Keressük, de nem eléggé a követeléskezelőket

Az idén 15 százalékkal növekedett a követeléskezelésre átadott ügyek száma Magyarországon - mondta Harka Péter, az Atradius Követeléskezelő magyarországi fióktelepének vezetője, aki szerint ugyanakkor még mindig kevés magyar cég használ külsős követeléskezelőket.
Nagy László Nándor, 2010. november 18. csütörtök, 12:37
Fotó:

A magyar cégek mindössze 13 százaléka fordult külsős követeléskezelőkhöz az idén, míg az európai 29, a világátlag pedig 32 százalék ezen a területen. Az átadott ügyek száma nőtt, azok átlagos értéke azonban alacsonyabb, amit Harka Péter két dologgal magyaráz: egyrészt általánosan csökkent a válság hatására az üzleti forgalom nagysága a cégek között, másrészt viszont annak is bizonyítéka, hogy a magyar cégek éberebben őrködnek pénzügyeik felett.

Azt, hogy a 2009 szeptember 1-én életbe lépett csődtörvény nem működik kellőképpen, jól mutatja, hogy az Atradiusnál lezárt követeléskezelési ügyek száma 10 százalékkal csökkent, míg a nyitott ügyek általános élettartalma 15 százalékkal nőtt. A válság hatására tovább emelkedik a felszámolások száma, s így a romló fizetési morál következtében több esetben kellett jogi eljárást kezdeményezni, amely évekig tart és megnöveli az ügy élettartalmát.

A piaci szereplők a hazai piacon 5 százalék körüli sikerdíjért dolgoznak, nemzetközi követelés behajtásakor - országtól függően - 13-25 százalék a sikerdíj a piacon. Harka Péter szerint a behajtások sikerességére nincs standard szám, mert cégenként eltérő, hogy mit számítanak bele a vetítési alapba.

Az Atradius 60 százalékos behajtási sikerességről beszél - ebben a tételben már benne vannak a felszámolások során visszaszerzett  - minimális reményű - követelésekből befolyt pénzek is.

HOZZÁSZÓLÁSOK