Két hónapig várnak a pénzükre - a cégek legfőbb hitelezői a szállítók

A magyar vállalkozások elfogadják, hogy az üzleti lehetőség fenntartásához finanszírozniuk kell vevőjüket. A számlakiállítástól számítva 55 nap az átlagos fizetés, amiből 25 napig már lejárt számla mellett használja a szállító pénzét a vevő.
Nagy László Nándor, 2012. június 28. csütörtök, 10:10
Fotó: Napi.hu

A régióban továbbra is a magyar cégek használják leginkább a halasztott fizetés módszerét: a belföldi vevők esetén a cégek 72 százaléka hajlandó átmenetileg meghitelezni vevőjét - ez az arány a régiónkban (a mi adatainkkal elnyomva) 58,4 százalék, míg nyugat-európában csak a cégek 52,5 százaléka hajlandó halasztott fizetési knstrukcióban szállítani - derül ki az Atradius Hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométerének adataiból.

Csehországban csak 24 százalék a halasztott fizetés aránya - Magyarországon a cégek mindössze 2,5 százaléka tudja elkerülni a halasztott fizetést. Vanek Balázs, a hitelbiztosító hazai fióktelepének vezetője szerint a magyar helyzetben komoly szerepet játszik, hogy a likviditásszűke miatt csak így lehet egyáltalán biztosítani az áruk/szolgáltatások körforgását, hiszen a magyar cégeknek nincs igazán likvid tőkéjük, s a banki oldal is komolyan megszigorította a hitelezést. A szűkítés hatását jól mutatja, hogy a szállítói hitelt nyújtó cégek a halasztott fizetést ma piacszerző eszköznek tartják: a mostani felmérésben 35 százalék vot azok aránya, akik ezzel indokolták a halasztott fizetés alkalmazását - egy éve ez még csak 18 százalék volt ennek az érvnek a választása.

A magyar cégek közül a nagyvállalatok tudják a legrövidebb fizetési határidőkre leszorítani vevőiket, náluk belföldi partnernek 27,4, külföldiek számára 24,2 napos átlagos fizetési határidőt szabnak. A kisebb cégek érdekérvényesítő képessége jóval gyengébb, itt az átlagos fizetési határidő 33,5 belföldi és 47,4 nap külföldi partner esetében.

Ilyen magas hitelezési arányok mellett sokkal jobban kellene ügyelni a késedelmes fizetésből/nemfizetésből eredő kockázatokra - hívta fel a figyelmet Vanek Balázs. A lejárt határidejű számlák aránya 34,4 százalék, amely a régió legrosszabb aránya - a fizetési határidő lejárta után egy hónappal sincs kifizetve a mikrocégek által kibocsátott számlák harmada. A számlaértékek 30,2 százaléka a fizetési határidő után kerül kifizetésre a belföldi forgalomban, a belföldi számlák 19,2 százalékát 30 napot meghaladó késedelemmel fizetik, 2 hónappal a számlák 5, 90 nappal a számlák 4,1 százaléka csúszik. A számlák 1,7 százaléka sohasem kerül kifizetésre - e tekintetben érdekesség, hogy az Atradius ennél magasabb értéket mért mind a régióban (2,6 százalék), mind a Nyugat-Európában (3,5 százalék). A szám is azt bizonyíthatja, hogy a magyar cégek valóban likviditási eszközt látnak a késve fizetésben - nem az a cél, hogy egyáltalán ne fizessen a termékért, szolgáltatásért. A megkérdezettek 96 százaléka nemes egyszerűséggel azzal indokolta, hogy miért nem fizet határidőre, hogy nincs pénzükaz adott pillanatban. A likviditásszűkével függhet össze az is, hogy a vevők körében nem kedvelt a skontó - a határidő előtti fizetésre felkínált árkedvezmény.

Érdekes tény az Atradius vezetője szerint, hogy a fizetési helyzet változása nyomán a hazai cégek körében a régión belül messze a legkomolyabb az aránya azon cégeknek, akik igénybevesznek valmilyen követeléskezelési eszközt. Azt, hogy a kinnlevőség-kezelés terén fontos a felkészültség, talán jól indokolja, hogy a megkérdezettek 16 százaléka romlásra számít, míg 80 százalék a jelenlegi - korántsem bíztató - helyzet fennmaradására számít.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2012.06.28 13:58

S kik a legnagyobb adósok? Csak nem az állami szféra?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html