Kamatadó: kicsúsznak a határidőből a bankok

Több olyan bank is akad, amely egyszerűen nem tud elkészülni azokkal a fejlesztésekkel, amelyek a kamatadó miatt szükségesek - értesült a NAPI Gazdaság.
B. Varga Judit, 2006. augusztus 11. péntek, 07:41
Fotó:

A törvényi előírásoknak megfelelően a számlavezető rendszerekben biztosítva lesz a kamatadó felszámítása 2006. szeptember 1-jétől - mondták el a lapnak az OTP Banknál, ahol azonban azt sem titkolták: maradnak azért hiányosságok. A számítástechnikai rendszerek ugyanis - a felkészülési idő rövidsége miatt - több esetben képtelenek lesznek elvégezni a feladatokat, ilyenkor pedig az ügyintézők manuális beavatkozására, tevékenységére lesz szükség (magyarul: a tisztviselők kézzel számolgatnak majd).

A Budapest Bank (BB) szakemberei a törvény elfogadása óta megfeszített erővel, minden más fejlesztést háttérbe szorítva dolgoznak a rendszer átalakításán - tájékoztattak a hitelintézetben.

A prioritásként kezelt projektre átcsoportosított rendkívüli erőforrásoknak köszönhetően a BB a tervezett menetrend szerint a határidőre képes lesz - a törvény által megkövetelt időben és módon - a 20 százalékos kamatadóval kapcsolatos banki kötelezettségei teljesítésére. A felkészülést illetően azonban még mindig akadnak nyitott kérdések. Eddig ugyanis sem a szaktárca, sem pedig az adóhivatal nem fogalmazta meg pontosan, hogy milyen formában kell benyújtani a bevallást. A CIB szakembereitől arról értesültünk, hogy sok kérdés merült fel a téma kapcsán, de ezekre már - a várakozásokkal nem ellentétes - választ adott a Pénzügyminisztérium egy szakmai találkozó keretében. Itt sem nyugodtak azonban, hiszen - mint hangsúlyozták - a nehézségeket előre nem lehet megjósolni, kérdéseket vethet fel például a devizakülföldi ügyfelek kezelése.

A számítástechnikai fejlesztés rendkívül bonyolult, mert termékcsoportonként, konstrukciónként, valamint időponttól függően különböző módon kell a megfelelő adót számolni. A legösszetettebb feladat az értékpapír-műveletek adójának meghatározása, tekintettel a devizabelföldi, devizakülföld ügyfelekre, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkozó eltérő szabályozásra. Várhatóan nem lesz azonban csúszás a K&H Bankban, ahol azt állították, hogy a szükséges időben elkészülnek a fejlesztések.

A szakemberek egy része egyébként kissé értetlenül áll a jelenlegi fejlemények előtt. Hiszen - mint mondták - a kamat- és árfolyamnyereség-adó eddig is létezett (csak a kulcs volt nulla), így a körültekintő pénzügyi intézményeknek már eleve olyan rendszereket kellett volna kiépíteniük, amelyek a megjelenő terhet tudják kezelni. Azzal pedig, hogy a jogszabály az első kifizetéseknél (persze nem véletlenül, hanem a visszamenőleges hatálybaléptetés elkerülése miatt) lehetővé teszi a nulla kulcs alkalmazását, további haladékot biztosít a hitelintézeteknek a felkészülésre.

A kamatadóval kapcsolatos fejlesztési költségek nagyságát néhány pénzintézet banktitokként kezeli, a legtöbb helyen azonban még felmérni sem tudták, ez mennyit tehet majd ki. A CIB Banknál a szükséges teendők már több 10 millió forintos költséget generáltak, de ebben csak az igénybe vett külső cégeknek kifizetett összegek szerepelnek, még nem összegezték a belső munkaerővel, fejlesztéssel kapcsolatos és az egyéb kiadásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK