Januártól változnak a fizetések: a kereskedők és szolgáltatók fele érintett

Január 1-jétől kötelező lesz biztosítani az elektronikus fizetést a vásárlók számára minden online kasszát használó kereskedőnél és szolgáltatónál. Fapados megoldások is jöhetnek, amelyeket nem biztos, hogy használnak majd a vásárlók. Jelenleg az érintettek felénél nincs kártyaelfogadás.
Herman Bernadett, 2020. szeptember 25. péntek, 07:06
Fotó: Pixabay - A kép illusztráció.

Januártól kötelező minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania az elektronikus fizetési lehetőséget a vásárlók számára. Ez a jogszabály-módosítás a kereskedelmi törvénybe került be, részletszabályok azonban nincsenek, így nem tudni, hogyan is fog mindez kinézni a gyakorlatban.

A fogyasztók számára a legkényelmesebb a bankkártya-elfogadás lenne, de elektronikus úton másképp is ki lehet fizetni egy számlát, például átutalással. A több tízezer érintett kereskedő többsége a hírek szerint, hiába közeleg a határidő, kivár. Sokan lehet, hogy csak a karácsonyi vásárlási bumm után szembesülnek majd azzal, hogy valamit tenniük kell. A minimum szintet a jelenlegi jogszabály-értelmezés szerint nem lesz nehéz meglépni, hiszen a kereskedő akár azzal is eleget tehet az előírásoknak, ha valahová kiírja a boltban a számlaszámát, vagy a bankszámlájához kapcsolódó egyedi azonosítót, ami lehet egy e-mail cím, egy mobilszám, illetve az adószáma is, ahová a vásárló utalhat.

Van, aki nem szereti a kártyát

Ez a megoldás elvileg jól működhet az azonnali fizetési rendszer indulása óta, hiszen az átutalások 5 másodpercen belül célba érnek. Praktikusan viszont valószínűleg csak olyan kereskedőnél fizetnek majd így elektronikusan a vásárlók, ahol van idő belépni a mobilbankba, bepötyögni az adatokat, és átutalni a kívánt összeget. Olyan helyen, ahol sorban állnak a vásárló mögött a türelmetlen vevők, egy ilyen hosszadalmas tranzakcióval kevesen fognak bíbelődni.

Márpedig vannak olyan helyek a mai napig, ahol nagyon hiányzik a gyors elektronikus fizetés, például az érintőkártyák elfogadása, de nem telepítettek terminálokat. A Kincsem Park lóversenyeire például a pénztáraknál most is csak készpénzzel lehet fogadni, és ha jövőre nem lesznek kártyás terminálok, csak banki átutalás, nem valószínű, hogy a futamok előtt a hosszú kígyózó sorban állók türelmesen kivárják majd, hogy előttük mobilbankból utalgassák át a pénzt a fogadók.

A bankkártyát elfogadó kereskedők számának növekedése pedig mindenféle banki, jegybanki és kártyatársasági kezdeményezések és kampányok dacára megtört. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az idén az első félév végén 112 304 fizikai kereskedőnél és 14 798 internetes áruházban fogadtak el bankkártyát. A fizikai kereskedők elfogadóhelyeinek száma két éve volt a csúcson, akkor 117,7 ezer ilyen hely volt Magyarországon, ebből az idén június végéig több mint 5 ezer eltűnt. Ebben persze szerepet játszhatott, hogy több elfogadóhely, például vendéglátóhely, bezárt a koronavírus-járvány miatt.

Az internetes elfogadóhelyek száma nő, de a webshopokban sem általános a kártyaelfogadás. Aki műszaki cikket próbál például vásárolni, gyakran tapasztalhatja, hogy csak készpénzes utánvétellel engedik kiegyenlíteni a számlát, ami egy több százezer forintos telefon vagy számítógép esetében bosszantó lehet.

