Ki kell söpörni Magyarországról a magyar búzát? Itt a válasz

Vitába szállt Raskó György véleményével a szegedi Gabonakutató ügyvezetője.
Napi.hu, 2014. július 23. szerda, 11:36
Fotó: Napi.hu

Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó véleményével szemben kiáll a magyar búzafajták mellett a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Korábbi cikkünkben Raskó azt mondta, a Békés nevű búzafajta (ezt a Gabonakutató nemesítette - a szerk.) 5,5 tonnát hozott átlagban, míg a francia Euclide fajta hozama 8 és 10 tonna/hektár között szóródik, de lesz olyan tábla is, ahol 12 tonna lesz, illetve "a búzánál most jött el az idő, hogy a hazai fajták végleg kiszorulhatnak a termesztésből".

Ezzel szemben Szilágyi László, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: Raskó okfejtésének egyik legfőbb tévedése, hogy egy prémium (javító) minőségű magyar búzafajta termőképességét veti össze egy takarmánybúzáéval. Tudni kell, hogy a kiváló minőség és a nagy termőképesség sohasem jár együtt: az Euclide fajta termésátlagát egy magyar takarmánybúzáéval kellett volna összevetni és mindjárt más lett volna a helyzet - fogalmazott reagálásában Szilágyi. Úgy látja: Raskó György minden bizonnyal elkötelezett az Euclide fajtával szemben, erről tanúskodik, hogy ennél a fajtánál megelőlegezi még a 12 tonnás hektáronkénti termésátlagot is, a szegedi fajtát pedig "az egyik legjobb magyar fajtának" "sajnálja le" és sürgeti a magyar fajták kisöprését a termelésből.

A Gabonakutató véleménye szerint hazánkban csak akkor lehet jövedelmező búzatermelést folytatni, ha nem az olcsó gabonák piacán akarunk alacsony árainkkal érvényesülni (ebben a versenyben Kazahsztánnal, Ukrajnával vagy Romániával sohasem leszünk versenyképesek), hanem az európai országok átlagához képest korán, nagy mennyiségű, kiváló kenyérsütési minőségű árubúza árualappal jelenünk meg. Ennek azonban fontos feltétele az is, hogy a jelenleginél szűkebb körű, kiváló beltartalmi mutatókkal rendelkező búza fajtákat vessünk, és sokkal nagyobb mértékben figyeljünk oda a termesztéstechnológiára. Fontos lenne a kistermelők összefogása, hogy ők is egységes, kiváló minőségű árualappal tudjanak megjelenni a piacon. Kívánatos lenne ezért, ha az illetékes szervek támogatnák a minőségi búza termesztését, ezzel biztosítva a hazai és export árualapokat, a hazai termesztés becsületének megőrzését, nem adva teret a száraz közgazdasági érveléseknek - véli Szilágyi László.

Úgy látja, a "vagy nagy termés, vagy minőség" probléma mesterséges. Pillanatnyilag Magyarországon messze nem a genetikailag elérhető terméspotenciál a termésmennyiség növelésének legfőbb korlátja. A hazánkban termesztett fajták termőképességét technológiai okokból csak mintegy 50-60 százalékban használjuk ki. A hazánkban jelenleg is legnagyobb területen termesztett, kiváló beltartalmi minőség elérésére képes búzafajták termése jelentősen fokozható, nincs szükség a szinte csak keményítőtermelésre képes, alacsony fehérje- és sikértartalmú, későn érő fajták termesztésére. Ez utóbbi genotípusok magas terméspotenciáljuk révén valóban többet teremhetnek, azonban belőlük vegyipari adalékanyagok nélkül emberi fogyasztásra alkalmas kenyér nem süthető - húzza alá a Gabonakutató ügyvezetője.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tiszapart, 2014.07.25 17:02

