

Mekkora fizetést kérnek?

A diploma nélküliek átlagosan 178 ezer forintos nettó bért szeretnének kapni - derül ki az Aon Hewitt és az AIESEC legfrissebb közös kutatásából. A legmagasabb fizetési igénnyel az IT-szektorban dolgozók lépnek fel a munkaadójuk felé, ők átlagosan 225 ezres fizetést kérnek, de itt nem ritkák a több százezres, akár a 600 ezer forintot is meghaladó igények sem.

Szektorális bontás szerint a második legtöbb pénzt a mérnökök (218 ezer forint) szeretnék kapni, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokára az üzleti tanácsadók fértek fel 217 ezer forinttal. Ezt követően már csak 200 ezer forint alatti elvárásokkal találkozhatunk, így például a beszerzéseket végzők átlagosan 175 ezer forintos fizetésre vágynak, a újságírók 177 ezer forintban gondolkodnak, hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz (170 ezer), vagy éppen HR-esekhez (177 ezer), ennél valamivel többet kérnek viszont az építőipari szakmunkások (195 ezer), a minőségbiztosítók (181 ezer), a vegyészek (190 ezer) és a számvitellel foglalkozók is (180). A sor legvégén nem meglepő módon az irodai munkát végzők állnak 149 ezer forinttal, de nem kérnek sokkal többet a vendéglátásban, idegenforgalomban (155 ezer), az államigazgatásban (164 ezer), vagy éppen az oktatásban (165 ezer) dolgozók sem.

...persze a diploma sem árt

Magyarországon az egyetemet és a főiskolai oklevelet szerzett foglalkoztatottak aránya 1980-ban még viszonylag szerény (8,1 százalék) volt. A döntő fordulat a rendszerváltás után, az 1990-es években következett be, így 2000-ben az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők súlya már 17,3 százalék, egy évtizeddel később pedig 24,3 százalék volt, vagyis jelenleg szinte minden negyedik munkavállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezik - derül ki a KSH egy tavaly publikált elemzéséből. Más kérdés persze, hogy ezen diplomák hány százaléka számít értékesnek a munkaerőpiacon.

Diplomával azért könnyebb
Kép: Dömötör Csaba, Katona Vanda

Még mindig jelentős tömegeknek van ugyanakkor legfeljebb alapfokú végzettsége, 2010-ben a 15-74 éves népességből 2,18 millió fő tartozott e körbe. Márpedig a foglalkoztatottság színvonala 1995 és 2010 között főleg a legfeljebb alapfokú végzettségű fiatalok körében nőtt a legkevésbé, miközben az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is emelkedik: 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45-54 évesek körében már meghaladta a 90 százalékot.

Ezen kívül a fizetésben is jelentős különbség látszik a diplomával és a maximum érettségivel rendelkezők között a Fizetések.hu tavalyi felmérése szerint: a diplomával rendelkezők közül a posztgraduális képzésen részt vettek átlagjövedelme a legmagasabb (407 ezer forint), az egyetemi diploma 352 ezer 983 forintot, a főiskolai 300 ezer 222 forintot, azaz a posztgraduális végzettség háromnegyedét éri. Az érettségi értéke átlagkereset szintjén 173 ezer 235 forint, a középfokú végzettségűek érettségi nélkül ennél 20 százalékkal kevesebbet (144 716 forint) vihetnek haza. Az alapfokú végzettségűek átlagjövedelme 129 324 forint volt ekkor.