Az elemzői konszenzusnál 2, a tavalyinál 16,5 százalékkal magasabb, 56,3 milliárdos nettó eredményről adott számot az OTP Bank, ám a tőzsdén 3,5 százalékkal esett a kurzus. A nemzetközi hitelválság, illetve a magyar gazdaság bukdácsolása ellenére várakozáson felül teljesített 2008 első negyedévében az OTP-csoport - állapította meg Urbán László vezérigazgató-helyettes a jelentést részletező tegnapi sajtótájékoztatóján. A bankcsoport konszolidált eredménye adó előtt 67,8, adó után 56,3 milliárd forint volt, utóbbi a tavalyi első negyedévinél egyhatodával, 2007 utolsó három hónapjánál 6,8 százalékkal magasabb. A csoport mérlegfőösszege meghaladja a 9 ezer, kihelyezett hitelállománya a 6 ezer milliárd forintot. (Utóbbi egy év alatt csaknem harmadával gyarapodott.) A bank saját tőkéje (a 12,8 millió saját részvény értékét levonva) március végén 918 milliárd forint volt, az első negyedévben az OTP-csoport a mérleg számaiból kitűnően több mint 32 milliárd forintot fordított 4,6 millió saját részvénye megszerzésére. A jó számok és a szerdai rally ellenére a befektetők nem voltak lelkesek, a tegnapi 3,5 százalékos esés után, 7345 forinton a várható 850 forint körüli EPS-sel számolva az OTP P/E mutatója alig 8,7, ami jócskán elmarad a térségbeli versenytársak, az Erste és a Raiffeisen mutatójától. Urbán szerint ez nem a térség, hanem a magyar gazdaság diszkonttényezőjével magyarázható. A hitelválság az OTP számára is nehezítette a forrásokhoz jutást, ami főként az új szerzemények, az orosz és ukrán bank hitelexpanziója miatt lényeges. (Az eredményét egy év alatt 45 százalékkal növelő éltanuló, a bolgár DSK már maga is megjelenik a nemzetközi piacon kötvénykibocsátóként.) Az OTP tavasszal egy egymilliárdos jelzálogkötvényt 62 bázispontos kamatfelárral tudott kihelyezni, ami a tavalyi 20-30 bázispontnál ugyan magasabb, de az 5 százalék feletti kamatmarzsot alig csökkenti. (A múlt héten egy jelzáloggal nem fedezett 500 milliós emissziónál a kamatfelár 140 bázispont volt.) Tavaly a nyereség negyede, idén az első negyedben 30 százaléka érkezett külföldről, Urbán az év egészére 33 százalékos arányt vár. A tavalyi év egészében jól teljesítő ukrán bank viszonylag gyengébb idei teljesítménye mögött a korábbi ötszörösére (1,3 milliárd forintra) növekvő céltartalékolás, illetve az erőteljes hálózatfejlesztés áll. Dmitrij Zinkov vezérigazgató elmondta, hogy a tavalyi 80 után idén is ugyanennyi új fiókot nyitnak. Magyarország után Ukrajnában történt meg először a teljes logóváltás, már Ukrajna-szerte láthatók a kis zöld körök. Oroszországban továbbra is nehezebben indul be a fejlődés, amiben szerepet játszik, hogy az Invesztszberbank maga is három kisbankból állt össze, amelyhez áprilisban még a 41 millió dollárért frissen megvett Donszkoj Bank is hozzájárul. Itt a hitelezés csökkenését a szigorúbb pénzmosási szabályok idei bevezetése magyarázza, a korábbi, örökölt ügyfélkör egy részétől ugyanis meg kellett válniuk. Éppen a forrásszűke miatt egyelőre az OTP nem tervez újabb oroszországi akvizíciót (ám az orosz leány forrásellátása továbbra is elsőbbséget élvez), ugyanakkor más FÁK-országban elképzelhető vásárlás. (A vezérigazgató-helyettes nem reagált a Napi kaukázusi bankvásárlást firtató kérdésére...) Ugyanakkor nem kizárt, hogy egyes országokat vagy bankokat - ha a jövedelmezőségi és más szempontok úgy kívánják - esetleg felad az OTP. A szlovák bankot azonban ez egyelőre aligha fenyegeti, fontos, hogy a csoportnak legyen egy "eurólaboratóriuma", amihez kapóra jön, hogy Szlovákia lehet az első olyan OTP-ország, amely bevezeti az eurót. Mint más alkalmakkor, a negyedéves számok kapcsán is szóba kerültek a devizahitelezés állítólagos veszélyei. Urbán László ennek kapcsán figyelmeztetett: a magyar lakosság pénzügyi helyzetét a kormány esetleges felelőtlen fiskális politikája - a forintkamatok ilyenkor törvényszerű elszállása miatt - jobban veszélyezteti, mint a jen vagy a svájci frank árfolyamának alakulása...