Magyarországon eddig még nem volt olyan adatbázis, amely összehozza a beszállítókat és a nagyvállalkozókat - mondta a Borsos Bálint, a HITA sajtófőnöke. A hétfőtől éles rendszerről Kokas Tamás, beszállítói osztály vezetője számolt be, aki elmondta, hogy a hivatal célja az is, hogy a hazánkba költöző multinacionális cégek jobban beilleszkedjenek a hazai gazdaságba, azáltal, hogy egyre több magyar kkv válik a beszállítójukká. Mind mondta, a magyar cégeknél általában nem a technikai háttérrel van gond, hanem az úgynevezett "soft elemekkel", így például a nyelvtudással, vagy azzal, hogy nem tudnak olyan árajánlatot tenni, ami elfogadható lenne a nagyvállalatok számára.

A HITA már eddig is számos módszerrel segítette a cégek beszállítóvá válását - mondta Kokas -, majd hozzátette: amellett, hogy képzik ezeket a cégeket, a multiknak is bemutatják a hazai vállalatok nyújtotta lehetőségeket, sőt gyakran üzletember-találkozó keretében össze is hozzák őket. Említést tett arról is, hogy a magyar kormány stratégiai megállapodásokat kötött számos nemzetközi vállalattal, főképp a jármű, az elektronikai és a gépipar területén. A feladat azonban nem könnyű, gyakran probléma, hogy egy kkv többet gondol a lehetőségeiről, mint amit valóban el tud érni. Ráadásul az sem garancia a fejlődésre, ha valaki bekerül a beszállítói láncba, hiszen onnan nagyon könnyű kikerülni - fogalmazott az osztályvezető.

Kapcsolódó

Még egy egyszerű autó is 15 ezer alkatrészből áll, egy modernebben már akár 25 ezer alkatrész is található, ebből is látszik, hogy van esély bekerülni a rendszerbe. Viszont a jelentkezőkből már most sincs hiány és nem csak magyar, hanem a nemzetközi cégekkel is fel kell vennie a versenyt azoknak, akik beszállítóvá akarnak válni. Ugyanakkor az utóbbi idők néhány sikertörténete azt bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen feladat - mondta Kokas, példaként azt említette, hogy több magyar cégnek is sikerült mind az Opelnél, mind a BMW-nél elhelyezkednie. Az osztályvezető elmondta, hogy nem csak a járműiparban vannak sikerek, hanem más területeken is, így vannak magyar beszállítói például a Samsungnak is.

Nem kezdő cégeket várnak

Az adatbázissal a kapcsolatfejlesztést kívánják erősíteni, azáltal, hogy minél pontosabb információkat adnak mind a beszállítókról, mind a nagyvállalkozásokról - mondta Kokas. A rendszernek az is feladata lenne, hogy összehozza azokat a magyar cégeket, amelyeknek külön nem, együtt viszont lenne esélyük beszállítóvá válni. Erre azért is szükség van a szakember szerint, mert jelenleg nem jellemző az együttműködés, inkább csak a vetélytársat látják a szektorbeli társaikban a hazai kkv-k.

Az adatbázis azonban nem fog működni, ha ebben a magyar kiscégek és a multinacionális vállalatok ebben nem lesznek partnerek - emelte ki Kokas, aki elmondta, hogy a cégeknek maguknak kell feltölteni, frissíteni az adataikat. Alapvetően nem kezdő cégek jelentkezését várják, hanem olyanokét, akiknek már van beszállítói tapasztalata. Akinek nincs tapasztalata, azt más osztályok segítik a HITA-n belül - mondta Kokas, majd hozzátette, hogy nem a mennyiségre, hanem a minőségre fektetnék a hangsúlyt.

A beszállítói adatbázisba bekerülni egy előzetes regisztrációt követően lehet, melyet a HITA honlapján kell megtenni. Ennek végén az adott vállalkozás elküldi az adatait, majd a hivatal munkatársai ellenőrzik a vállalatot, a kitöltött adatokat, majd ha minden rendben van, akkor élesítik a cég adatait a rendszerben - akár egy nap alatt. Amennyiben nem felel meg a feltételeknek egy cég, akkor a HITA felajánlja segítségét, hogy min lenne érdemes fejlődnie annak érdekében, hogy bekerülhessen a rendszerbe. A cégeknek többek között a gyárak, üzemek alapadatai mellett, a beosztotta számát - benne a diplomásokét -, az általuk végzett tevékenységet, a rendelkezésre álló gyártósorról, kapacitásról és a kontakt személyek adatait is meg kell adniuk, ahogy magát a nyelvtudást is. Ezzel állandó gond van, ezért magát az adatbázist is angol nyelven lehet használni - ez egyfajta nulladik szűrűként működik Kokas szerint.