Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A hazai exportfuvarok közel egyharmadát áron alul viszik el a román fuvarozók - írta nyáron a NiT Hungary fuvarozói érdekvédelmi szervezet, ahol már 2019 végén azt tapasztalták, hogy gyilkos árverseny indult a hazai piacon. Ez a koronavírus-járvány alatt csak rosszabb lett.

A ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók 0,85-0,9 eurós kilométerenkénti díjjal számolnak, míg a románok a magyar fuvarokra 0,5-0,75 eurós ajánlatokat tesznek. Dittel Gábor, a szervezet ügyvezető főtitkára szerint nincs olyan eltérés a két ország fuvarozóinak költségelemeiben, ami ilyen markáns különbséget indokolna. Így felmerül a kérdés, mégis hogy csinálják? Ha arról van szó, hogy szabálytalanságok (túlsúly, pihenőidő be nem tartása, jövedékiadó-mentes üzemanyag, stb.) árán tudják lejjebb tornászni az árat, az hatalmas csapás a magyar cégeknek. Főleg azért, mert a román fuvarozók megrendelői között multinacionális vállalatokat találni, amelyek komoly díjakat fizetnek ki.

A kamerák nem látják

Érdekes módon a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) kamerái nem láttak idén megnövekedett román felségjelzésű kamionforgalmat, sőt. Lapunknak küldött adataik szerint a teljes kamionforgalom idén január és augusztus között 7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 hasonló időszakában.

Ezen belül a román felségjelzésű kamionok aránya nem hogy nem nőtt, de minimális mértékben, 0,67 százalékkal még csökkent is. A magyar kamionok aránya viszont 1,2 százalékkal emelkedett.

A NÚSZ azt is megfigyelte, hogy míg május és június között a román kamionok forgalma elmaradt a 2018-as és 2019-es szinttől, a lengyel, bolgár, szerb és szlovák járműveké elérte azt.

Az első 8 hónapban az útdíj 20,32 százalékát fizették be román felségjelzésű tehergépjárművek úthasználata után, míg tavaly ugyanez az arány 20,44 százalék volt.

Akkor miért jönnek üres kamionok?

Dittel Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a Magyar Közút nemrég szúrópróbaszerűen ellenőrizte a belépő kamionforgalmat az ártándi határátkelőnél, ahol a tengelysúlymérésnél 430 olyan járművet találtak, amelyek súlya alig haladta meg a saját tömegüket,

vagyis üresen lépték át a határt.

Később ebből a 430 kamionból mindössze 70-et tudtak ismételten ellenőrizni a lajtai és a zalakomári tengelysúly-mérő állomáson. 350 kamion hollétéről abban a bizonyos közutas akcióban semmit sem tudtak. Valamiért azonban mégis megérte nekik Romániából üresen átjönni Magyarországra.

Dittel Gábor szerint elképzelhető, hogy

az ilyen kamionok olyan útvonalat választanak, ahol elkerülik a kamerákat, a tengelysúly-mérő állomásokat és a kitereléses ellenőrzéseket, majd pedig felpakolva Szlovákia felé hagyják el az országot.

Ez persze csak feltételezés, ezért a NiT Hungary a témában érintett szervekkel (NÚSZ, Magyar Közút, rendőrség, NAV, ITM) megpróbálják feltérképezni a román kamionok magyarországi tevékenységét.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nemzetközi fuvarozásban elszállított áruk tömege 28 százalékkal esett vissza 2020 első félévében. Dittel Gábor szerint ez nagy részben a koronavírus-járvány hatása, de szerepet játszik benne a külföldi fuvarozók térnyerése is. Becslésük szerint a magyar költségvetésnek eddig mintegy 50 milliárd forint bevételkiesést okozott, hogy a külföldi fuvarozók a magyar megrendelések után nem itthon adóznak.

Ennyire jók lennének a speditőrök?

Pár hónapja a Világgazdaságnak egy sepsiszentgyörgyi fuvarozó cég azzal magyarázta az alacsony árakat, hogy éppen a magyarországi speditőrcégek, vagyis fuvarszervezők adnak megrendelést romániai fuvarozóknak. A cégvezető arra is panaszkodott, hogy ezek a speditőrcégek nagy szeletet hasítanak le a fuvardíjakból. Eu ugyanakkor még inkább kérdésessé teszi azt, hogy miért éri meg a román kamionoknak üresen átjönniük Magyarországra.