Kereskedők, figyelem: így lehet elkerülni a GVH-bírságot black friday idején

A Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) kidolgozott gyakorlata van az árkedvezmények alkalmazása, különösen a black friday és egyéb időszakos akciók alkalmával alkalmazott kedvezményeknél - mondta Polauf Tamás, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezető partnere.
Domokos László, 2018. november 19. hétfő, 11:34
Fotó: Pixabay

A hivatal a közelmúltban jelentette be, hogy versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, a vállalkozás akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

Korábban versenyfelügyeleti eljárása körében vizsgálta például az Extreme Digital 2015-ös black friday kampányát, melyben megállapította a jogsértést és 20 millió forint bírságot szabott ki - tette hozzá a szakember.

Polauf Tamás összeszedte, hogy a kereskedőknek mire célszerű figyelni az árkedvezmények alkalmazásakor, hogy ne valósítsanak meg fogyasztóvédelmi jogsértést és így elkerüljék az ezzel járó magas bírságokat:

  • Az ár, mint a leginkább fogyasztó-befolyásoló tényező

A fogyasztó döntését az befolyásolja a legnagyobb mértékben, ha az ár csökkenéséről szerez tudomást. Ez az oka annak, hogy az akció mértékét, vagyis a régi és az új ár különbségét és az ebből nyerhető megtakarítást tartalmazó reklámoknak van a legnagyobb ösztönző ereje. A Magyar Éremkibocsátó Intézet ellen indított versenyfelügyeleti eljárásban a GVH megállapította, hogy a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy valamely ár kedvezményes, hiszen ez azt az üzenetet közvetíti a fogyasztó számára, hogy ez kedvező lehetőséget jelent az adott áru megvásárlására, mivel más körülmények között vagy időpontban nem ez az ár érvényesülne. A régi ár megjelölése már önmagában visszaélésre adhat lehetőséget. Ennek gyakorlatát a Penny Markettel szemben folytatott eljárásban alakította ki a GVH. Eszerint jogsértést valósít meg a vállalkozás, ha ténylegesen nem az általa meghirdetett akciós áron, hanem annál drágábban értékesíti az adott terméket.

  • A százalékos kedvezmény

Megvalósul a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha ugyan a vállalkozás az akciós árnak megfelelően értékesíti termékeit, de a fogyasztó mégsem jut az elvárt megtakarításhoz, mert a vállalkozás valójában korábban sem alkalmazta a régi árként megjelölt magasabb árat. Kivétel, amikor új termék bevezető ára minősül kedvezményesnek, ekkor az akció utáni ártörténet igazolhatja a fennálló tényleges árkülönbséget. Ebben igen szigorú a GVH, akkor is megállapítja a jogsértést, ha ugyan a régi árként megjelölt magasabb árat ténylegesen alkalmazásták, de nem közvetlenül az akciót megelőző időszakban, vagy csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (ésszerűtlenül rövid ideig, 1-1 napig). A jogsértés nem állapítható meg, ha a vállalkozás a kedvezményes árat a kereskedelmi forgalomban általában jellemző árhoz képest határozza meg - fejtette ki álláspontját a GVH a Jysk Kereskedelmi Kft.-vel szemben folytatott eljárás kapcsán.

  • Az időszakos árkedvezmény

A kedvezmény konkrét időszakra alkalmazása is jogsértőnek minősülhet egy esetleges versenyfelügyeleti eljárásban. Egyes időszakokban a fogyasztók az átlagosnál többet vásárolnak, de többet is szeretnének spórolni. Így a meghatározott időszakra vonatkozó kedvezmény arra sarkallja őket, hogy siessenek a vásárlással, ha megtakarítást akarnak elérni. "A GVH beszámolója szerint a legtöbb panasz azért érkezik, mert a vállalatok vagy nem alkalmazzák ténylegesen a hirdetett árkedvezményeket, vagy a promócióban szereplő termékek korlátozott számuk miatt hamar elfogynak. Erre tekintettel ítélte jogsértőnek a GVH a Media Markt Saturn Holding 2015-ös adventi bronz hétvégi promócióját és szabott ki 10 millió forint bírságot, valamint állapított meg jogsértést a Penny Market ügyben.

  • Az "akár-állítások"megtévesztő jellege

A kedvezmény mértékénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az a termékek hány százalékát érinti. Az Extreme Digital ügyében az alapozta meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, hogy a promóció szerint a fogyasztók akár 70 százalékos kedvezményt is elérhettek, a valóságban azonban a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1 százaléka volt elérhető a cég reklámjaiban megjelölt kedvezménnyel. A GVH gyakorlata szerint az "akár-állítások" akkor nem minősülnek megtévesztőnek, vagyis akkor jogszerűek, ha a promócióban szereplő kedvezmény a termékkínálat legalább 10 százalékát eléri. Emellett a "minden-állításnál" is különösen figyelmesen kell eljárni. A GVH megállapította, hogy a Media Markt magatartása azért is jogsértő, mert rádióreklámjaiban megtévesztő tájékoztatást nyújtott a promóció részleteiről, a hirdetettekkel ellentétben ugyanis az akció ténylegesen nem minden 20 ezer forint feletti vásárlásra vonatkozott. A GVH gyakorlata értelmében a kifejezetten "minden" vásárlásra, termékre ígért akciók, kedvezmények megtévesztők, ha a promóció valójában nem terjed ki minden termékre.

  • A kedvezményben szereplő termékek

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítható, ha a reklám szövegéből a fogyasztó a vállalat tipikus termékeinek árcsökkentését várhatja, a valóságban azonban a kedvezmény nem terjed ki azokra. Ezt állapította meg a GVH az Extreme Digital ügyben, melyben a kampány szöveg szerint "Több száz termék vár rád..." - azonban a reklámban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők a vállalkozás által forgalmazott, vagy a reklámban megjelölt termékkört illetően tipikusnak.

  • "A készlet erejéig..."

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a GVH szerint a legtöbb panasz azért érkezik, mert az akcióban szereplő termékek hamar elfogynak. Ez azonban akkor sem mentesíti a kedvezmény alkalmazása alól a vállalkozást, ha a reklámban szerepel a "készlet erejéig" szlogen. Nem várható el ugyanis egy ésszerűen eljáró fogyasztótól sem, hogy tájékoztatás hiányában számoljon a kínálat várható alakulásával. A fogyasztónak nem kell tehát számolnia azzal, hogy elfogy a hirdetett akciós termék már a többnapos vagy többhetes promóciós időszak legelején. Ilyen készletproblémákra vonatkozóan állapított meg jogsértést, és szabott ki bírságot a GVH például a Lidl-lel szemben.

Tapasztalataink szerint, célszerű még a reklámkampányok sugárzása előtt szakemberrel megvizsgáltatni a kereskedelmi kommunikációt fogyasztóvédelmi szempontból, hiszen így töredék befektetéssel jelentős előny érhető el, ha nem kell a GVH borsos bírságait megfizetni - tette hozzá Polauf Tamás ügyvéd.

HOZZÁSZÓLÁSOK