Kártyaelfogadó helyek száma Magyarországon

Fizikai elfogadóhelyekInternetes elfogadóhelyek
2014. I. negyedév73 7534 846
2014. II. negyedév73 3085 427
2014. III. negyedév74 6465 995
2014. IV. negyedév76 1166 675
2015. I. negyedév77 0437 243
2015. II. negyedév79 3977 648
2015. III. negyedév80 7907 392
2015. IV. negyedév82 7438 320
2016. I. negyedév83 5329 331
2016. II. negyedév84 6579 872
2016. III. negyedév85 0938 193
2016. IV. negyedév85 3158 495
2017. I. negyedév87 5068 825
2017. II. negyedév91 2889 148
2017. III. negyedév98 0899 266
2017. IV. negyedév106 4299 395
2018. I. negyedév108 0509 702
2018. II. negyedév116 57010 125
2018. III. negyedév117 67611 469
2018. IV. negyedév115 81411 792
2019. I. negyedév114 13611 494
2019. II. negyedév114 80412 500
2019. III. negyedév114 19313 148
2019. IV. negyedév113 82612 979
2020. I. negyedév114 29014 014
2020. II. negyedév112 30414 798
Forrás: MNB

A kereskedők felénél nincs kártyaelfogadás

A NAV elemzési célból rendszeres időközönként átadja az MNB részére az online pénztárgépekhez kapcsolódó adatbázist, amelynek 2019-es adatai alapján a pénztárgépek használatára kötelezett közel 120 ezer adózó 52 százaléka biztosított az érdekeltségébe tartozó üzletekben kártyaelfogadást az ügyfelek részére - közölte a Napi.hu-val a jegybank.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy üzletek alatt nem kizárólag fizikai kereskedői egységeket (pl. ruházati áruház, élelmiszer üzlet) ért a NAV, hanem bármilyen online pénztárgép használatára kötelezett, szolgáltatói szektorhoz tartozó egyéb egységeket is (pl. vendéglátóipari egység, szálláshely-szolgáltató egység, szerviz, taxi), így rendkívül széles a paletta, mind a tevékenységi kör, mind pedig a kapcsolódó feltételrendszer vonatkozásában.

Januártól mindegyiküknél kötelezővé válik az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, de a tevékenység jellegéből fakadóan változó lehet, kinek mi a a legjobb, illetve legkézenfekvőbb megoldás. Egy óránként csak egyetlen vendéget fogadó pedikűrösnél vagy fodrásznál például aligha okoz fennakadást, ha például mobilbankon keresztül utalja át az ügyfél a szolgáltatás árát, ami a belépési kódok és egyéb pötyögnivalók miatt több perces folyamat is lehet.

Ha viszont egy forgalmas belvárosi utcában egy taxis vészvillogózik hosszú perceken át, és tartja fel a forgalmat, mert a vendég lassan boldogul az átutalással, az bosszantó tud lenni. Ilyen helyzetben az utas aligha választja majd az elektronikus fizetést a készpénz helyett, ha az is van nála, a kellemetlen helyzet rá tudja kényszeríteni a készpénzhasználatra.

A PM-nél van a labda

Az MNB ugyan egyértelműen a készpénzhasználat ellen ágál, és az elektronikus fizetési megoldásokat támogatja, a kereskedők január 1-jei átállásába csak javaslatokkal tud beleszólni. "A kereskedelmi törvény vonatkozásában nem az MNB, hanem a PM látja el a jogszabály-előkészítéssel, illetve -módosítással kapcsolatos feladatokat, továbbá a törvény rendelkezéseinek végrehajtását, illetve betartását sem az MNB ellenőrzi, így csak szakértői véleményt tudunk formálni a lehetséges konkrét megoldások kapcsán" - közölték lapunkkal.

Azt viszont az MNB is látja, hogy az a nagyjából 60 ezer adózó, akinél eddig nem volt elérhető az elektronikus fizetés (praktikusan ez korábban jellemzően csak a kártyaelfogadási szolgáltatást jelentette), általánosságban alacsonyabb éves forgalommal rendelkezik, és döntően költségmegfontolások - a kártyaelfogadáshoz kapcsolódóan fizetendő, fajlagosan magasabb díjak - alapján döntött úgy, hogy nem kívánja biztosítani a lehetőséget ügyfelei részére. Számukra éppen ezért kézenfekvő lehet az azonnali fizetési szolgáltatáson keresztül biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, mivel jóváírási oldalon a hazai bankok jellemzően nem számítanak fel költségeket az átutalási tranzakciók kezeléséhez kapcsolódóan.

