Keresik az átcsoportosítható uniós pénzeket

Bár a jelenlegi pályázati lehetőségek kimerülőben vannak, ám a szaktárcák a még rendelkezésre álló keretek allokációja révén igyekeznek még fejlesztési forrásokat biztosítani a vállalkozásoknak - mondták a szakértők a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján. A minisztériumok elkezdték a felkészülést a 2014-20-as új uniós költségvetési ciklus fejlesztési programjainak kidolgozására, a főbb hangsúlyokkal ősszel már megismerkedhetnek az érdeklődő vállalkozások.
Nagy László Nándor, 2013. február 21. csütörtök, 12:53
Fotó: Napi.hu

Magyarország természeti adottságai komoly helyzeti előnyt jelentenek a mezőgazdaság kihívásai kapcsán - mondta el Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Térségi Programok Osztályának vezetője a Napi Gazdaság regionális vállalkozói konferenciáján Szegeden. Az elkövetkező évek fő kérdései az élelmiszertermelés fenntartása és fejlesztése, a vízgazdálkodás kérdésköre, valamit az energiaellátás biztonsága lesz - a területek kiemelt fontossággal bírnak majd a 2014-20-as pályázati programokban.

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdaságra hazánkban 1300 milliárd forint jutott, ebből 649 milliárd támogatott mezőgazdasági keret jutott, a környezet fejlesztésére (zömében erdőgazdasági fejlesztésekre) 462 milliárd jutott. A vidéki életminőség javítására 188 milliárd jutott - ebből 100 milliárdot a Leader-térségek kaptak. Ezen felül a 96 Leader-térség célzottan további 74 milliárd forinthoz juthattak. Az első két tengely esetében a lekötött összegek lényegében 100 százalékosak, a felhasználás 50 százalék felett van. Az életminőség javítása tekintetében az utolsó év előtt a rendelkezésre álló pénzek 72,7 százalékát tudták lekötni (a kifizetés 12 százalékos), míg a Leader-program 57,7 százalékos felhasználási szintet mutat.

Átalakítják a Leader-szabályozás is

Jó adottságokkal bír Csongrád megye
Csongrád megye adottságai, és infrastrukturális fejlettsége tekintetében nagyon jó helyzetben van több más megyéhez képest - vélekedett Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A megyében 80 ezer vállalkozás működik, örömteli, hogy a nehéz helyzet ellenére a megyében működő cégek száma az elmúlt évben 2,8 százalékkal növekedni is tudott. A megye hagyományosan erős a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, de az ipari fejlesztések is számottevőek. A fejlődést komolyan támogatja, hogy kutatóhelyek számát tekintve Szeged Budapest után a második helyen áll. A biotechnológia és a szoftverfejlesztés terén a kamarai elnök szerint komoly kihasználatlan lehetőségek vannak - sajnos a gazdasági válság keresztülhúzta azt a tervet, hogy egy nagy szoftverfejlesztő cég a Szegedi Tudományegyetem végzett hallgatóira alapozva a városban ruházzon be.

Az innováció és a helyi természeti kincsek kihasználásának jó példája ugyanakkor a termálvíz-kincsre épülő megújuló energia-projektek indulása a megyében. A termálvíz emellett a turisztikai fejlesztések fókuszában is szerepel, de Nemesi Pál szerint még mindig van mit fejleszteni, hogy az átlagos megyei tartozkodási idő a jelenlegi 2,1 napról tovább növekedjen.

A VM szeretne a még rendelkezésre álló szűkös keretek között is az igények irányába lépni: ennek keretében mintegy 1 milliárd forintos kerettel kertészeti kisgépek beszerzéséhez is indul majd néhány héten belül pályázati program - mondta el Kis Zoltán. A minisztérium júniustól némileg átalakítja a Leader-szabályozást is. A program támogatási intézkedései megmaradnak ugyan, de megszűnnek a célterületek és a célterületi katalógus és egyszerűsödik majd a végrehajtás is.

A nem uniós forrásból finanszírozott tanyagazdaság-programot kinyitják, a korábbi 206, illetve 240 település helyett az Alföld mnden - közel 720 települése számára elérhető lesz életminőség-javító forrás.