Bocs! az utolsó bekezdés nagyobbik része lemaradt. Pótolom.
Azt gondolom, hogy a magyar búzanemesítésnek nincs szégyellni valója. De, mint írtam, a külföldiek már a spájzban vannak. Jó lenne, ha ez a sokat bizonyított ágazat a nulla felett is kapna segítséget, mert az már a magyar állam és kutatásirányítás kudarca is lesz, ha veszni hagyják, ami elvileg hosszú távon is fenntartható. Higgyék el, sokszorosan visszatérülő beruházás lenne sokmilliárdos itthon maradó hozzáadott értékkel. A külföldi fajtáknál ez a határon túlra vándorol. Egy nemzetgazdaságban talán van annak jelentősége, hogy a hozzáadott érték hova megy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tiszapart, 2014.07.25 16:55

Egyetértek, hogy nem Raskóról van szó. Tény azonban, és ez az igazán fontos, hogy a magyar búzaföldeken 75-80 %-ban magyar fajtákat vetnek, vagyis egyszerűen nem igaz, hogy a magyar fajták nem versenyképesek. Ugyan vethetnének akármilyet is, csaknem 150 fajtából válogathatnak, kb. kétharmaduk külföldi, és mégis többnyire a ?csóró? magyar nemesítők fajtáit veszik. Annak a valószínűsége igen kicsi, hogy ebben az országban mindenki ütődött lenne. A magyar tulajdonú cégek fajtái külföldön is versenyképesek, számos rendelkezik külföldi minősítéssel és forgalommal, lassan a legnagyobbak (Szeged, Martovásár) mini multik lesznek.
Tény, hogy már 30 éve is volt magyar búzafajta, amelyik nagyüzemben 12 tonnát adott, ez véletlenül szegedi volt. Van olyan tritikálé is, amely nagyüzemben két éve 13 tonnát adott.A fajtaminősítő hivatal adataiból kiderül, hogy egy jó évjáratban a legjobb termőhelyen a jelöltek túlnyomó része 10 tonna felett termett, de a legrosszabb sem volt sokkal 9 t/ha alatt. Vagyis, ha ugyanazt a műtrágyát, növényvédelmet, munkaminőséget megadjuk, a jó minőségű magyar és a gyenge minőségű keményítőbúza közötti különbség 10-15 %-nál ritkán több. Aszályos években a többnyire kései csodabúzák a hőstresszt és a vízhiányt gyakran nem bírják, és ezek 1-2 év alatt eltűnnek a piacról. Idén a kései búzák sokszor áztak el a rengeteg esőben, ezek minősége várhatóan jelentősen rosszabb lesz, mint a korán betakarított szegedi és más fajtáké. Ezért nem véletlen, hogy a nyugati cégek már Magyarországon tesztelik törzseiket. Az pedig a világ egyik csodája, hogy a magyar tőkeszegény, támogatás nélküli cégek nemzeti lesajnálás mellett még így is versenyképesek mindenféle állami támogatás nélkül. Lehet, hogy mégis tudnak valamit, amit más nem? Engedjük meg ezt a lehetőséget is.
A nagy sikértartalmú minőségi búza termőképessége kétségtelenül alatta van valamivel a keményítőgyár búzáknak, amelyeket az északi országokban kukorica helyettesítőként termelnek és senki sem akar belőlük kenyeret sütni. Azonban ott is vannak minőségi búzák, a német és osztrák adatokat érdemes áttanulmányozni, emberi fogyasztásra ott is megnézik, mi kerül a polcra. A terméskülönbség legfontosabb oka, hogy a fehérje előállítása, amiből a sikér áll, háromszor nagyobb energiaráfordításba kerül, mint a keményítőé. Míg a gyenge minőségű keményítőbúzák fehérjetartalma inkább legfeljebb 10-11 % körül van, a legjobbak a 16-17 %-ot is elérik. Aki pedig olyan terméket gyárt, vagy igényel, amihez a kiváló minőség kell, az ma is megfizeti, tehát nem feltétlen lesz veszteség a termelésben, és sokkal biztosabb az értékesítés, mint a rossz minőségűé, hiába terem sokat, mégsem tudja eladni.
A szakirodalom szerint a búza minősége és termése nagyjából egyharmad arányban függ a genetikai háttértől, azaz a fajtától, egyharmadban a környezettől és ugyanennyi az agrotechnika, a műtrágya, növényvédelem, esetleg öntözés, stb. hatása is. Ezért van az, hogy ugyanaz a fajta két környezetben akár háromszoros terméskülönbséget mutat akár 2-3 kilométeren belül is. És ez a probléma Raskó állításával, hogy két termést hasonlít össze teljesen eltérő környezetből. Nyilván ez mindenféle tudományos alapot nélkülöz. Ezért működik nálunk is és más országokban is fajtakísérleti rendszer, amely sok termőhelyes és többéves kísérletekben vizsgálja a fajták termőképességét és egyéb tulajdonságait, de van ugyanilyen kísérletsorozat elismert, köztermesztésben lévő fajtákra is
Azt gondolom, hogy a magyar búzanemesítésnek nincs szégyellni valója. De, mint írtam, a külföldiek már a spájzban vannak. Jó lenne, ha ez a sokat bizonyított ág
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2014, 2014.07.25 09:43

