A jövő nyugdíjasain híznak a biztosítók

Nagyot nőtt a biztosítók díjbevétele az első negyedévben. Ennek részben technikai okai vannak, de a nyugdíjbiztosítási, a vállalati vagyonbiztosítási és a casco-piac nagyon megy.
Herman Bernadett, 2019. június 2. vasárnap, 12:37
Fotó: Shutterstock

Stabil eredményről és növekvő díjbevételről számoltak be a hazai biztosítók az első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a cégek az első három hónapban 22,24 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, ami minimális mértékben marad csak el a tavalyitól.

Az életág jövedelmezősége kis mértékben csökkent, a nem életágon viszont nagyobb nyereséget értek el a piaci szereplők, mint egy évvel ezelőtt. Az életágon 5,82 milliárd forint biztosítástechnikai eredmény keletkezett, ezt a szabályozás is igyekszik alacsonyan tartani, de az alacsony kamatkörnyezet sem kedvez a biztosítóknak.

Jól fogy a nyugdíjbiztosítás

Az életbiztosítási díjbevétel 11,2 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, az első negyedévben 132 milliárd forintot tett ki. A húzótermék a nyugdíjbiztosítás, a személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító konstrukciókból több mint 13 ezret adtak el az első negyedévben is, ezzel a nyugdíjbiztosítások száma 300 ezer fölé emelkedett. A díjbevétel ezeknél a konstrukcióknál egy év alatt 19 százalékkal 17,3 milliárd forintra ugrott.

Ismét nő a hagyományos, vegyes életbiztosítások népszerűsége. A szerződések száma ugyan csökken, aki viszont ilyen biztosításban van, egyre többet fizet be. Ezek díjbevétele 52,4 százalékkal nőtt 44,3 milliárd forintra. Ennél alig valamivel több folyt csak be befektetési egységhez kötött (unit linked) biztosításokba, 47,5 milliárd forintnyi. Ez azért meglepő, mert a korábbi években unit linked biztosításokba jellemzően kétszer-háromszor annyi díj folyt be, mint a hagyományosakba.

A nem életág hasít

A nem életági díjbevétel durván megugrott, a tavalyi első negyedévhez képest 17,5 százalékkal 184,5 milliárd forintra nőtt. Ebben azért komoly szerepe volt egy "bruttósításnak" is. 2018-ig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díját úgynevezett baleseti adó terhelte, amit a biztosítók fizettek be, így a biztosítási díjakban nem számolták el.

Az idéntől viszont ugyanekkora mértékű biztosítási adó került a díjakra, ezt az ügyfelek fizetik. Technikailag persze a baleseti adót is az ügyfelek fizették be, de azt a díjakba nem számolták bele. A változásnak köszönhetően a kgfb-díjbevétel kicsivel több mint 30 százalékkal nőtt 71,74 milliárd forintra. Ez azonban az adóváltozás miatt nem jelent a valóságban érdemi díjbevétel-növekedést.

Nincs nyoma az ingatlanpiaci bummnak

A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétel mindössze 6 százalékkal emelkedett 2018 első negyedévéhez képest. A bővülés nagyobb ugyan annál, mint amennyi az inflációval történő indexálásból következne, és aligha követi az ingatlanpiaci áremelkedést.

Ráadásul az elmúlt két-három évben lakásbiztosítási szerződések száma enyhén emelkedik, 3,2 millió fölött jár már, egy átlagos lakásbiztosítás díja csupán 4,4 százalékkal emelkedett tavaly óta. Ez alapján sok lehet az alulbiztosított ingatlan, amelynek megsemmisülése vagy megrongálódása esetén a biztosítási díj már nem fedezné a helyreállítást.

A gazdák is megkötik

Az egyre növekvő cégek, és a gyorsuló gazdaság a vállalati vagyonbiztosítási piacra is kedvezően hat. A szerződések száma is folyamatosan nő, különösen a mezőgazdasági biztosítások lettek kelendőek. A vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele több mint 14, a mezőgazdaságiaké pedig szintén körülbelül 14 százalékkal emelkedett tavaly óta.

Az új autók iránti kereslet is élénkül, ennek köszönhető, hogy a casco-díjbevétel is megugrott. Több mint 12 százalékkal több díjat fizettek be az autósok az első három hónapban, mint egy éve, csaknem 26,3 milliárd forintnyit. A szerződések száma is nőtt, 941,5 ezer casco-szerződés van már érvényben, 54 ezerrel több, mint egy éve.

A kár is több

A befolyt díjakból károkat is fizetnek a biztosítók, ezek értéke is folyamatosan nő. Az első negyedévben a nem életágon a nettó kárkifizetések volumene 12,3 százalékkal 42,3 milliárd forintra ugrott. A bruttók kárráfordítás, amely a jövőbeni károkra képzett tartalékokat is tartalmazza 10 százalékkal emelkedett 52,3 milliárdra.

Megugrottak a költségek a gyógyászati biztosításoknál, az üzemi balesetekre kötött biztosításoknál, valamint a tűz- és vagyoni károknál, de az autós biztosításokra is többet fizettek ki az idén a biztosítók, mint tavaly.

HOZZÁSZÓLÁSOK