A kata egy nagyon is fontos űrt tölt be az adórendszerben, jelentősen hozzájárult az elmúlt évek sikeres gazdaságfehérítéshez. A kata titka egyszerre rejlik az alacsony tényleges adóteherben és az egyszerűségében. Nincs szükség könyvelőre, bonyolult bevallások készítésére. Kiegészülve az áfamentességgel olyan réteget is bevont az adózói körbe, akik korábban az adminisztrációs terhek miatt nem tudták teljeskörűen teljesíteni az adókötelezettségeiket.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az egyik probléma viszont az, hogy a kata szerint fizetendő havi 50 ezer forint értéke az elmúlt közel egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg katásként nem kell büntetőadót fizetni. Álláspontunk szerint a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára és a bevételi érték megduplázására vezethető vissza

Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták

- mondta Fischer Ádám.

Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze körülbelül 6 százalék - havi 50 ezer forint kata plusz évente 50 ezer forint iparűzési adó. Összehasonlításképpen, egy nem kata szerint adózó egyéni vállalkozó 2 százalék iparűzési adót, 9 százalék nyereségadót, 15 százalék szja-t és (júliustól) 15,5 százalék szochot fizet, igaz utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15 százalék szja, 18,5 százalék tb és (júliustól) 15,5 százalék szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között. Ez több esetben is azt eredményezi, hogy nem az eredeti céljának megfelelően használják ezt az adót, ami jelentősen torzítja a versenyt a cégek között. Ezért merült fel a szigorítás gondolata.

Mire elég 3 millió forint?

A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a kata okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését -amit az adóhatóság az év elején be is ígért, kérdés, hogy erre milyen hatással lesz a koronavírus - és közben szigorítani kell a jogszabályt. Ez utóbbit ígérték meg ma. Kérdés, hogy elég-e a kormány által bejelentett szigorítás.

Véleményünk szerint a módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell kapni, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni a módosítás hatékonyságát:

  • Hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket? Ezeket össze kell vonni és ha igen, milyen módon?
  • Ha változatlan marad az 50 ezres mérték és a 40 százalékos különadó, akkor hogyan kívánják kezelni az adómérték elinflálódását?
  • Terveznek-e szigorítani az átminősítési feltételeken?

"A kata törvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a katás vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a kormány" - tette hozzá a szakértő.

A könyvelők szerint nem jó ötlet

A katázási szigorítással a kormány szeretné lábon lőni magát - vélekedik Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).  A szervezet nagyon sajnálja, hogy a kabinet szigorítaná a katát, miközben a NAV már bizonyította, hogy a volt munkavállalók akkor katáznak, ha egyébként is megfelelnek a feltételeknek. A NAV Ellenőrzési Főosztályán készült egy összefoglaló a 2019-es ellenőrzések tapasztalatairól, ami alátámasztotta, hogy nincs visszaélésszerű katázás a volt munkavállalók körében - írják az erről kiadott közleményükben.

Ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket. Továbbá hozzáteszik: nem gondolt a kormány az ügyvédekre, vagy az olyan szolgáltatásokra, ahol természetszerűleg nagy összegű az egy kuncsaft által fizetett megbízási díj.

Összefoglalva, az MKOE véleménye szerint következménye lesz annak, hogy a kormány lényegében megvonja a nagyobb megrendelőkkel rendelkezőktől a kisadózást, a magyar embereknek és a megbízóiknak komoly anyagi hátrányt okozva. A változtatásra a 2021-ig tartó a felkészülési idő is túl kevés.