@foldnyuzo: Mint mondtam nem értek a mezőgazdasághoz, egyben biztos vagyok: A -múltját figyelembe véve- raskónak a véleményét 1szerűen nem szabad figyelembe venni. 1szer már eladta a hazáját, megteszi bármikor, h fenntartsa azt az életszínvonalat amit ezért kapott cserébe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.07.25 08:44

@foldnyuzo: A laikus hallott valamit a sikérről és azt hiszi ez a dzsolidzsóker.

Kérdésem:::Szerinted ,Szilágyi László és munkatársai nem szakemberek???

Idézet a cikkböl:::"""Ezzel szemben Szilágyi László, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: Raskó okfejtésének egyik legfőbb tévedése, hogy egy prémium (javító) minőségű magyar búzafajta termőképességét"""
veti össze egy takarmánybúzáéval. """

@földnyúzó:Olyan távlatok nyílhatnak meg előttük amelyről itthoni állami intézetekben nem is álmodhattak és politizálniuk sem kell!

Válasz:::Ha úgy gondolod hogy ezt a takarmánybúzát ,kenyérkészítésre alkalmas búzaként """Donyezk-ben"""el akarod adni,akkor meg kell tanulni"""cikk-cakk-ban"""futni !!!
A vevö amikor megszegi a kenyeret , a következö mozdulatával az """AK 100-asához"""nyúl !!!

Még egy válasz:::Ha a magyar autógyártásban is """eröltetnéd""" ezt a gondolkodásmódot,AUDI helyett trabantot gyártsanak,mert sokkal gyorsabban lehet IGY több """autót""" legyártani,megtudhatnád az AUDI """szakértöinek """a válaszát !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2014.07.24 14:39

A laikus hallott valamit a sikérről és azt hiszi ez a dzsolidzsóker. Az idézet oldalon is vannak még adatok szép számmal, bármelyikkel lehet gond, sokszor az esésszámmal, fehérjével stb.
Az idén baj lehet a csírás szemekkel a hl súllyal, esésszámmal, toxinokkal a sok eső miatt. Az is fontos mennyire bírják az esős aratást az egyes fajták minőségromlás nélkül. Erről például a magyar fajták nem híresek.
Csak ezért írom le ezeket, hogy Raskó igazát erősítsem, helyesebben a termelőét. Neki a bevétel számít, a nemesítő szolgálja ki! Állami nemesítő intézet amúgy is halott dolog, soha ne a kutató mondja meg merre az arra, mert ő nem tudhatja. A növénynemesítés tipikusan profitorientált tevékenység, menedzselni befektetni kell, ezeknek viszont profittal emelve kell megtérülnie a nemesítő vállalatoknál. Ha nem megy nekik elbuknak. Nálunk nem bukhatnak, mert futnak a királyhoz panaszra meg a nacionalistákhoz, hogy nem lehetünk meg nemesítő intézetek nélkül. De meglehetünk egészen jól és képzett nemesítőink sem fogják nyelni az éhkoppot ha sikeresek. Olyan távlatok nyílhatnak meg előttük amelyről itthoni állami intézetekben nem is álmodhattak és politizálniuk sem kell!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html