Az újabb hét éves programozási időszak mezőgazdasági lehetőségeit a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott elvek alapján tervezik, ám figyelemmel vannak az Európa 2020 stratégiára is. Fontos lesz, hogy a Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) váltja majd fel a korábbi tengelyrendszert, így komplex fejlesztésekre is lehet majd pályázni, szemben az eddigi megoldással, amikor a pályzóknak sokszor csak a tervezett beruházások egyes részeihez volt lehetőségük uniós pénzt szerezniük.

A kkv-k továbbra is a figyelem középpontjában

A kormány kiemelt célja a kkv-szektor fejlesztése, ennek érdekében több stratégiai irányt vázolt fel - mondta Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztériu Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetője. Az adminisztrációs terhek csökkentésének intézkedéscsomagja 114 lépésből áll, 2014-re - amikorra teljes lesz - évi 514 milliárd forinttal csökkenti majd a vállalkozások terheit. Az adózást érintő változások komoly része volt a januártól bevezetésre került két, a szektor vállalkozói számára egyszerűbb, kisebb terhet jelentő adónem, a KATA és a KIVA megalkotása. Ezeket a változásokat kiegészítette számos számviteli egyszerűsítési szabály.

A Munkahelyvédelmi Akciótervvel kapcsolatban az NGM várakozásai szerint évi 300 milliárd forinttal csökkenhetnek a vállalkozások adóterhei. Egészen új intézkedés a Szabad Vállalkozási Zónák (SZVZ) létrejötte, ahol két évig teljes, a harmadik évben 50 százalékos mentesség jár a szociális hozzájárulási adó alól és egyéb kedvezmények - például helyi adó-kedvezmények kaphatóak. Csongrád megyében ugyanakkor a kamara vélekedése szerint a megye viszonylag fejletlen észak-keleti részén jól jött volna 1-2 további SZVZ kijelölése.

A pályázati pénzekkel kapcsolatban Vagács István elmondta, a rendelkezésre álló keretek kimerülőben vannak, ám néhány program kerete még nyitva van. A Dél-Alföldi régióban ugyanakkor eddig több, mint ötezer sikeres vállalkozásfejlesztési pályázatot regisztráltak.

Új cél az exportlehetőségek támogatása

A minisztérium új célként egyre komolyabb figyelemmel fordul a vállalkozások exportlehetőségeinek támogatása felé. Az NGM tavaly átvette az Eximbank irányítását, amely új hiteltermékekkel jelent meg a piacon, a forráslehetőségeket pedig a tavaly decemberi sikeres kötvénykibocsátás biztosítja. A minisztérium a tervek megfogalmazásában együttműködik a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal. Vagács István szerint a régiós üzleti kapcsolatok felélénkítése kapcsán komoly segítséget jelent a Kárpát Régió Üzleti Hálózat egységeit és a külgazdasági szakdiplomata hálózat.

A többi tagország 50-60 százalékos arányával szemben túl magas Magyarország 80 százalékos uniós export-kitettsége, épp ezért érthető, hogy a magyar vállalkozások exportlehetőségei számára az új piacok feltárása kiemelt fontosságú - hívta fel a figyelmet Spányik Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöki tanácsadója. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a hazai piac beszűkülése okán a külföld felé tekintető cégek segítséget kérjenek a lehetőségek megismerésében, a kockázatok feltárásban. A HITA ezen a területen igen komoly segítséget tud nyújtani: a szervezet 18 regionális irodával a vállalkozásokhoz közeli kiszolgálást tud nyújtani, míg a világban 61 külgazdasági iroda segíti a magyar cégek külföldi megjelenését (és igyekszik külhoni cégek magyarországi beruházásait előkészíteni).

Spányik Péter szerint miközben a cégek ma viszonylag szívesen veszik igénybe a külföldi kiállításokon történő megjelenésre szolgáló pályázatokat, ez nem elég - a prospektusok, üzleti bemutatók készítésére vonatkozó pályázati keretek minimális kihasználással bírnak. Ugyancsak fontos, hogy a cégek a vevőik megismerésére is szánjanak időt és pénzt. E tekintetben fontos lehet, hogy a hazai piacon akár versenyző cégek összefogjanak, hiszen a költségek porlasztása sokat jelenthet. Spányik szerint a magyar gazdaság nem alakított ki magáról egyértelmű imidzst - a kiszállított magyar termékekről sok esetben nem lehet megtudni, hogy ténylegesen magyar termékről van szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK