Katarban már füveznek

Éjjel-nappal folyik a munka a katari építkezéseken. Bár még sok idő van a focivébé 2022-es megnyitójáig, de a létesítmények jó része már elkészült vagy befejezés előtt áll. A szomszédos országok embargójának hatása azonban érezhető: az üzletekben nem látni a térséget jellemző árubőséget.
Szakonyi Péter, 2018. november 17. szombat, 17:00
Fotó: Napi.hu / Szakonyi Péter

Hazai, már katari faiskolából szállították az Al Bayt stadion gyepszőnyegét a napokban. A 2022-es focivébé elődöntőjének otthont adó arénát 350 ezer négyzetméternyi gyeppel borították be, amit a helyi sajtó igazi győzelemként ünnepelt. A katari Peninsula című újság részletes tudósítása szerint a Doha mellett elterülő Umm Slal Muhhamad faiskolában 16 ezer facsemete "nevelődik" és itt állítják elő a négy vébéstadion küzdőteréhez és környezetéhez szükséges gyepet, cserjéket és fákat is.

A tudósítás azért érdemel igazán figyelmet, mert az Öböl menti ország 2017 júniusa óta embargó alatt áll. A környező országok, élükön Szaúd-Arábiával ekkor zárták le szinte "légmentesen" Katart a terrorizmus támogatása miatt, de a drákói intézkedések alig éreztetik hatásukat a mindennapokban.

Grandiózus beruházások

A gazdag miniállamban szédületes tempóban folynak az építkezések. Nem csupán a négy stadiont, de a fővárost Dohát is beruházási láz jellemzi. A napokban is éjjel-nappal folyt a munka a közutakon, a felhőkarcoló-építkezéseken, az új múzeum és a Pearl elnevezésű luxus lakóparkban. A 2,7 milliós ország lakosságának négyötödét kitevő Sri-Lanka-i, Fülöp-szigeteki vendégmunkások hatalmas fényszórók által bevilágított munkaterületen szorgoskodtak, hogy időre befejezzék a nagyberuházásokat.

A focivébéhez köthető építkezések mellett - az önállóság jegyében - a folyékony földgáz (lng) kikötő fejlesztése is folyik. Az Iránnal közösen birtokolt hatalmas földgázmezők kiaknázására hatalmas tőkét mozgósítottak, így néhány éven belül 77-ről 110 millió tonnára növelik az ország lng-exportját.

Az eddig jórészt importra szoruló élelmiszer-kereskedelemben is megpróbálnak előre lépni. A tejtermelést például 4000 importtehénnel akarják kiváltani - például tavaly nyáron a Qatar Airways Budapestről szállított magyar állatokat Dohába. Idén októberben rendezték meg az első dohai datolyavásárt, s ezen már az ott termelt első datolyaszállítmányokat vehették meg a vásárlók.

A boltokban ugyanakkor közel sem olyan nagy a kínálat, mint az embargó előtt. A polcokon jórészt iráni és török eredetű termékeket találni - ezen országok ugyanis nem csatlakoztak a szaúdi-egyiptomi-bahreini-emirátusi embargóhoz.

Kibújva az embargóból

Katar a baráti államok segítségét bőkezűen viszonozza. Nem csupán a hatalmas, 340 milliárd dolláros állami vagyonalap támogatja a velük rokonszenvező országokat, de a helyi bank is jelentős hiteleket nyújt fejlesztésekhez.

Erdogan Törökországa például egy 15 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott baráti jobbjáért cserébe, de Omán, Irán, sőt Szudán is részesült az olajdollárokból. Ez utóbbiban például már épül az ország legjelentősebb kikötője a Port Sudan - katari pénzből.

Az állami pénzalap pedig diverzifikálja befektetéseit: a londoni luxusáruházban a Harrod'sban éppen úgy vettek részvénycsomagot, mint a Volkswagen csoportban vagy az orosz Rosznyeftben.

Az orosz kapcsolatok erősödését mutatja, hogy a Gazprom és katari támogatással éppen e napokban zajlik egy orosz kulturális fesztivál Dohában. Ezen többek közt a szentpétervári Ermitázs kincseit és az orosz balett kiválóságait láthatják a katariak.

Fotó: Szakonyi Péter/ Napi.hu

Magyar kapcsolat
Nem tudni ugyanakkor, hogy mi lesz a sorsa a magyarországi befektetéseknek. A katari uralkodó családhoz közel álló Hamad bid Jasszim bin Jaber ugyanis évekkel ezelőtt két jelentős budapesti ingatlanfejlesztésbe is bevásárolta magát.

A Kopaszi-gáton folyó fejlesztésekbe a Constellation csoporton keresztül lépett be. A már erőteljes ütemben folyó építkezés nagyságrendje a 200 milliárd forintot is meghaladja - partnere Garancsi István vállalkozása.

A brit sajtóban HBJ-nek is nevezett katari milliárdos az Andrássy úti, egykor a Balettintézetnek is otthont adó Dreschler palotát is megvette - itt épül majd a Marriott hotellánc első magyarországi luxusszállodája. A feltételes mód azonban indokolt, mert az épületen egyelőre nem dolgoznak, pedig az avatást lapunknak a Marriott sajtóosztálya 2021-re prognosztizálta.  A katari nábobnak egyébként többek közt a VW-ben, a Deutsche Bankban is van érdekeltsége.)

Robog a közlekedés

Késésben van a katari metró - de azt ígérik, hogy két év múlva átadják az első vonalat. A 2020-as avatáson az első vonal - összesen 76 kilométer hosszan négy vonal épül - 18 állomását helyezik üzembe. A vezető nélküli metrókocsik a tervek szerint naponta félmillió utast szállítanak majd - ez rá is fér Dohára, ahol az autófolyam szinte egybefüggő egész nap.

Az embargó a legérzékenyebben talán a légi közlekedést érintette, a szomszédos országok ugyanis lezárták légterüket a Qatar Airways elől. A katari nemzeti légitársaság azonban továbbra is expanzióban van és kihasználja a közelmúltban átadott dohai repülőtér adta lehetőségeket.

A hatalmas, és építészetileg is egészen kiváló légi csomópontból az egész világot összekötik Európával és ezen belül Magyarországgal is. Budapestről immár napi három járatpárt üzemeltetnek - s egyik járatuk széles törzsű Airbus 330-as repülővel működik. A dohai reptéren továbbra sem szállhatnak le a blokádot szervező országok légitársaságai, a Qatar Airways gépeinek pedig némi kitérővel meg kell kerülniük a szaúdi és az egyesült arab emirátusbeli légteret.

HOZZÁSZÓLÁSOK