A kisebb forgalmú, óránként csak pár darab tranzakciót bonyolító, integrált kasszarendszerekkel nem rendelkező, egyszerűbb megoldásokat alkalmazó kereskedők számára, ahol nem feltétlenül perdöntő a fizetési folyamatok kapcsán azok esetenként néhány másodperccel hosszabb időtartama és a kassza minél nagyobb áteresztő képessége, viszonylag könnyebben, komplex fejlesztések nélkül hatékonyan meg is valósítható az azonnali fizetési szolgáltatás biztosítása. Az ilyen kereskedők vagy szolgáltatók akár a másodlagos azonosítókkal is segíthetik az átutalásokat, például a telefonszámuk, e-mail címük vagy adószámuk bankszámlához történő hozzákapcsolásával. Azt pedig, hogy megérkezett-e a kért összeg, figyelhetik a saját internetbankjukban vagy kérhetnek erről sms-, illetve push-üzenetet.

QR-kód és fizetési kérelem

A fapados átutalási módszernél vannak persze jobbak is, az azonnali fizetéssel több ilyet is bevezettek. A történet szépséghibája az, hogy ezek nem váltak kötelezővé, azért a bankok csak egy része valósította meg a szükséges fejlesztéseket. Ilyenek például a QR-kódok beolvasásán vagy fizetési kérelmeken alapuló fizetési megoldások.

Az MNB az adatbeviteli folyamatok megkönnyítése érdekében kidolgozta a hazai QR-kód szabványt, amelynek alapján még egyszerűbben kezdeményezhetők a tranzakciók. Ennél a megoldásnál csak arra van szükség, hogy a kereskedő generáljon egy egyszerű, statikus QR-kódot, amelyben rögzítve vannak a fizetési adatai, és azt valamilyen formában, akár papír alapon, akár digitális kijelzőn leolvashatóvá tegye az ügyfelek számára. A hazai bankszektor jelzése alapján 2021-re a legtöbb mobilbanki alkalmazás képes lesz ilyen kódok leolvasására és azok alapján fizetési megbízások indítására, tehát nem lesz technikai akadálya, hogy az ügyfelek ilyen módon indítsák a fizetési megbízásokat.

A másik megoldás a fizetési kérelem lehet, amelynek lényege, hogy a kereskedő egy ilyen tranzakció elindítva kérheti a számla kiegyenlítését. A vásárlónak csupán annyi a feladata, hogy jóváhagyja a kérelmet. Ez a megoldás sem érhető el azonban jelenleg még a teljes magyar bankszektorban, csak néhány bank nyújtja.

A banki szolgáltatások mellett a kártyatársaságok is gőzerővel készülnek a január 1-jére. A kártyás elfogadás mellett bankszámla alapú szolgáltatásokkal is előálltak, mint például a Mastercad Pay by Accountja, amely úgy működik, mint egy bankkártya, de nem kártyás szolgáltatás, hanem banki átutalás valójában. A Visa is számos fintech-céggel működik együtt, és kínál például olyan megoldásokat, amelyekkel a mobiltelefon terminállá alakítható át.

Ki fizesse a révészt?

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség nemrég arról írt, hogy a kereskedők azért utasították el eddig a bankkártyák elfogadását, mert drágának tartották ezt a megoldást. A korábbi évek vagy akár évtizedek ajánlataiból indulnak ki, amikor még gyakran 2-3 százalék feletti jutalékokért és egyéb járulékos költségekért tudtak csak megállapodni a szolgáltatókkal, holott ma már ennek töredékéért is lehetséges bankkártyát elfogadni.

A készpénzmentes fizetés terjedését emellett az nehezítette az elmúlt években, hogy a POS-terminál jutaléka sok kiskereskedőnek egyszerűen nem fért bele az árrésébe, de közrejátszott az is, hogy a kisebb kereskedők készpénzért vásárolták meg az üzletben kínált árukat a nagykereskedőktől.

A nem kártyás elektronikus fizetési megoldások nem kerülnek pénzbe a kereskedő számára, de a használatnak lehetnek buktatói. Az egyik a már említett bonyolultság, a banki átutalások még a nagyon ügyes mobil applikációkon keresztül is időigényesek lehetnek emiatt. A másik a tranzakciós illeték, ami jelenleg minden céges és 20 ezer forint fölötti lakossági átutalást terhel. A 0,3 százalékos közteher ellen folyamatosan lobbizik a bankszektor, és bár tavaly is szóba került az eltörlése, illetve átalánydíjassá tétele, és bár már az Országgyűlés előtt volt a törvényjavaslat, erre végül nem került sor.

A bankszámlacsomagok többsége pedig most úgy van összerakva, hogy az átutalásokat valamilyen díj terheli, amelyből a bankok fedezik az illetéket. Eközben még mindig megvan az annak idején "pénzügyi rezsicsökkentés" néven bevezetett vívmány, a havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintos értékhatárig. Ilyen feltételek mellett pedig a vásárlóknak sokszor jobban megérheti a készpénzes fizetést választani még akkor is, ha a kereskedő biztosítja az elektronikusat, de nem kártyás vásárlás, hanem átutalás formájában.

Bizalom is kell hozzá

A másik probléma főleg internetes vásárlásoknál jelentkezhet. A kártyás vásárlás során a vevő biztonságban van, ha a kereskedő nem szállítja ki az árut, csak felhívja a kártyakibocsátó bankját, és indít egy visszatérítési (charge back) tranzakciót. Onnantól kezdve, hogy a reklamáció megtörtént, már a kereskedő feladata bizonyítani, hogy rendben teljesítette a megrendelést, és jogosan tette el a pénzt. Ha ez nem sikerül neki, akkor a vásárló visszakapja a pénzt, sőt gyakran már azonnal visszakapja feltételesen a bankjától, legfeljebb annyi kikötéssel, hogy ha jogtalan volt a visszaigénylés, akkor ismét leemelik a számlájáról a vitatott összeget.

A banki átutalásnál azonban nincsenek ilyen védőelemek a rendszerben. Ha a vásárló átutalta a pénzt a kereskedőnek, és az nem küldi az árut, akkor csak a kereskedőhöz fordulhat, hogy adja vissza a pénzét. Ha az nem hajlandó, akkor fordulhat persze különféle hatóságokhoz vagy követeléskezelőhöz is, de olyan rendszerbe épített fogyasztót védő segítséget nem kap, mintha bankkártyával vásárolt volna.

Szintén gondot okozhat, hogy banki átutalásnál is rengeteg adatot elkérnek a kereskedők: a bankszámlaszám mellett megkapják a vásárló lakcímét, mobilszámát is egyebek között, ennyi adat átadását pedig a vásárlók egy része aggályosnak tarthatja. Az internetes kereskedőkben nem száz százalékig bízó fogyasztók így lehet, hogy az átutalást mint lehetőséget elvetik, és inkább a készpénzes utánvételre voksolnak majd, vagyis csak akkor fizetik ki az árut, ha már a kezükbe nyomta a futár.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MaTar, 2020.09.26 13:17

Nem a kereskedő fizeti a kártyásfizetések jutalékát. A vásárlók. A kereskedő legfeljebb bevétele egy részéről mond le. Kérdés, hogy mi szükség a bankok, kártyatársaságok alibi gazdasági tevékenységére. Korrektebb lenne mindezt ingyenes lakossági kincstári kártyával megoldani. Végülis az állam az elektronikus fizetéseknél arányosan mentesül a készpénz költségek adóban beszedett részétől. Így a fogyasztóknak sem kellene duplán fizetni, és a pénztárgépek egyben kártyaelfogadó terminálok is lehetnének. Azt viszont nem szabad elfeledni, mind a készpénzre, mind az elektronikus pénzre szükség van. Mindkét fizetési lehetőséget biztosítani kell. Utóbbi nem képes minden területen helyettesíteni az előbbit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html